A németeknek is gyanús a törtető pénzügyminiszterük

Győztes - ezt választotta magának jelszónak az interneten az elmúlt évtizedek egyik legbefolyásosabb politikusa. Wolfgang Schäuble túlélt egy merényletet és több politikai csalódást, kerekesszékben élte le az elmúlt több mint húsz évét, de csak a német kancellári és államfői posztot nem tudta megszerezni. Most arra hajt, hogy ő legyen az európai gazdaság ura, de töretlen ambícióját Berlinben és Brüsszelben is gyanakodva figyelik.

Kalandokban és történelmi mérföldkövekben amúgy sem szűkölködő politikai karrierjét szeretné megkoronázni az eurózóna csúcsállásának, az eurócsoport elnöki posztjának az elfoglalásával az elmúlt évtizedek egyik legbefolyásosabb európai politikusa. A 69 éves Wolfgang Schäuble a Bundestag legrégebben hivatalban lévő képviselője, a német újraegyesítés egyik legfontosabb figurája. Volt belügy- és pénzügyminiszter, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és frakcióvezetője. 

Most pedig úgy gondolja, hogy európai kollégái közül senki sem alkalmasabb az eurócsoport vezetésére, mint ő maga, és - ahogy a Spiegel fogalmaz - kötelességtudó emberként kész elfogadni a sorsát, és elvállalni a megbízatást. Töretlen ambícióját azonban most egyre inkább gyanakodva fogadják: Berlinben túl európainak, Brüsszelben túl németnek tartják. Schäuble viszont úgy gondolja, hogy képes egy személyben megtestesíteni a moderátori szerepet, amely az eurócsoport vezetésével jár, és a német érdekek védelmét, amelyet pénzügyminiszterként képviselnie kell.

Schäuble és Merkel. Megértik egymást

Egy forrás, aki az Ecofin-üléseken a német pénzügyminiszterrel többször egy asztalnál ült, az [origo]-nak azt mondta, a tekintélyes politikai múlttal rendelkező Schäuble eddigi uniós szerepét tekintve logikus választás lenne az eurócsoport élére. Az uniós ügyekkel foglalkozó EurActivnak nyilatkozó EU-s diplomaták pedig egybehangzóan azt állították korábban, ha Schäuble tényleg akarja a posztot, egészen biztos, hogy megkapja.

Merkel kifúrta

Schäuble sokat elért a német politikai életben, de az életrajzában két fontos titulus hiánya legalább olyan feltűnő, mint a sikerei: nem lett belőle ugyanis sem kancellár, sem államfő, bár mind a két tisztség karnyújtásnyira volt tőle. Helmut Kohl 1997-ben a nyilvánosság előtt utódjaként nevezte meg Schäublét, de csak a következő ciklusban engedte volna át neki a kancellári posztot. Csakhogy 1998-ban Kohl elvesztette a választásokat, kijelölt utódja így búcsút inthetett ennek az esélynek.

Schäuble a CDU-elnökséggel vigasztalódhatott, de hamarosan fény derült arra, hogy 1994-ben belekeveredett egy pártfinanszírozási botrányba, így 2000-ben meg kellett válnia ettől a poszttól is. Utóda a CDU élén az az Angela Merkel lett, aki aztán az elnöki álmainak vetett véget. Az évekkel korábbi pártfinanszírozási botrány tovább kísértette Schäublét: az ügy megfelelő tisztázása miatt Merkel nem támogatta, hogy Schäuble legyen a CDU államfőjelöltje, így 2004-ben Horst Köhler lett a befutó. Merkel ugyanakkor 2005-ben már beemelte a kormányába: előbb a belügyminiszteri, majd 2009-ben a pénzügyminiszteri tárcát kapta meg.

Két évvel ezelőtt nemhogy az eurócsoport vezetéséhez hasonló nagyságrendű megbízatás, hanem még a német pénzügyminiszteri feladatok ellátása is bizonytalannak tűnt, miután Schäuble egy műtét miatt többször kórházi kezelésre szorult. Akkor jelezte Angela Merkelnek, hogy egészségi állapota miatt nem tudja folytatni a pénzügyminiszteri poszton, de a kancellár rávette, hogy maradjon.

