Hogyan rázta meg egy vak a világ legnagyobb hatalmát?

2012.05.12. 11:05

Mezítlábas ügyvédből lett a kínai jogvédők ikonikus figurája Csen Kuang-cseng, aki az amerikai nagykövetségre menekülve okozott diplomáciai feszültséget a két nagyhatalom között április végén. A vakoknak szánt masszőri pályát a testi fogyatékosok jogainak védelméért elhagyó, autodidakta ügyvéd a falusiakat ért igazságtalanságok ellen lépett fel a jog eszközeivel, de egy perével a helyi apparatcsikok tyúkszemére lépett.

"Hogy hívják?" "Csen micsoda?" - kérdezgettek vissza a BBC szerint az átlagos pekingiek, amikor Csen Kuang-cseng vak aktivistáról kérdezgették őket. Az április végén házi őrizetéből az amerikai nagykövetségre menekülő, majd onnan a családját ért fenyegetések miatt visszatérő aktivista valódi kilétét igyekszik elkendőzni a központilag felügyelt kínai sajtó.

Az aktivista április végén szökött meg a házi őrizetből, menekült az USA pekingi nagykövetségére, majd hat nap után távozott onnan. Távozásakor még arról volt szó, hogy a kínai hatóságok sértetlenséget biztosítanak neki, és hagyják, hogy jogi tanulmányokat folytasson. Többnapos kórházi tartózkodás után azonban Csen közölte, hogy az őt és családját ért fenyegetések miatt inkább külföldre menne. Az incidens Kínát és az USA-t is kínos helyzetbe hozta. Az előbbit azért, mert kiderült, mennyire elkeserítően nem érvényesül a törvényes rend a kínai vidéken, az utóbbit pedig azért, mert túlságosan is bízva a pekingi vezetésben, a kínai hatóságok kénye-kedvére bízta a vak aktivista sorsát, aki pedig a legfelsőbb szinteken keresett támogatókat.

Az ügy Barack Obama amerikai elnökig is elért, akit a republikánusok azzal vádolnak, hogy túl könnyen elfogadta a kínaiak homályos ígéreteit, Mitt Romney pedig - akivel Obamának várhatóan meg kell majd mérkőznie az elnöki posztért az őszi elnökválasztáson - szégyenteljes napnak nevezte, amikor hagyták, hogy Csen elhagyja a nagykövetséget.

Túsz

"Nem számít, mennyire igazak a róla szóló történetek, Csennek sikerült rávennie az amerikaiakat, hogy a szárnyuk alá vegyék" - írta róla a China Daily, amely szerint Cseng ezzel a világ "legfontosabb partneri viszonyát ejtette túszul", miután egy "cseles mellékkérdéssé" vált a két országban a kétoldalú kapcsolatok előrelendítésén, "szigorú időbeosztásban dolgozó magas szintű diplomaták számára". Csen ugyanis már a nagykövetségen volt, amikor Kínába érkezett Hillary Clinton amerikai külügyminiszter hivatalos tárgyalásokra. Az aktivista ugyan jelezte, hogy szívesen találkozna a diplomatával, de Clinton nem kereste fel a nagykövetségen.

Forrás: AFP/Jordan Pouille

Pedig valójában Csen a kínai hatóságok túsza. Több mint négy év börtön után - amit mondvacsinált okokból szabtak ki rá 2006-ban - még bő másfél éven át házi őrizetben tartották. Innen szökött az amerikai nagykövetségre április végén egy sötét, holdtalan éjszakán, falakon átmászva, tetőkön meglapulva, három csontját eltörve.

Eltökéltségét jelzi, hogy nem először csinált ilyet. Egyszer, hat évvel ezelőtt ugyancsak az éj leple alatt már meglógott házi őrizetéből. Ekkor kavicsokat szórt szanaszét, hogy megzavarja üldözőit, és kilométereket gyalogolt kukoricamezőkön át, hogy elkerülje őreit. Pekingbe igyekezett, ahol azonban már várták őrei. Egyszer még le tudta rázni őket egy metróállomáson, Philip P. Pan, a Washington Post tudósítójának 2008-as, Out of Mao's Shadow (Kilépni Mao árnyékából) című könyvében olvasható részletek szerint filmbe illő módon, egyik szerelvényről a másikra szaladva, mindig az ajtócsukódások előtti utolsó pillanatban le-, illetve felszállva, de pekingi lakhelye közelében végül elkapták, és visszavitték a házi őrizetbe.

