Befenyítené Kína az olajmezőit fenyegető filippínókat

Az egyik kínai lap már kisebb háborút is elképzelhetőnek tart Kína és a Fülöp-szigetek között a két ország között fekvő tengerekért folytatott vitában. Kína egyre keményebben szorongatja az USA szövetségesét a komoly olajmezőket rejtő szigetvilágban, Amerika azonban állítólag kész megvédeni a filippínókat.

"Állítsátok meg a kínai orvhalászokat" - követelik a Fülöp-szigeteki tüntetők

Egyre jobban durvul a konfliktus Kína és az USA befolyási övezetéhez tartozó Fülöp-szigetek között. A két országnéhány sziget hovatartozásán vitatkozik a Dél-kínai-tengeren. A szigetek körül egy hónapja kínai halászhajókat tartóztattak fel a Fülöp-szigeteki hatóságok, azóta pedig Kína egyre fenyegetőbben lép fel a szigetcsoport kormánya ellen. Április végén az egyik legnagyobb kínai lap, a Global Times azt írta, hogy Kínának fel kell készülnie egy kisebb háborúra is a Fülöp-szigetek ellen, csütörtökön pedig a kínai hadsereg lapja szólt oda keményen.

A konfliktus akkor robbant ki, amikor április elején a Fülöp-szigeteki haditengerészet nyolc kínai halászhajót fedezett fel a vitatott hovatartozású vizeken. A halászokat megpróbálták letartóztatni, de ekkor két kínai katonai megfigyelőhajó jelent meg, amelyek a kivezényelt Fülöp-szigeteki hadihajó és a halászok közé álltak, így a halászoknak sikerült elmenekülniük.

A BBC szerint a konfliktus óta a két ország viszonya rendkívül feszültté vált: a Fülöp-szigeteken Kína-ellenes tüntetéseket tartanak, Kína pedig többek között leállította a Fülöp-szigetekre irányuló turizmust, és szigorította az onnan érkező import gyümölcsök ellenőrzését. Csütörtökön Kína a katonai erejét is megvillantotta, a kínai hadsereg napilapja kemény hangú írásban fenyegette meg az országot.

"Kína nem papírsárkány"

"Kína fegyveres erői nem engedik, hogy az országot megfosszák a Huangjan (Huangyan) sziget feletti szuverenitásától" - írta a lap, amelyben több írás is foglalkozik a vitatott hovatartozású dél-kínai-tengeri sziget körüli diplomáciai huzavonával. A Csiefangcsün Pao (Jiefangjun Bao) című lap cikkei szerint Kína önmérsékletet tanúsított, amikor egy hónapja a kínai halászhajókat feltartóztattak a Fülöp-szigeteki hatóságok, de "ha valaki Kína kedvességét tévesen gyengeségnek ítéli, Kínát pedig papírsárkánynak tartja, az súlyosan téved".

A fenyegető hangú írás azzal vádolja a Fülöp-szigeteket, hogy a már egy hónapja tartó konfliktus kiélezésére törekszik, hajókat küld a szigethez, félrevezeti közvéleményét és a nemzetközi közösséget. A cikk már a címében óv attól, hogy "bárki akár egy félhüvelyknyit is megpróbáljon elvenni Kína területéből", s arra figyelmeztet, hogy a bölcs viselkedés (a manilai kormány részéről) ilyen helyzetben az lenne, ha "a kísérletet feladja, tartja magát a nemzetközi törvényekhez, s a kínai emberek, valamint a nemzetközi közösség bocsánatát kéri".

Fülöp-szigeteki járór a Dél-kínai-tengeren

Stratégiai fontosságú terület

A Dél-kínai-tenger vitatott területeiért az összes környező ország küzd, mivel a tenger alatt komoly olaj- és földgázkészletek rejtőzhetnek. A tengert azonban Kína nem hagyja arányosan felosztani a környező államok között, mert azt állítja, hogy a tenger közepén található apró szigetek Kínához tartoznak, és így az egész tenger feletti fennhatóság is Kínát illeti. A konfliktusban a katonai nagyhatalommal szemben az USA szövetségesei, többek között a Fülöp-szigetek, Vietnam és Malajzia állnak.

A konfliktus már korábban is komoly feszültséget okozott a térségben, egyes stratégiai elemzők szerint ez a régió lesz a 21. század legnagyobb konfliktuszónája. A térségben Kína és az USA is fegyverkezik, és kemény hangú nyilatkozatokkal próbálják kordában tartani egymást (erről itt olvashat bővebben).

Kína legutóbbi lépéseit hivatalosan azzal indokolta, hogy a Fülöp-szigeteken egyre nagyobb a Kína-ellenesség, és egy péntekre tervezett tömegtüntetés miatt sem biztonságos az ország a kínai turisták számára. A hongkongi RTHK állami média jelentése szerint azonban az országból származó gyümölcsimport ellenőrzésének szigorítása egyértelműen gazdasági ellenlépés Peking részéről. Kína korábban is alkalmazta diplomáciai konfliktusaiban a gazdasági súlyát, Japántól például a fejlett technológiai iparához szükséges ritkaföldfém-szállítmányokat vonta meg 2010-ben egy hasonló területi vitában.

Fülöp-szigeteki tüntető követeli Kína távozását a vitatott területről

Az USA védelmet ígért

A múlt héten a Fülöp-szigetek négy kínai kémhajót azonosított a vitatott területeken, a kínai kormány pedig hétfőn közölte, hogy kész reagálni, ha a területen elmélyülne a konfliktus. Szerdán Peking felszólította Manilát, hogy "ne ártson többet a kétoldalú kapcsolatoknak", a kínai külügyminisztérium szerint ugyanis a manilai kormány tudatosan szervezi a Kína-ellenes tüntetéseket. A kínai hadsereg lapjának csütörtöki írása pedig azzal a konklúzióval zárul, hogy ha a helyzet tovább fokozódik, "a Fülöp-szigeteknek kell majd megennie azt, amit főzött".

Voltaire Gazmin, a Fülöp-szegetek védelmi minisztere ugyanakkor a héten közölte, hogy országa továbbra is az USA védelmét élvezi, és erre ígéretet is kapott Hillary Clinton amerikai külügyminisztertől és Leon Panetta védelmi minisztertől. Az RTHK szerint Gazmin azt mondta, hogy egy héttel korábban, Washingtonban kapott garanciákat a védelemre. Az USA arról biztosította, hogy bár a területi vitába nem akarbeleszólni, továbbra is tiszteletben tartja a Fülöp-szigetekkel 1951-ben kötött kölcsönös védelmi szerződését. Ezt a miniszter úgy értelmezte, hogy amerikai szövetségesei megvédik őket minden esetben, ha Kína megtámadná a Fülöp-szigetek érdekeltségeit a Dél-kínai-tengeren.

Kína a pirossal jelölt tengerekre tart igényt, a környező országok szeleteket akarnak