Itt bármi megtörténhet - akik a hokit választották Putyin helyett

2012.03.04. 21:02

Őrjöngő emberek, lobogó zászlótenger, egymást nem kímélő riválisok: a lefutottnak tűnő orosz elnökválasztás napján ilyen élményben is lehetett része a moszkvaiaknak, ha tudták, hova menjenek. Riport a legközönyösebb és a legtüzesebb helyről a moszkvai választás napján.

"Pityer, Pityer!" - üvölti teli torokból egy nagy csapatnyi ember hatalmas zászlókkal és jelvényekkel felszerelkezve az orosz elnökválasztás napján, Moszkva északnyugati szegletében. Az ember azt hihetné, valamit rosszul hallott, és talán "Putyin, Putyin!" kiáltás lenne a helyénvaló: Pityer nevű jelölt nincs is versenyben az elnöki címért. A zászlós emberek azonban nem tévednek.

Miközben az előzetes közvélemény kutatások szerint az orosz elnökválasztás napjának totális unalomba kellene fulladnia Vlagyimir Putyin hatalmas előnye miatt, itt, a Lenin sugárút mellett szó nincs ilyesmiről. Az emberek kórusban üvöltve éltetik választottjuk nevét, és úgy tűnik, a verseny egyáltalán nincs lefutva. A vetélytársak egészen a végsőkig fej-fej mellett vannak, és az eredmény csak az utolsó utáni pillanatban dől el. A CSZKA moszkvai jégkorongcsapat Jégpalotája igazi menedék volt vasárnap azoknak, akik a szavazóurnákat unott fejjel, megkeseredve hagyták ott.

"Úgysem ő fog nyerni"

Ilyen ember pedig volt bőven. A Moszkva központjában, a Kremltől csak néhány utcányira található 78. számú szavazókörben az [origo]-nak sorra vallották be reménytelenségüket a kiábrándult, választottuk győzelemben egyáltalán nem bízó szavazók. Eljöttek, szavaztak valakire, de úgyis Putyin lesz az elnök - mondja mindenki.

Forrás: AFP/Mikhail Mordasov
"Úgyis Putyin lesz"

A szavazókörnek berendezett iskolában, amely elsőre terrortámadás színhelyének tűnik a bejáratnál és a termekben sürgölődő bő háromtucat rendőr miatt, egymás után tolonganak fel a lépcsőn a kucsmás öregasszonyok, a vastag kabátban dülöngélő férfiak és a tökéletes sminkben érkező fiatal lányok. A hatalmas teremben mindenki nagyon nyugodt, a tanítónéniknek tűnő választási tisztviselők békésen mosolyognak az asztalok mögül, és igazolványért cserébe osztják a szavazólapot. Egy nyolcvan éves öregúr bottal biceg az urnához, gondosan letámasztja, majd hosszas bíbelődés után helyezi be a lapot a dobozba; egy kövér asszony karján kabátkába bújtatott pincsivel veszi át a papírokat, miközben a kutya csodálkozva nézi a felhajtást.

Egyedül Dmitrij, a gizda, szemüveges választási megfigyelő tűnik izgatottnak, aki a nagy forgatagban a nyakát nyújtogatva húzza a strigulákat, majd digitális kamerájával lefotóz néhány szavazót. Természetesen csalást sejt - mondja az [origo]-nak: azt az asztalt figyeli, ahol azok szavazhatnak, akik nem ebben a szavazókörben vannak regisztrálva. Az izgága fiút azonban egyelőre senki nem veszi komolyan: a nagy felhajtást itt már letudták azzal, hogy délelőtt itt szavazott az egyik elnökjelölt, Szergej Mironov.

Az [origo] rövid, nem reprezentatív exit-poll felmérése szerint az 50 százalékos győzelemre számító Putyin itt, Moszkva közepén akár csúfos vereséget is szenvedhetett volna, mivel tíz szavazóból csupán kettő mondja, hogy rá szavazott. Tízből kettő a kommunista jelöltre, hat a politikai újoncként induló milliárdos oligarchára, Mihail Prohorovra adta a voksát. De nem hisznek a győzelmükben. "Tudom, hogy nem Prohorov fog nyerni, de talán egy jobb eredmény segíti abban, hogy valamilyen más tisztséget szerezzen" - mondta egy, legelegánsabb télikabátjában a lépcsőn lefelé bicegő, idős Anna. "Fiatal, új arc. Nem fog nyerni úgyse, de akkor is ez a helyes választás - morogta egy másik, borostás férfi. Egy fiatalasszony a kommunistákra adta voksát, de nem is érdekli, hogy mit tenne az országgal a kommunista jelölt: "Nem azért szavaztam rá, mert jó elnök lenne, csak mindenképpen Putyin ellen akartam szavazni".

