Izzadó japánok mutatják meg a jövőnket

japán, atomenergia ellenes tüntetés ausztráliában
Vágólapra másolva!
Elővették a gázrezsót, az elemlámpát és a gyertyát az összes atomerőmű lekapcsolása miatt energiaspórolásra kényszerülő japánok. A fukusimai tragédia után az egész ország az atomerőművek ellen fordult, de kérdés, hogy meddig hajlandók elmenni a spórolásban, és bírják-e hosszú távon a magas áramszámlát, és elég lesz-e a kánikula elviseléséhez a jéggel hűtött melltartó.
Vágólapra másolva!

Amilyen elszántsággal próbáltak segíteni a japánok a 2011-es katasztrófa áldozatainak, olyan fegyelmezetten tartották magukat az energiatakarékossági intézkedésekhez, amelyekkel ellensúlyozniuk kellett az atomerőművek jó részének kiesését a tavaly nyári kánikulában és a téli fűtési szezonban. Május elején mintegy ötezer tüntető ünnepelte meg Tokióban az utolsó atomerőmű, a Hokkaido szigetén lévő Tomari blokkjainak a leállítását.

Az atommentes Japánra azonban verejtékes napok várnak a nyáron, ami valószínűleg a reaktorok leállását ünneplő tömegeket is próbára teszi majd. Az áramfüggő szigetország több mint negyven éve tapasztalta meg utoljára, hogy milyen az élet atomenergia nélkül, de akkor csupán két reaktort kellett ehhez leállítani.

Japán atomerőműveit a kötelező ellenőrzések és a stressztesztek miatt kapcsolták le példás gyorsasággal, de kétséges, hogy a közeljövőben újraindítják-e őket, miután a közvélemény hallani sem akar erről, a kormány pedig az atomkatasztrófa utáni akadozó, sokszor felháborodást kiváltó kármentés miatt egyelőre nem is nagyon tud szembeszállni a népharaggal. Ugyanakkor sürgősen megoldást kell találnia arra, hogyan csillapítsa az ország az energiaéhségét.

Az áramszünet találékonnyá tesz

A 2011-es cunami óta vissza-visszatérő áramkimaradások már eddig is próbára tették a japánok türelmét és leleményességét. Az elektromos kütyükkel felszerelt háztartásokban előkerültek a gázpalackkal működő tűzhelyek, az elemek, sőt még a gyertyák is. A New York Times tokiói tudósítója szerint azonban sokszor az sem segített, ha gázzal helyettesítették az áramot, mivel a gázzal működő háztartási gépeket is elektromos termosztátok, időzítők és ellenőrző berendezések működtetik. A gyártók a gázberendezéseket is ilyen felszereléssel látták el, miután a fogyasztók kedvében akartak járni, akik annyira megszokták már a folyamatosan elérhető elektromosságot.

Előtérben a praktikus ruházat

A fehérneműipar a jelek szerint gyorsan alkalmazkodott a japán nők nyári szükségleteihez: az egyik cég Super Cool néven olyan melltartót mutatott be, amely fagyasztott gélt tartalmaz, így képes a viselőjét a kánikulában is hűvösen tartani. A fehérnemű esetében különösen fontos, hogy elektromos áram nélkül működik. Az akváriumban úszkáló aranyhalas díszítéssel pedig felüdítő látványt igyekszik nyújtani a gyártó.

Forrás: MTI/EPA/Franck Robichon



A japán cégek tavaly nyáron kényszermegoldásokkal próbálták megelőzni az elektromos hálózat túlterheltségét. Például éjszaka vagy hétvégén dolgoztak, de sok helyen maguk kezdtek áramtermelésbe, hogy így csökkentsék a költségeiket. Leállították a lifteket, és csak nagyon indokolt esetben használták a nyomtatókat, fénymásolókat. Lejjebb vették a neontáblák fényerejét is, és előfordult, hogy a kormányzati épületek sötét folyosóin elemlámpával a kezükben botorkáltak az emberek. Kérdés, hogy hosszú távon mennyire tudnak ilyen példás önkorlátozással élni, miután Japán a világ harmadik legnagyobb elektromosáram-fogyasztója Kína és az Egyesült Államok után.

Ahhoz nem férhet kétség, hogy a japánok imádják az elektromosságot, és a szűkös energiaforrásokkal küszködő Japánról szóló cikkek meghökkentőnek tűnő pazarlásról szóló példákkal mutatják be ezt. Nyáron például a mennyezeti lámpák fényárban úsztatják a folyosókat az irodaházakban, így a légkondicionálókkal tulajdonképpen a fényforrások által termelt hőt is próbálják ellensúlyozni.