A fegyelmezett irányító

Amikor 2009-ben egy hackercsoport feltörte Schäuble személyes weboldalát, kiderült, hogy az adminisztrátori jelszó nem volt más, mint "gewinner", azaz győztes. Schäuble habitusáról sokat elárul az is, ahogyan egy 22 évvel ezelőtti merénylet következményeit viseli. 1990 októberében egy oppenaui kampányrendezvényen több lövést adott le rá egy később mentálisan betegnek nyilvánított férfi. Azóta kerekesszékbe kényszerül, és sokszor hetekre eltűnik kórházi kezelésekre. Az Ecofin-üléseken a német pénzügyminiszterrel többször egy asztalnál ülő forrás az [origo]-nak azt mondta, bár nyilvánvaló, hogy Schäublénak sokszor vannak fájdalmai is, nem szereti, ha előtérbe kerül az egészségi állapota. Határozott ember, aki a fizikai korlátai ellenére szeret önállóan közlekedni, és nem várja el, hogy különleges bánásmódban részesítsék. A tavaly októberi párizsi G20-as csúcson például maga ment fel az Elysée-palota rámpáján a díszőrség előtt - emlékezett vissza forrásunk egy tipikus jelenetre.

Schäuble a párizsi G20-as csúcs középpontjában

Öccse, Thomas Schäuble szerint azok az egészségügyi problémák, amelyek miatt két éve fel akarta adni a pénzügyminiszteri posztot, már nem jelentenek gondot neki. A Reutersnek azt mondta, a testvére remekül van, és nagyon fegyelmezett: nem dohányzik, mértékkel iszik és tornázik is.

Ez a fajta fegyelmezettség tetten érhető az értekezleteken is, amelyeken Németország képviseletében megkerülhetetlenül vezető szerepet kap. Forrásunk Schäuble sajátos tárgyalási technikájáról azt mondta, a megnyilatkozásaiban érződik az a fajsúlyos pozíció, amelyet németként betölt, és bár a vitában általában hagyja másoknak, hogy kifejtsék az álláspontjukat, a konklúzió jogát rendszerint fenntartja magának. Az Ecofin-üléseken ezért is volt meghatározó szereplője a 27 fős miniszteri asztalnak, és forrásunk szerint logikus választásnak tűnik az eurócsoport elnöki posztjára is.

Az utolsó igazi európai

Magánbeszélgetésekben Schäuble sokszor panaszkodott arra, hogy az európai vezetők az eurócsoport megkerülésével próbálták meg alakítani a politikai folyamatokat, de szerinte ezzel csak összezavarták a dolgokat. A Reuters által idézett uniós szakértők éppen ezért arra számítanak, hogy ha ő lesz az eurócsoport elnöke, a pénzügyminiszterek vezető szerepéért fog küzdeni.

Az uniós pénzügyminiszteri viszonyokra rálátó forrás szerint az elmúlt időszakban komoly feszültséget jelentett, hogy akár az eurócsoport-, akár az Ecofin-ülések előtt Berlin és Párizs már a találkozó előtt kialakította az álláspontját, és kész tények elé állította a többieket. Bár ez a mostani vezetőnek, a luxemburgi Jean-Claude Junckernek sem tetszett, egy kis ország képviselőjeként nem voltak olyan eszközök a kezében, amelyekkel érdemben változtathatott volna rajta. A mostani uniós erőviszonyok alapja azonban az, hogy a németeknek rendkívül komoly beleszólásuk van szinte minden ügybe, és ez látszik a vezetők kiválasztásán is: ahol pénzt osztanak, ott németek vezetik az intézményt - fogalmazott a forrás, aki szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Schäublénak az eurócsoport elnökeként szükségképpen német érdekeket kell követnie. (Német vezetője van az eurózóna ideiglenes mentőalapját (EFSF) irányító szervezetnek Klaus Regling személyében, az Európai Beruházási Bankot (EIB) az ugyancsak német Werner Hoyer vezeti, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) júliusban leköszönő elnöke pedig a szintén német Thomas Mirow.)

