A parlamentbe is beszivárgott a könnygáz Athénban

Utcai zavargások csatazaja és könnygáz orrfacsaró bűze mellett szavazta meg vasárnap a görög parlament az újabb gazdasági megszorítócsomagot. Miközben a képviselők rábólintottak a minimálbér-csökkentésre és 15 ezer közalkalmazott elbocsátására, hogy hozzájussanak az újabb uniós segélyhez, az utcákon tízezrek tiltakoztak, háborús helyszínné változtatva a görög fővárost.

Hónapok óta nem tapasztalt erőszak kísérte Athénban az újabb görög megszorítócsomagot. A görög parlament vasárnap fogadta el a nagyságrendileg hárommilliárd eurós (870 milliárd forintos) újabb takarékossági programot. Az elmúlt két évben már több kemény intézkedésen - fizetés- és nyugdíjcsökkentésen, adóemeléseken - estek át a görögök, de az Európai Unió és az IMF kölcsöneiért és a csőd elkerüléséért megszavazott újabb szigorításokat az eddigieknél is nehezebben viselik.

A parlamenti szavazást rendkívül heves utcai megmozdulások kísérték országszerte. A tervezett intézkedések, a 15 ezer közalkalmazott elbocsátása, a minimálbér húszszázalékos csökkentése havi hatszáz euróra (175 ezer forintra) és a munkaerő-piaci szabályok liberalizálása ellen több mint százezer ember vonult az utcára csak Athénban. Más városokban is voltak megmozdulások, Szalonikiben húszezres demonstrációt szerveztek, és a görög állami televízió beszámolói szerint voltak tüntetések többek között Korfun és Krétán is.

Az athéni tűzoltók hétfőn egész nap a romokat takarították az utcákról, és a még mindig füstölgő épületeket locsolták. Az AP amerikai hírügynökség szerint legalább 45 épület égett ki, köztük a főváros legrégebbi mozija. Kora reggel még mindig lehetett érezni a könnygáz orrfacsaró szagát az utcákon. A hivatalos jelentések szerint több mint 170 ember sérült meg, köztük 106 rendőr. A hatóságok letartóztattak 74, és őrizetbe vettek további 92 embert. Több helyen kellett biztosítaniuk a tűzoltók munkáját is, miután egyes lángoló épületekhez nem engedték oda őket a tiltakozók.

Vasárnap a fővárosi tüntetők utcaköveket - a tér felfeszített márványburkolatának darabjait - és Molotov-koktélokat dobáltak a görög parlament épülete felé. Többen megpróbálták áttörni a kordont, a dühöngőket rohamrendőrök fékezték meg. A tiltakozók közül sokan fosztogatni kezdtek, mások kukákat borogattak és gyújtogattak, legalább negyven épület kapott lángra a fővárosban.

Athén központjában könnygáz, illetve a lángoló kukák és épületek füstje terjedt. A Guardian című brit napilap szerint a városközpont háborús helyszínre emlékeztetett. A televíziós híradások felvételein lángoló kávézók, boltok láthatók, több műemlék épület is lángokban állt.

További képekért kattintson!

"Senki nem tudott elmenekülni a könnygáztól" - idézte a BBC brit közszolgálati televízió internetes hírportálja egy tüntetőt, aki szerint a rendőrök körbevették a téren tiltakozókat, könnygázt fújtak rájuk, és csak amikor már mindenkit elborított a fojtogató gáz, akkor engedtek utat nekik, de csak a parlamenttel ellentétes irányba. "Akkor mindenki rohanvást menekült" - idézte a BBC.

A parlamentben - ahova behallatszott az utcai csatazaj, sőt a Guardian szerint az ülésterembe is beszivárgott a könnygáz és füst orrfacsaró keveréke - sem volt teljes az egyetértés, jóllehet az intézkedést végül biztos többséggel megszavazták. A szocialista és a konzervatív Új Demokrácia pártok kormányzó nagykoalíciójának 37 képviselője szavazott nemmel vagy tiltakozott távolléttel a megszorítások ellen, további hat képviselőjük pedig annak csak egyes részeit utasította el. A pártok a szavazás után bejelentették, hogy az összes ellenkező képviselőt kizárták, de a lépés a kormányozhatóságot nem fenyegeti: a háromszáz fős parlamentben az eddigi 236 fős többség olvadt 193 fősre.