Tokió körzetében egy évtizeddel ezelőtt még csak pár ezer, 2010 végén már mintegy 850 ezer olyan lakás volt, ahol minden árammal működött. A fukusimai atomerőművet is működtető Tokyo Electric (Tepco) évente több százezer gázellátású lakást alakított át elektromos alapú háztartássá. Ezekben a háztartásokban meglehetősen sokkoló volt az áramkimaradás. "Az áramra úgy tekintettek, mint a levegőre. Nem számoltak azzal, hogy egyszer csak nem lesz" - mondta az emberek hozzáállásáról az energiaügyekkel foglalkozó Jyukankyo Kutatóintézet elnöke, Hidetosi Nakagami.

Megfordul-e a közhangulat a kánikulában?

A japán energiaszolgáltatókat a törvény arra kötelezi, hogy eleget tegyenek a felhasználók igényeinek, így az elektromos eszközök energiaéhségének a növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb teljesítményre kapcsoltak. Eddig nem fordítottak túl sok figyelmet a megújuló erőforrásokra, amelyek így mindössze 1 százalékát fedezik az ország energiaszükségletének.

A National Geographic energiakérdésekkel foglalkozó blogja szerint az idei nyári kánikula két forgatókönyvet szülhet Japánban. Ha az ország energiaellátása elégtelennek bizonyul a hőségben, az ismét az atomenergia felé terelheti a közvéleményt, és elképzelhető, hogy megint munkára fognak néhány atomreaktort. Ha azonban a szűkösebb források ellenére sikerül ingujjban elviselni a kánikulát, és közben még a nagyvárosi fényeket sem kell lekapcsolni, akkor azt sokan bizonyítéknak tekintik majd arra, hogy atomenergia nélkül is van élet, és ez az erőművek végét jelentheti.

Forrás: AFP/Kazuhiro Nogi
A japánok nem akarnak több Fukusimát

Ez az utóbbi forgatókönyv azonban meglehetősen sokba fog kerülni Japánnak. Az atomerőművek kiesésével a japán energiaszolgáltatók sorra kapcsolták a hálózatra a hőerőműveket, ezek működtetéséhez viszont kőolajra vagy földgázra van szükség, amit Japán főként importból tud biztosítani. Az idei év első három hónapjában 18 százalékkal nőtt a japán földgázimport az előző évhez képest. A kormány számításai szerint az ország energiaszámlája évi csaknem 40 milliárd dollárral megugorhat. A tavaly márciusi katasztrófa is komoly kihívás elé állította a japán gazdaságot, az energiaimport azonban újabb terheket rakott rá, így harminc év után tavaly először kellett külkereskedelmi hiányt elkönyvelnie a szigetországnak.

Nem véletlen, hogy a japán kormány elkeseredetten próbálta megakadályozni az atomerőművek leállását. Az ország energiaszükségletének mintegy 30 százalékát fedezi az atomenergia. Más forrásokból viszont drágábban tudják biztosítani az áramot, és ez a vállalatok költségeit is megnöveli. A földrengés után még sokkos állapotban lévő japán gazdaságnak pedig pont az nem hiányzik, hogy a cégek Kínába tegyék át a székhelyüket. A japán jegybank áprilisi jelentésében figyelmeztetett is, hogy az ország közép- és hosszú távú gazdasági növekedésére is negatív hatással lesz az energiahiány.

Ráadásul nemcsak az extra költségekkel, hanem az egyre feszültebb közel-keleti helyzettel is számolnia kell a japán energiaszektornak. Az ország olajimportjának 70 százalékát a Hormuzi-szoroson keresztül szállítják a tartályhajók, és a szoros átjárhatósága nagyban függ az iráni atomprogram körüli nemzetközi vita alakulásától. A nyugati nyomásra válaszul ugyanis Irán már többször fenyegetőzött a hajóközlekedés ellehetetlenítésével. Koicsiro Gemba külügyminiszter néhány hónappal ezelőtt nem véletlenül nyugtatta a japánokat azzal, hogy a Hormuzi-szoros lezárása nem rázná meg az országot, mert húsz napra elegendő olaj- és hetven napra elegendő földgáztartalékkal rendelkeznek.

Forrás: AFP/Yoshikazu Tsuno
Fukusima sokkján nem tette túl magát Japán

Mindeközben Japán, amely korábban a klímaváltozás elleni erőfeszítések egyik szószólója volt, az atomenergia kizárásával komoly környezetszennyezővé lép elő. A környezetvédelmi minisztérium szerint Japán több mint 15 százalékkal több üvegházhatású gázt fog kibocsátani az idei költségvetési évben, mint 1990-ben, ami bázisévnek számít az emisszióval kapcsolatos számításoknál. A kibocsátás tavaly közel állt az 1990-es szinthez. Egyre kétségesebb az is, hogy Japán képes lesz-e megfelelni a 2009-es koppenhágai klímaegyezménynek, miszerint 2020-ra az 1990. évi szinthez képest 25 százalékkal csökkenti emisszióját.

