Iráni hadihajók érkeztek a Földközi-tengerre

Egyelőre semmit sem tudni azon iráni hadihajók céljairól, amelyek szombaton érkeztek a Földközi-tengerre a Szuezi-csatornán keresztül.

Iráni hadihajók érkeztek szombaton a Földközi-tengerre a Szuezi-csatornán át  - jelentette be az iráni haditengerészet parancsnoka, Habibulla Szajjári tengernagy az IRNA iráni hírügynökség jelentése szerint. Az admirális részleteket nem közölt sem a hadihajók számáról, sem a típusáról, sem az úti céljukról. Ez már a második  iráni haditengerészeti erőfitogtatás a Földközi-tengeren. Iráni hadihajók először tavaly februárban keltek át a Szuezi-csatornán az iszlám forradalom 1979. évi győzelme óta, hogy megmutassák az Iráni Iszlám Köztársaság tengeri hatalmát.  A művelet éles hangvételű reagálásokat váltott ki Izraelben és az Egyesült Államokban.

A szombaton a Földközi-tenger vizeire érkező iráni hadihajók feltehetően a Sahid Kandi romboló és a Karg kísérőhajó, amelyek  február eleje táján iráni sajtójelentések szerint több napot töltöttek a szaúd-arábiai Dzsidda vörös-tengeri kikötőjében. Tavaly februári első földközi-tengeri küldetése során az iráni flotta két hadihajója - az Alvand osztályú, torpedókkal és hajók ellen bevethető rakétákkal felszerelt fregatt és kísérőhajója, a 33 ezer tonna vízkiszorítású Hark - Latakia szíriai kikötőben tartott pihenőt, mielőtt  megkezdték volna az utat hazafelé.

Az iráni vezetés azután indított a hajókat a Földközi-tengerre, hogy a csatornát ellenőrző Egyiptomban megdőlt Hoszni Mubarak elnök hatalma. Elemzők szerint Teherán előnyt szeretett volna kovácsolni a közel-keleti felfordulásból, abból, hogy megbuknak vagy legalábbis meggyengülnek Irán fő ellensége, az Egyesült Államok támogatását élvező arab vezetők.

Iránban megvan a nukleáris hidegháború kockázata

Irán atomfegyver-fejlesztési törekvései "nukleáris hidegháború" kialakulásának veszélyével járnak a térségben  - mondta szombaton közölt nyilatkozatában a brit külügyminiszter, hozzátéve ugyanakkor, hogy London eltanácsolta Izraelt az iráni atomlétesítmények megtámadásától.
Hague a The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilapnak adott interjúban kijelentette: ha az irániak atomfegyverre tesznek szert, akkor a Közel-Kelet más országai is nukleáris fegyverek kifejlesztésére fognak törekedni.

Hague szerint ezzel megkezdődne az "atomfegyver feltalálása óta" a legsúlyosabb következményekkel fenyegető nukleáris fegyverkezés, mivel úgy alakulna ki új, közel-keleti hidegháború, hogy nem lennének meg a Szovjetunió és a Nyugat szembenállása idején alkalmazott biztonsági mechanizmusok.

A brit külügyminiszter az interjúban kijelentette, hogy az iráni rezsimmel szembeni fellépés során "minden lehetőséget" nyitva kell hagyni. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy egy esetleges katonai beavatkozásnak "óriási negatívumai" lennének. "Nagyon világosan kifejtjük minden érintett félnek, hogy nem pártoljuk a katonai akciót ... a szankciók és a nyomásgyakorlás, valamint a tárgyalások kettős stratégiáját támogatjuk" - mondta. Azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt időszakban több iráni atomtudós is merénylet áldozata lett Teheránban, Hague kijelentette, hogy Nagy-Britannia "semmilyen titkos háborúban" nem vesz részt.