A tiltakozók és a rendőrök közötti összecsapások vasárnap késő estig tartottak, az erőszak csak a szavazás után hagyott alább, az éjjel már nem érkeztek jelentések újabb zavargásokról. Az utcai csatákban több tucat ember sérült meg, köztük rendőrök és tüntetők is. A hatóságok szerint legalább negyven rendfenntartó sebesült meg.

Lukasz Papademosz miniszterelnök szerint a megszorító intézkedések a gazdasági reformot és a gazdaság helyreállítását alapozzák meg. A BBC athéni tudósítója azt írta, a tömegek ezzel szemben úgy érzik, az ország megsegítésének túl nagy ára van, a hétköznapi emberek élete sokkal nehezebb lesz a megszorítások miatt, mint amennyit a külföldi pénzügyi segély ér.

További képekért kattintson!

A vasárnapi parlamenti szavazás azért volt sürgető, mert március 20-án az államnak egy nagyobb összeget kell törlesztenie az adósságából. Ezt csak az Európai Unió 130 milliárd eurós (37,8 ezer milliárd forintos) újabb mentőcsomagjából tudja megtenni, az EU pedig az utalás feltételéül szabta az állami kiadások további csökkentését. Korábban a görögök már Brüsszel elé terjesztettek egy csomagot, de azt az unió visszautasította, mert 325 millió euróval (94,5 milliárd forinttal) kisebbnek találták a szükségesnél.

Az újabb kisegítésről szerdán tanácskoznak az eurózóna pénzügyminiszterei, de még nem döntenek véglegesen. Németország azt javasolja, hogy a pénz többségét külön számlán tartsák, és kizárólag a hitelrendezésre fordíthassa Görögország. A Guardian szerint ez az elkülönített rész akár a segélyösszeg hetven százaléka is lehet.

A megszorítások tétje ismét az államcsőd elkerülése, a kormányzó nagykoalíció politikusai ezt igyekeznek is minden lehetséges alkalommal hangsúlyozni, apokaliptikus képeket vizionálva. Papademosz kormányfő még a szavazás előtt kijelentette, ha nem szavazzák meg a csomagot, nem tudják majd folyósítani a fizetéseket és nyugdíjakat, a kórházaktól és az iskoláktól is megvonják az állami támogatást, bankok fognak bedőlni, és az embereknek elvesznek megtakarításaik.

"A kérdés nem az, hogy csökkentsünk-e bizonyos béreket és nyugdíjakat, hanem az, hogy ezeket a kisebb béreket és nyugdíjakat képesek leszünk-e kifizetni" - idézte a BBC Evangelosz Venizelosz pénzügyminisztert. "Ha rossz és rosszabb között kell választani, az ember az elsőt választja" - tette hozzá.

További képekért kattintson!

Athén az elmúlt években elvesztette az eurózóna hitelezőinek bizalmát. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szombaton azt mondta, "a görögök ígéretei már nem elegendőek", és felvetette az ország eurózónából való esetleges kilépésének lehetőségét is.

A vasárnapi szavazás után a görög politikai vezetésnek azt is be kell bizonyítania, hogy a most elfogadott intézkedéseket nem fordítják vissza, és az áprilisban várható választások kimenetelétől függetlenül is végigviszik azokat. Ennek biztosítása esetén hagyják jóvá az eurózónás pénzügyminiszterek az újabb pénzügyi segélycsomagot, ennek igazolását szerdára várják.

Az erőszakos események miatt azonban nem száz százalék, hogy Görögország képes lesz kitartani a szigorú megszorítások mellett. A görög gazdaság öt éve folyamatosan recesszióban van, és egyelőre semmi jele sincs annak, hogy a kormány képes lesz megakadályozni az életszínvonal meredek esését. A társadalmi feszültségek már így is hatalmasak, további zuhanásuk pedig kiszámíthatatlan hatással lenne az ország jövőjére.