Vak igazság

A késő tizenéves koráig iskolába nem járó, vak, autodidakta jogász azzal haragította magára a helyi hatóságokat, hogy a megkérdőjelezhetetlennek számító egygyermekes politika végrehajtásának ügyében indított csoportos pert 2005-ben, tágabb szülőföldje, a Kína keleti partján fekvő Santung (Shandong) tartományban található Linyi hatóságai ellen. Ekkorra már sokan ismerték a nevét a környéken.

Csen, aki húszéves is elmúlt, mire befejezte az általános iskolai tanulmányait, a Kínában a vakok számára megszokott hagyományos kínai gyógyászati pályát (masszőr és akupunktőr) cserélte fel a jogászságra, jóllehet fogyatékossága miatt hivatalosan nem tanulhatott volna jogot. Ennek ellenére igyekezett kiművelni magát, aminek eredménye az lett, hogy rájött, szülei az ő fogyatékossága miatt adó-visszatérítésre jogosultak egy új törvény értelmében. Pekingig utazott, hogy ezt kiharcolja, a visszakapott pénzből pedig egyetemre ment. Hagyományos orvoslást tanult - ez volt a másik, vakok számára is nyitott szakirány a zenei mellett -, de közben bejárt a jogi szak óráira is.

Forrás: AFP/Liu Jin
Kínai ikonná vált a napszemüveges kép

Otthonában egyre ismertebb lett, mint a fogyatékosok jogainak ismerője, sokaknak segített elintézni az adó-visszatérítéseket, és több pert is indított, hogy rábírják a helyi hatóságokat, hogy megteremtsék a törvényben előírt körülményeket a fogyatékosok számára, vagy legalábbis visszatérítsék az adót az érintetteknek. Kereseteinek sorra helyt adtak a helyi bíróságok, amelyeknek a szimpátiáját elnyerte ügyeivel, egészen addig, amíg a párt oda nem szólt, hogy ne fogadjanak be tőle több indítványt - feltehetően az adóbevételeket féltették - olvasható Philip P. Pan könyvében.

Egy mezítlábas ügyvéd

2002-ben már több tucat falut képviselt egy petícióban, amivel azt akarták elérni, hogy zárjanak be egy, a környékbeli falvak ivóvízbázisát beszennyező papírgyárat. Nem járt sikerrel, mivel a gyárnak egy vezető pártfunkcionárius volt a tulajdonosa, de a brit nagykövetség segítségével sikerült elintéznie, hogy ássanak egy új kutat, öntözőrendszerrel és ivóvízvezeték-rendszerrel, amivel kiválthatták a folyó beszennyezett vizét. Ekkor már berendelték kihallgatásra a hatóságok, mert érzékenyen érintette őket, hogy külföldiekkel kerül kapcsolatba.

2003-ban az USA-ba utazott egy csereprogrammal, hazatérése után pedig megnyert egy nagy pert, amellyel rászorította a pekingi tömegközlekedési vállalatot, hogy biztosítsanak kedvezményes jegyet a fogyatékosok számára. Ekkor már az egyik oszlopos tagja volt az úgynevezett "mezítlábas ügyvédek" nevű mozgalomnak, amelynek tagjai elsősorban a falusiak érdekében léptek fel, és ügyenként egyesével igyekeztek javítani a rendszeren, és rábírni a kommunista államapparátust a saját maga alkotta szabályok betartására. Az az igyekezete azonban kudarcba fulladt, hogy egyfajta jogsegélyszolgálatot hozzon létre vidéki fogyatékosok számára.

Forrás: AFP/Laurent Fievet

2005-ben kezdődött az az ügy, amelyik miatt azóta is folyamatosan zaklatják, házi őrizetbe majd börtönbe, majd megint házi őrizetbe került, és aminek a vége a diplomáciai bonyodalom lett az amerikai hatóságokkal. Ez pedig a környező falvakban zajló módszeres és erőszakos terhességmegszakítások és sterilizálások ügye volt.

Túl sok volt a születés

A linyi városi pártszervezet vezetését - amelyhez közigazgatásilag Csen faluja is tartozott -, az előző évben elmarasztalták, mivel az egész tartományban itt volt a legmagasabb a születések száma. A kínai törvények ugyan tiltják az erőszakos terhességmegszakításokat, de ennek ellenére - sokszor terhességük utolsó hónapjaiban lévő - nők ezreit kényszerítették erre a saját karrierjüket féltő helyi pártvezetők. Sokan elrejtőzködtek a terhes nők közül, a hatóságok azonban letartóztatták, és fizetős "felvilágosítóórákra" küldték őket.

