Halott szavazók, élő sebek

2012.05.07. 10:44

A japán ellenőrök a titkos szavazóköröket keresik, a román szervezőt svéd rendőrnő védelmezi, a török koordinátornak koszovói önkéntes magyarázza, mit nem ért a szavazólapon az albán területről érkező szerb roma. Szürreális forgatag és elképesztő tülekedés uralta a parlamenti és elnökválasztást a Szerbiától négy éve elszakított Koszovóban, ahol az albánok elleni harc megkoronázásaként a szerbek belgrádi vezetőket választottak maguknak, hogy megmutassák, ki az úr a háznál. Helyszíni riport.

"Ez a választás is éppen olyan, mint a négy évvel ezelőtti" - mondja az [origo]-nak határozott arckifejezéssel Krstimir Pantic, ahogy kilép a szavazóktól nyüzsgő Kosovska Mitrovica-i gimnázium épületéből. A jól öltözött, elegáns zakót viselő férfi mögött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkatársai értekeznek éppen az EU választási megfigyelőivel, az épületben pedig egymást tapossák a szavazóhelyiségek előtt sorban álló szerbek. "Minden simán megy, nincs semmilyen atrocitás, és újra megmutatjuk a világnak, hogy az emberek itt csak a szerb intézményeket tartják tiszteletben, a koszovói hatóságokat sosem fogják elfogadni".

Pantic úr nem hasra ütve beszél, jól tudja, milyenek errefelé a választások: a férfi ugyanis a szerbek lakta Észak-Koszovó egyik legfontosabb vezetője, Kosovska Mitrovica északi felének polgármestere. "A választások után remélhetőleg jobb világ vár Koszovóra" - mondja az [origo]-nak. Ezúttal mégis különösen hangzik a szájából, hogy a választásban semmi rendkívüli nincs: városának lakói ugyanis még soha nem vettek részt olyan szavazáson, mint a vasárnapi.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A híd albán oldala. További képekért kattintson a fotóra!

Szerbiában először tartottak parlamenti és elnökválasztást azóta, hogy az ország 2008-ban elvesztette a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Koszovót. A szerbek, akik máig nem dolgozták fel a tartomány elvesztését, most végre ítéletet mondhattak vezetőikről. Mivel pedig a koszovói szerbek továbbra is szerb állampolgárok, a választásokat Koszovó északi részén is megrendezték, és így ez a terület lett a vasárnapi választás legizgalmasabb helyszíne. (A szerbek várakozásairól belgrádi riportunkban, a jelöltekről és az esélyekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)

Az ellenállás megkoronázása

A koszovói szerbek 2008 februárja óta folytatják dacos ellenállásukat a Szerbiától elszakadó Koszovóval, amelynek - a koszovói albán kormány szerint - ők is állampolgárai. Az Ibar folyótól északra található, szinte teljesen szerbek lakta terület lakói azonban az elmúlt években számtalan módot találtak arra, hogy a folyótól délre élő albánok orra alá dörgöljék: nem fogadják el az albán hatalmat. Ennek a törekvésnek a megnyilvánulása az is, hogy koszovói helyett szerb parlamentet és szerb elnököt választanak.

Észak-Koszovó az ehhez hasonló ellenállási próbálkozások miatt úgy néz ki, mint egy leharcolt, törvényeken kívüli vidék. A szerbek nem fogadják el fizetőeszköznek az albán területen bevezetett eurót, és továbbra is szerb dinárban üzletelnek. Nem fogadják el a koszovói kormány által készített rendszámtáblákat, autóikon vagy a régi szerb rendszámot tartják meg, vagy rendszámtábla nélkül használják a kocsikat. Az elektromos áramot Koszovó helyett immár Szerbiából kapják, és még a kukásautók is szerb rendszámmal járnak, ha járnak. A két nép közötti feszültség miatt pedig az Ibar folyó által kettévágott Kosovska Mitrovica megdermedt frontvonalakhoz kezdett hasonlítani: a szerbek nem mennek át az albán oldalra, az albánok pedig a szerb oldalt kerülik, ha tehetik.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A barikád. További képekért kattintson a fotóra!

