Sorra találnak tömegével lefejezett holttesteket Mexikóban, ahol az utóbbi hónapokban minden korábbinál népszerűbbé vált a csonkolásos gyilkosság. A lefejezett hullákkal általában egymásnak üzennek a háborúban álló drogkartellek, de a módszer az ősi indián rítusokban és a közép-amerikai dzsungelharc módszereiben is gyökerezhet. A mexikói kormány szerint az egyszerű emberek nincsenek veszélyben, aki azonban drogügyletekbe keveredik, az féltheti a fejét.
Két hét alatt háromszor is levágott fejek tömegeire vagy fej nélküli, megcsonkolt holttestekre bukkantak a hatóságok májusban Mexikó különböző részein. Hétfőn 49 lefejezett, levágott kezű holttestet fedeztek fel az ország északkeleti részén található nagyváros, Monterrey egyik bevezető útja mellett, május közepén pedig a délnyugati Guadalajara közelében találtak két kocsit, amelyben emberi fejek és 18 megcsonkolt holttest volt. Öt nappal korábban az amerikai-mexikói határváros, Nuevo Laredo közelében találtak 23 holttestet, amelyek közül 14 le volt fejezve: ezzel 10 nap alatt összesen 81 fej nélküli hulla került elő az országban.
Az erőszaknak ezt a bizarr formáját a mexikói drogháború termelte ki magából, amelyben immár hat éve gyűrik egymást az egymással rivalizáló mexikói drogkartellek, valamint a szervezett bűnözésnek hadat üzenő mexikói hadsereg. A háborúban 2006 óta több mint 50 000 ember vesztette életét, és ezrek tűntek el nyomtalanul: a halottak többségét pedig csak utólag, lemészárolva találják meg a hatóságok. A lefejezések nem az idén kezdődtek, de mostanra olyannyira elszaporodtak, hogy felmerül a kérdés: miért épp így ölnek a kartellek?
Rettegésben tartani az ellenséget
Az elmúlt években mindennapossá váló, és érezhetően egyre brutálisabb gyilkosságokat sokan tartják értelmetlen és irracionális mészárlásnak, de a BBC és a Guardian által megszólaltatott szakértők szerint van bennük logika. Az öldöklés a rivális kartellek hatalmi játszmáinak dinamikáját követi: az áldozatok túlnyomó többsége rivális kartellnek dolgozik, és akkor ölik meg őket, ha egy másik kartell területére merészkednek. Más részük valamilyen módon a hatóságokat segítette a drogbandák elleni harcban, és ezért végeznek vele. "Nem hiszem, hogy ezek irracionális cselekedetek lennének: bár az elkövetők nyilván pszichopaták, van rendszer a tetteikben" - nyilatkozta a Guardiannek Alejandro Hope, egy mexikói biztonságpolitikai szakértő, a titkosszolgálat korábbi tisztje.
A gyilkosságok után az elkövetők rendre üzeneteket hagynak a hullák mellett, amelyek megmagyarázzák, miért halt meg az áldozat. Tavaly például sorozatosan fejeztek le embereket Észak-Mexikóban azért, mert információt szolgáltattak a drogkartellek tevékenységéről az interneten, különböző közösségi portálokon vagy fórumokban. Egy tavaly nyáron, Nuevo Laredoban lefejezett, "Laredói Lány" néven író blogger feje mellé a következő üzenetet tűzték: "Noevo Laredo-i közösségi portálok! Én vagyok a Laredói Lány, és a jelentéseim miatt kerültem ide. Akik nem hinnék, azoknak üzenem: a saját cselekedeteim miatt jártam így, mert hittem a hadseregben és a haditengerészetben. Köszönöm a figyelmeteket".
Forrás: AFP/Julio Cesar Aguilar
Holttesteket pakolnak egy monterreyi felüljáró alatt
Szeptemberben egy másik lefejezett blogger holtteste mellett is hasonló üzenetet találtak: "Azért történt ez velem, mert nem értettem meg, hogy ne jelentsek [a kartellekről] a közösségi portálokon". A fenyegető üzenetek a rivális kartelleknek, a hatóságnak, vagy a lakosságnak szólnak: "így próbálják fenntartani a kegyetlen imidzsüket, és így mutatják meg, hogy ellenőrzés alatt tartják a területeiket" - mondta Alejandro Hope a Guardiannek.
"Ezek az elítélendő cselekedetek arra szolgálnak, hogy félelmet keltsenek a civil lakosságban és a hatóságokban" - magyarázta a monterreyi lefejezések után Alejandro Poire mexikói belügyminiszter. A gyilkosságok azt üzenik, hogy a kartellek nem ismernek kegyelmet, és mindent megtesznek, ami szükséges, hogy a területeik felett megtartsák az irányítást. A látványos brutalitás pedig eléri a célját: amikor az [origo] tavaly nyáron egy a Los Zetas drogkartell tagjai között elfogott magyar nő után nyomozott, nekünk is több, a nőt ismerő mexikói válaszolta, hogy "jobb nem sokat fecsegni erről a szervezetről".