Miután kiderült, hogy milyen tömeges a jelenség, a sértettek Csen vezetésével közösen beperelték a helyi hatóságokat a nemzeti családügyi törvény megsértése miatt. Az ügy nagy figyelmet keltett, de a térségbe utazó kínai újságírók közül senki sem írhatta meg a történetet, augusztusra pedig már házi őrizetbe is került a vak jogvédő. Ezután szökött meg először, majd fogták el újra, pedig hivatalosan csak 2006-ban tartóztatták le, és ítélték négy év három hónap börtönre, egyebek mellett közrend megzavarásáért, rongálásért és a forgalom akadályozásáért. Védőügyvédet nem kapott az eljárás során.

2010-es kiszabadulása sem hozta el a szabadságot, újra házi őrizetbe került a szülőfalujában. Neve ekkor már szélesebb körben is ismert volt, tudósítók, ismert külföldi személyiségek - például a Batman-filmek sztárja, Christian Bale -, aktivisták próbálták felkeresni, mindhiába. Internetes kampányok indultak, és mivel nevét és képét rendre kicenzúrázták a kínai közösségi oldalakról, támogatói saját maguk öltöttek fel Csen ikonikus pilótaszemüvegéhez hasonló napszemüvegeket, és töltötték fel az így készült képeket az internetre.

Elriasztott látogatók

A helyi hatóságok a Freedom House jogvédő szervezet beszámolója szerint több mint 100 embert béreltek fel, akiknek az volt a feladatuk, hogy fenntartsák Csen elszigeteltségét. Internetkapcsolatát megszüntették, mobilzavaró berendezéseket és térfigyelő kamerákat telepítettek otthona közelébe. A hozzá igyekvőket gyanús külsejű alakok vegzálták, nem egy esetben a fizikai erőszakig is elmentek, hogy eltérítsék őket attól a szándékuktól, hogy meglátogassák a vak ügyvédet.

Forrás: AFP/Mark Ralston

Pedig látogatók lettek volna bőven. Csen felkeresése kisebbfajta mozgalommá terebélyesedett, amelynek lényege, hogy mint hétköznapi emberek, turistaként megpróbálják meglátogatni a vak jogvédőt. Aktivisták, más jogvédők, hétköznapi emberek utaztak a félreeső falucskába, valaki még tűzijátékot is szervezett a település határába, de a Csenre vigyázó őrök mindenkit elzavartak. Volt, aki Csen közeli iskolába járó kislányát próbálta elhalmozni ajándékokkal - apját nem engedték ki házából -, de az őrök ezt is megakadályozták.

Amikor sikerült valahogy kicsempésznie egy videofelvételt, amin nehéz körülményeiről beszélt, az őrei bementek hozzá, és elverték. Nem engedték, hogy orvosi ellátáshoz jusson, miközben gyomorfekélye egyre rosszabbodott. A China Law & Policy jogvédő honlap szerint ezzel lassú halálra ítélték. Nem csoda, hogy megszökött, és az amerikai nagykövetségen keresett menedéket.

"Nem vagyok szabad"

A vak aktivista sorsa egyelőre kétséges. Az amerikai követségről való távozása óta egy pekingi kórházban tartózkodik, ahonnan nem engedik ki. Hivatalosan ugyan jóváhagyták, hogy hozzátartozóival együtt az USA-ba távozzon, és elvileg most csak új útlevélre vár, ám rokonait nem hagyják békén. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint Csen testvérét és sógornőjét házi őrizetbe helyezték, unokatestvérét letartóztatták, és állítólag gyilkossági kísérlettel gyanúsítják, amiért szembeszállt a Csen szökése után a lakásába berontó hatóságokkal. Csen szerint anyját is fenyegetik.

Ezekről többek között a Spiegel német magazinnak a kórházból adott telefonos interjúban is beszélt. Azt mondta, személyesen beszélt telefonon Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel, aki azt mondta neki, hogy a kínai kormány garantálni fogja jogait. Csen azonban közölte, egyáltalán nem érzi, hogy így lenne. Amikor megkérdezték tőle, mit szól hozzá, hogy ő az első kínai jogvédő, aki megszökött az őrizetből, és elvileg szabadon engedik, csak annyit válaszolt: "A gond az, hogy nem vagyok szabad."

KAPCSOLÓDÓ CIKK