"Itt igazi küzdelem van"

Ez a hitetlenség teljesen hiányzik a CSZKA stadionjában, ahová az elnökválasztásra fittyet hányó, vagy azt nem túl sokra tartó emberek gyülekeznek kora délután. A szavazás még nagyban tartott, amikor a szavazóhelységeknél sosem látott tömeg rohanta meg a jegypénztárakat. A szentpétervári SZKA játszott a CSZKA Moszkvával, Szentpétervárról a drukkolók 11 órás buszutat tettek meg, hogy megnézhessék a csapatukat. A "Pityer, Pityer" bíztatás is nekik szól, Szentpétervár becenevével a bajnokság első helyén álló csapatot buzdítják. "Nagyon fontos meccs, ha itt nyerünk, már csak egy győzelem kell a továbbjutáshoz" - mondta lelkesen a melák Szergej, aki 5 és 7 éves gyerekével tömegszálláson töltötte az elnökválasztás előtti éjszakát, hogy itt lehessen.

Fotó: Visnovitz Péter [origo]
Pillanatkép a hokimeccsről

Szergej azért nem hanyagolta el a választást sem, a stadionhoz menet beugrott szavazni is, hogy keresztbe tegyen Putyinnak. De sokan nem így tettek. "Az egész választás cirkusz, a jelöltek csak színészek, nincs igazi verseny, mert úgyis Putyin nyer" - magyarázta Anton, aki ezért nem is szavazott. A legfelső sorban üldögélő fiú maga is hokibíró, így jól ismeri a stadion világát: "Itt legalább igazi küzdelem van". A mai meccsen pedig még annál is inkább.

"Ez tétmeccs. Ha csak valami kerületi bajnokság lenne, lehetne lötyögni kicsit, de itt, a kieséses szakaszban valóságos háborút vívnak a fiúk" - erősíti meg a közönség soraiban ülő Viktor Tyihonov, aki csupán sérülés miatt nem játszik a péterváriak között. Az amerikai NHL-t és az orosz válogatottat is megjárt hokis szavait azonnal igazolják a pályán lévő társak: egyik valóságos szaltót vet egy moszkvai játékos hátán, a másik pedig falhoz keni a vörös csillagos ellenfelet. A hokisok igazán versenyeznek, nem csak úgy csinálnak.

A legnagyobb különbség az elnökválasztás és a hokimeccs között az, hogy itt a CSZKA-nak is van esélye - teszi hozzá egy Moszkva-szurkoló, Igor. A bajnokságban a péterváriak az elsők, a moszkvaiak pedig a nyolcadik, utolsó helyen vannak, tehát az erőviszonyok nem túl kiegyenlítettek: a gyengébb előző nap a két csapat másik meccsén mégis győzni tudott. "Olyan, mintha a CSZKA lenne az összes ellenzéki jelölt, az SZKA meg Putyin. Csak a politikában tudjuk az eredményt előre, itt meg  bármi megtörténhet" - mondja Igor.

Ez a helyzet az embereket láthatóan jobban tűzbe is hozza: amikor 2-0-s vendég vezetésnél a Moszkva helyzetbe kerül, teli tüdőből bömböl a "Davaj, davaj!", amikor pedig a második harmad végén a gyengébb csapat egyenlít, beremegnek a falak. Csodák persze itt sincsenek: ahogy Putyin vasárnap este egy utolsó húzással zárja le az elmúlt négy évet, úgy a szentpétervári SZKA is bevarrta a hosszabbításban a győzelmet jelentő aranygólt. Nagy különbség azonban, hogy itt hittek az ellenkezőjében. És egy CSZKA-sálba bugyolált, a meccs végére teljesen részeg szurkoló, Iván szinte könnyekkel küszködve veti oda a stadionból távozva: Putyin úgyis elnök lesz, nem bánom. De a CSZKA-ért fáj a szívem.

KAPCSOLÓDÓ CIKK