A szembenállás 2011-ben erőszakos jelenetekhez is vezetett, miután a szerbek összecsaptak a megrendszabályozásukra küldött albán rendőrökkel. Hogy egyértelművé tegyék, ki az úr a háznál, barikádokat emeltek a főutakon: ezek közül ma már csak egy áll, de az még mindig egyértelmű üzenetet küld Pristinának, szimbolikus falat képezve a Kosovska Mitrovica két oldalát összekötő hídon. Februárban népszavazást is tartottak a szerbek, amelyen a szavazók 99 százaléka voksolt arra, hogy nem fogadja el a koszovói fennhatóságot.

Nemzetközi szavazás a kaotikus tartományban

A koszovói kormány persze nem nézi jó szemmel, hogy állampolgárai egy idegen hatalom számára szerveznek választásokat a területén: ezért még napokkal az elnökválasztás előtt is eldurvuló konfliktussal, a szavazások erőszakos megakadályozásával fenyegetett a helyzet. Hétfőn azonban az EBESZ bejelentette, hogy sikerült megállapodást közvetítenie Koszovó és Szerbia között, amely alapján a nemzetközi szervezet vezérli le a választásokat. Így Koszovónak sem kellett megtűrnie egy idegen hatalom választási tisztviselőit, és a koszovói szerbeket sem fosztották meg a szerb állampolgárságukkal járó szavazati joguktól.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Hosszú sorok a szavazóhelyiségek előtt. További képekért kattintson a fotóra!

A szavazóhelyiségeken vasárnap délután az EBESZ molinói függenek, a bejáratokon az EBESZ plakátjai hirdetik, hogy melyik utca lakói melyik szavazókörhöz tartoznak. Az épület előtt egy román EBESZ-munkatárs egyeztet az EU békefenntartó missziójának svéd rendőrnőjével, aki azért jött, hogy biztosítsa a választás menetét. Az osztálytermekben berendezett szavazókörökben EBESZ-karszalagos szerbek regisztrálják az ajtóban tolongó szavazókat, de a műveletet külföldiek koordinálják. Amikor egy, a folyón túlról, albán területről szavazni érkező szerb romának problémája támad a szavazólap elolvasásával, azt egy török koordinátornak kezdik el buzgón tolmácsolni, hogy mielőbb megoldást találjanak.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
További képekért kattintson a fotóra!

"Összesen mintegy 500 ember dolgozik a szerb választások koszovói lebonyolításán, a fele helyben toborzott szerb, a többiek viszont 29 különböző országból jöttek" - mondja az [origo]-nak Nikola Gaon, az EBESZ koszovói missziójának szóvivője. Vannak itt magyarok, macedónok, olaszok, görögök, bolgárok, lengyelek és kanadaiak is - sorolja. Az egész szavazást kevesebb mint öt nap alatt sikerült megszervezni, hogy elkerüljék a választások miatt levegőben lógó szerb-albán konfliktust.

Megszorongatnák az albánokat

A dolgok nem mennek teljesen tökéletesen. "A korábbi szavazások sokkal gördülékenyebbek voltak, mint most, az EBESZ-esekkel - panaszolja két középkorú nő, akik a feltorlódott tömeg mögött várnak a sorukra az egyik Kosovska Mitrovica-i szavazókörnél. Az asszonyok szerint a nemzetközi szervezet sokkal szigorúbb szabályok szerint bonyolítja le a szavazást, mint a szerb bizottságok szokták, a sorok lassan haladnak, a névsorok nagyon pontatlanok. "Nekem a halott apám rajta van a szavazók listáján, de az élő bátyám nem szavazhatott, mert hiányzik róla" - példálózik egy pocakos férfi is. "Azt persze nem tudom, hogy ez az EBESZ hibája-e, vagy eddig a szerb választási tisztviselők végeztek hanyag munkát" - teszi hozzá. (Mint kiderül, utóbbi a valószínű: az EBESZ szóvivője szerint ugyanis a pontatlan névsorokat a szerb hatóságoktól kapták, ők pedig igyekeztek minden előírást betűre pontosan betartani.)