A sajtóban Schäuble sokszor úgy jelenik meg, mint az utolsó igazi európai Angela Merkel kormányában. Az európai integráció szenvedélyes támogatója, és éppen ezért a Reuters szerint a kinevezése végső soron tompíthatja Németország befolyását. A Spiegel ezzel magyarázza a Schäuble jelöltségével szembeni egyre erősebb ellenérzéseket Berlinben. Angela Merkel koalíciós partnerei - a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Keresztényszociális Unió (CSU) - úgy vélik, hogy a bajba jutott tagállamok megsegítésével már így is túlzásokba esett az Európai Unió, és a további mentőcsomagoknál a német irányításnak kell érvényesülnie. Márpedig ezt az irányt német pénzügyminiszterként sokkal jobban tudná képviselni, mint az eurócsoport elnökeként, hiszen ezen a poszton elsősorban moderátori szerepe lenne.

Legyen inkább bonyolult

Schäuble elkötelezettsége az európai ügy mellett a magyar soros elnökség idején is nyilvánvaló volt. Több olyan uniós pénzügyi és gazdaságpolitikai kérdés volt, ahol a németek számítottak a hatékony elnökségi munkára, és ehhez minden támogatást megadtak Magyarországnak. Schäuble és minisztériuma érdekelt volt abban, hogy előrelépés történjen például a gazdasági kormányzásról szóló úgynevezett hatos jogszabálycsomag ügyében, és érezhető volt, hogy a német fél közös felelősséget vállal a magyar vezetéssel ezekben a kérdésekben - magyarázta az akkori tárgyalások folyamatát ismerő forrás, aki szerint Schäuble ebben az időszakban az átlagosnál nyitottabb volt a magyar ügyekre, és a minisztériumára is teljes mértékben számítani lehetett a magyar soros elnökség idején.

Schäuble és Matolcsy egy asztalnál a Budapesti Corvinus Egyetemen

A Schäuble-féle viszonyrendszerben azonban szó sem lehetett részrehajlásról vagy arról, hogy bizonyos kérdésekben kikacsintson az Európai Bizottság mögül, az európai gazdaságpolitikai sikere és a fegyelmezett költségvetési politikai elve ugyanis a meggyőződése szerint elsőbbséget élvez.

A Wall Street Journal Deutschland című pénzügyi lapnak januárban adott interjújában Schäuble elismerte, hogy Németország nincs könnyű helyzetben, mert egyrészt tudomásul kell vennie, hogy az unió legnagyobb gazdaságaként magára kell vennie a vezetés felelősségét, másrészt azonban nem keltheti azt a látszatot, mintha az az ország lenne, amely egész Európának mutatja az irányt. "Európának jól kell egyensúlyoznia a sokszínűség és az egység között. Európa ilyen bonyolult. De ez így van jól. Régebben sokkal egyszerűbb volt, de akkor borzalmas háborúkat vívtunk. Ezért legyen inkább kicsit bonyolult, és kicsit stabilabb" - mondta a lapnak Schäuble.

Az egyre erősödő eurócsoport

Az eurócsoport az eurózóna 17 tagállamának a pénzügyminiszteri fóruma. Az informális csoportot 1998-ban alakították meg, a tagjai általában havonta, az Ecofin-ülések előtt találkoznak, ahol már mind a 27 uniós tagország pénzügyminisztere a tárgyalóasztalhoz ül. Az eurócsoport jelentősége az euróválság elmélyülésével párhuzamosan nőtt, és a pénzügyminiszterek kulcsfontosságú szerepet játszottak a lehetséges megoldások kidolgozásában.

Az eurócsoport első és eddigi egyetlen állandó elnöke Jean-Claude Juncker, aki 2005 óta vezeti a testületet. Korábban az éppen soros uniós elnök pénzügyminisztere töltötte be a posztot. A csoport szabályzata értelmében Junckernek két elnöki ciklus után, 2009-ben már el kellett volna köszönnie, de az euróválság miatt a kollégái inkább arra szavaztak, hogy maradjon. Újabb mandátuma 2012 közepén ér véget.