Történelmi nagypéntek Kubában

A kubaiak több mint fél évszázad után munkaszüneti napon emlékezhettek meg a nagypéntekről. Raúl Castro kormánya ezzel a pápa kérését teljesítette.

XVI. Benedek kérésére több mint ötven év után először munkaszüneti napon emlékezhettek meg a nagypéntekről a kubaiak. Havanna római katolikus templomaiban megszólaltak a harangok, a főváros legnagyobb templomában azonban mindössze százan gyűltek össze a nagypénteki misére. A szertartást ugyanakkor szokatlan módon az állami televízió is közvetítette.

A kubai kormány eltörölte a vallási ünnepeket Fidel Castro 1959-es hatalomra kerülése után. II. János Pál 1998-as látogatásakor arra kérte a kubai vezetést, hogy engedélyezze a karácsony megtartását, amit Castro teljesített. Utódja, Raúl Castro pedig az idei nagypénteket nyilvánította munkaszüneti nappá, miután ezt XVI Benedek kérte tőle múlt heti kubai látogatásán.

A kormány még ezután dönti el, hogy a nap, amelyen a keresztények Krisztus halálára emlékeznek, állandó munkaszüneti nap lesz-e.

A misét celebráló Jaime Ortega, Havanna érseke beszédében kerülte a politikai kérdéséket, viszont megemlítette, hogy a keresztényeket ma is üldözik még a világ sok részén, beleértve Latin-Amerikát is.

Az egyház és Kuba viszonya enyhült Raúl Castro hatalomra jutása óta. A katolikus egyház szerint a kubaiak hatvan százalékát katolikusnak keresztelték, de mindössze öt százalékuk jár rendszeresen templomba.