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Japán választási megfigyelők. További képekért kattintson a fotóra!

A szerbek azonban a nehézségek ellenére is tülekednek, mert - mint az [origo]-nak mondják - nagyon fontos a mostani választás. "Változásra van szükség!" - mondja egy félszemű férfi, aki szerint az eddigi elnök nem tudta elég erélyesen megvédeni Koszovót az albánoktól. "Mindig csak elvettek tőlünk, de sosem kaptunk semmit. Aztán EU-tagjelölt lett Szerbia, de mire megyünk vele?" - kérdezi. Szerinte olyan elnök kell, aki nemcsak beszél, hanem meg is szorongatja az albánokat. Egy másik, idősebb asszony suttogva megjegyzi: van, aki szerint az eddigi elnök is nagyon jól teljesített. De csak nagyon csendben meri ezt mondani, nehogy bárki meghallja: "Mert itt, Koszovóban a többség inkább támogatja a radikálisokat".

Budapest közelebb van, mint az albán oldal

Az [origo]-nak nyilatkozó félszemű szerb férfi szerint az 1999-es NATO-bombázások óta elképzelhetetlenül rossz a viszony a szerbek és az albánok között, akiket az Ibar folyó választ el egymástól. "Én 1999. március 24-én voltam utoljára a folyó túloldalán. Iskolás voltam, épp a suliból mentünk haza, amikor megszólaltak a szirénák, és elkezdődött a háború" - meséli. "Azóta például jártam Budapesten is, és voltam Szentendrén, megnézni a szerb templomokat. De a folyó albán oldalára többet soha nem tértem vissza, mert ott agyonvernének engem".



A szavazás, amely nem is létezett

A Koszovóban rendezett választáson még egy nagy különbség volt ahhoz képest, ahogy Szerbiában bonyolították le a szavazást. Míg a szerbek többsége új elnök és új parlament mellett új önkormányzati vezetőket is választhatott, Koszovóban ennek a megszervezését az EBESZ nem vállalta. A koszovói kormány ugyanis a területén tartott, tőle függetlenül szervezett helyhatósági választásokat a szuverenitása megsértéseként értékelte volna, és előre jelezte, hogy azokat rendőri erővel megakadályozná. Ebbe az EBESZ nem mert belemenni.

Vasárnap délután azonban mégis az a hír járta Észak-Koszovóban, hogy két falu, a Kosovska Mitrovicához közeli Zvecan és Zubin Potok fittyet hány a fenyegetésre, és titokban megtartja az önkormányzati választásokat. Az [origo] nyomába is eredt a titokzatos szavazóköröknek, amelyek mindennél jobban bemutatta a Koszovóban tartott szerb választás szürrealitását.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az illegális választások épülete. További képekért kattintson a fotóra!

Az [origo] kérdésére járókelők előbb letagadták, hogy egyáltalán van választás a faluban, majd egy EBESZ-szavazókör mellett strázsáló rendőrök is közölték, hogy ilyesmi nem létezik. "A rendőrségnek nincsen információja arról, hogy helyhatósági választásokat tartanának Észak-Koszovóban" - mondta az [origo]-nak Zvecanban a helyi rendőrség helyettes vezetője. Pedig csak ötven métert kellett tovább sétálni, hogy a nem létező önkormányzati választásokba botoljunk.

A nyilakkal is jelzett, iskolában kialakított szavazóhelyre folyamatosan áramlottak át az emberek. Bár a teremben a szerb választási tisztviselők azt állították, hogy a koszovói hatóságok is tudnak mindenről, a környék nem erről árulkodott: míg a többi szavazókört rendőrök vigyázták, ezt a helyet látványosan elkerülték, talán épp azért, hogy elkerüljék a helyzetben kódolt konfliktust. Végül csak három önkéntes japán választási megfigyelő keveredett oda valahogy a lepusztult balkáni tömbházak útvesztőjében. Ők azért megnyugtatták az [origo]-t, hogy semmilyen szabálytalanságot nem tapasztaltak.