Az elnöknek is szól a fenyegetés
Biztonsági elemzők szerint a májusban fokozódott erőszaknak köze lehet a közelgő mexikói elnökválasztáshoz is, ahol immár nem indulhat újra a kartellek ellen 2006-ban háborút hirdető elnök, Felipe Calderon. A helyére pályázó elnökjelöltek mind azzal kampányolnak, hogy semmiképp sem fognak tárgyalni a kartellekkel, viszont hatékony lépésekkel fogják visszaszorítani az erőszakot. Bár a Guardian szerint a jelöltek hangzatos ígéretekkel dobálóznak, egyikük sem megy bele túl mélyen a probléma megvitatásába. Az erőszak pedig üzenet lehet számukra is, hogy tudják, hol a helyük.
Jelbeszéd és brutális gyökerek
Az egyre jobban terjedő lefejezéseknek azonban az elrettentésen kívül más okai is lehetnek: Samuel Gonzalez Ruiz, az ENSZ korábbi kábítószer- és bűnügyi tanácsadója a BBC-nek azt mondta, hogy a gyilkosság elkövetésének módja évtizedek óta egyfajta jelbeszéd a mexikói drogháborúban. Az 1990-es években az áldozatok agyonlövésének különböző változataival kommunikáltak: a tarkólövés azt jelentette, hogy az illető áruló, a rivális kartellek tagjait pedig jellemzően halántékon lőtték. Elképzelhető, hogy a lefejezésnek is van jelentése, hiszen májusban volt olyan tömegmészárlás, ahol csak a halottak egy részének vágták le a fejét, másokat lelőttek.
Forrás: AFP/Jesus Alcazar
Törvényszéki orvos vizsgálja egy áldozat maradványait Ciudad Juarezben
Az egyre brutálisabb módszereket azonban a kartellek közötti hatalmi átrendeződés is magyarázhatja. Mexikó északi részén ugyanis jelenleg a minden korábbi bűnszervezetnél brutálisabb, viszonylag újnak számító Los Zetas kartell vív harcot az USA-ba tartó csempészútvonalak ellenőrzéséért az eddig uralkodó Öböl-kartellel és a Sinaola kartellel. A Zetas alapítói az USA-ban kiképzett mexikói kommandósok voltak, akik jó pénzért kezdetben az Öböl-kartell szolgálatába álltak. 2010-re azonban teljesen elszakadtak kenyéradóiktól, és elkezdték kiépíteni saját birodalmukat: az ő terjeszkedésük okozza az egyre keményebb összecsapásokat, és az ő vérmérsékletük miatt egyre brutálisabbak a gyilkosságok (a Los Zetas kartellről itt olvashat bővebben).
Gonzalez Ruiz szerint a Los Zetas kommandósai Guatemalából hozhatták magukkal a lefejezés hagyományát. A szervezet magját adó elit katonák a dzsungelban vívott háborúik során tanulták meg, hogy néhány ember lefejezésével rettegésben tudják tartani a helyieket. De a BBC által idézett más teóriák szerint a közép-amerikai őslakók, a maják és az aztékok emberáldozataira is hajaznak a véres öldöklések, mások szerint pedig drogbandák körében egyre népszerűbb szekta, a "Szent Halál" kultusza is felelős az elszabaduló erőszakért.
A turisták fejére nem vadásznak
A mészárlások miatt külföldön különösen az után kezdtek aggódni, hogy január elején két kanadait is meggyilkoltak. Az interneten ez után kezdtek elterjedni a spekulációk arról, hogy biztonságos-e turistaként az országba utazni az erőszakhullám kellős közepén. Mexikóban élő biztonsági szakértők szerint azonban jól érezhető, hogy az öldöklés a drogkartellek tagjai, és nem a turisták ellen irányul.
Forrás: AFP/Sergio Hernandez
Diákok és újságírók tiltakoznak az erőszak ellen Veracruzban
"Nem igazán emlékszem, mikor vágták le utoljára egy közeli barátom fejét, bár most mindenki azt feltételezi, hogy ez hetente megtörténik" - írta a héten a kanadai Huffington Postnak a Mexikóban élő Douglas Anthony Cooper író. Szerinte ugyanis Mexikó területének csak 5 százalékát érinti a drogháború, sok városban pedig sokkal nagyobb a közbiztonság, mint egyes amerikai nagyvárosokban. Igaz, vannak kifejezetten veszélyes városok is, de az író szerint elég egyetlen tanácsot megfogadni: "Soha, semmilyen körülmények között ne vállaljunk munkát egy nagyobb drogkartellnél. Csak egyszerűen mondjunk nemet. Ne akarjunk se verőlegények, se drogfutárok, de még középvezetők se lenni: mert így öletik meg magukat az emberek Mexikóban."
A májusi tömeges lefejezések után hagyott üzenetek is arról árulkodtak, hogy az egyik esetben a Sinaloa kartell tört be a Los Zetas területére, a másikban pedig a Los Zetas állt bosszút a támadásért. A mexikói szövetségi rendőrség is azt közölte, hogy a legutóbbi támadásokban a civil lakosság nem volt a célpontok között. A turisták pedig végképp nem célpontok, hiszen hatalmas bevételt jelentenek az országnak, és a vendéglátóipar jelentős része is a drogkartellek kezében van - mondta az amerikai CBC Newsnak egy korábbi kanadai nyomozó, a jelenleg Mexikóvárosban biztonsági szakértőként dolgozó Walter McKay. Szerinte a turisták megtámadásával a kartellek maguknak ártanának, ezért a turistazónákban mindenki biztonságban van. "Persze ha frekventált bárokba járunk, drogot akarunk szerezni, venni vagy eladni, drámai módon megnő az esélye, hogy erőszak áldozatai leszünk" - tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