A japánokat egyelőre megnyugvással töltheti el az atomreaktorok leállása, de előbb-utóbb kezdeniük kell valamit ezekkel a létesítményekkel. Ha a kormány úgy dönt, hogy végleg lemond az atomenergiáról, akkor nem kis feladat lesz a nukleáris erőművek nyugdíjazása és az atomhulladék biztonságos elhelyezése sem.

A 2011-es földrengés előtt Japán atomerőmű-parkja az Egyesült Államokéval és Franciaországéval vetekedett. A szigetországban található a világ legnagyobb atomerőműve is, a Kasivazaki-Kariva. Annak ellenére, hogy mindennapos a földrengések veszélye, Japánnak egészen tavalyig határozott tervei voltak az atomerőművek bővítéséről, és az elképzelések szerint 2030-ra a korábbi harmincról ötven százalékra növelték volna az atomenergia arányát az áramellátásban.

Forrás: AFP
Lekapcsolták az utolsó működő reaktort is

Ehhez képest a tavaly augusztusban lemondott Naoto Kan volt miniszterelnök már atommentes jövőről beszélt. Bár utódja, Josihiko Noda nem szívesen mondana le az atomenergiáról, egyelőre a közhangulat miatt ezt nem nagyon hangoztatja.

A háttérben azonban megkezdődött a munka az emberek bizalmának a visszanyerésére, igaz, egyes erőművek egészen extrém biztonsági intézkedéseket hoztak. A Tokiótól délnyugatra, a Csendes-óceán partjától mintegy kétszáz kilométerre fekvő Hamaoka erőműnél például 18 méter magas, 1,6 kilométer hosszú falat építenek az esetleges szökőár ellen. Az 1,3 milliárd dollárért épülő fal nagyjából tíz méterrel magasabb, mint amekkora hullámra egyáltalán számíthatna az erőmű három jelentős, szimultán bekövetkező földrengés esetén - állítja a Hamaokát üzemeltető cég.

Japán számíthat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) segítségére az atomerőművek biztonságossá tételében - mondta az [origo] megkeresésére a szervezet egyik szóvivője. Giovanni Verlini ugyanakkor közölte, hogy a NAÜ nem mond véleményt a japán atomreaktorok lezárásáról és az ország átalakuló energiapolitikájáról sem.

Az amerikai Council on Foreign Relations külpolitikai kutatóintézet Japán-szakértője szerint a mostani, érzelmekkel telített vita az atomenergiáról az ország megosztottságát tükrözi. Sheila A. Smith úgy látja, a japánok többsége megérti, hogy a nukleáris energia elengedhetetlen volt az ország gazdasági fejlődéséhez, arról azonban nincs egyetértés, hogy a jövő gazdasági stratégiáját is erre alapozva kell-e kidolgozni. Az Economist közben arra emlékeztet, hogy miután Japán túltette magát a hirosimai és nagaszaki bombázások horrorján, az atomenergia egyik leglelkesebb támogatójává vált, és a fejlődés zálogát látta benne. Ennek a szenvedélynek a végét jelezheti az erőművek leállása, de a lap szerint a japánok ellenállása sokkal inkább annak az elégtelen teljesítménynek szól, amellyel a hatóságok a válságot kezelték. Így aztán nem elképzelhetetlen, hogy a nyári kánikulában a japánok mostani atomellenessége is elolvad.

Pár nap alatt újraindulhatnának a reaktorok

Ha egy normál módon működött atomerőművet bezárnak, akkor általában néhány évnyi vagy akár egy-két évtizednyi úgynevezett őrzött megfigyelés következik, amikor a rövid felezési idejű izotópok egy jelentős része lebomlik, így az erőmű későbbi bontása olcsóbbá válik, valamint kisebb személyi dózisokkal jár - mondta az [origo] kérdésére Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technológiai Intézet igazgatója. Kutatóreaktorok és néhány korábbi atomerőmű leszerelésének tapasztalata alapján tudható, hogy ez a folyamat véges költséggel, az emberi élet veszélyeztetése nélkül biztonságosan elvégezhető, az atomerőmű leszerelhető, a hulladék pedig biztonságosan tárolható. A rutinkarbantartás szokásos esetben egy normál atomerőműnél 20-60 nap közötti időt vesz igénybe. Ha egy reaktor megkapja az újraindítási engedélyt, akkor néhány nap alatt elvégezhetőek azok a rutinfeladatok, amelyek az újraindításhoz szükségesek - mondta Aszódi Attila.

2011 márciusa előtt 54 atomerőművi blokk működött Japánban, ezek közül négy ment tönkre a fukusimai balesetben. A maradék ötven egységből 37 esetében időszakos felülvizsgálat illetve karbantartás zajlik. Tizenhárom blokkon a fukusimai baleset következtében, illetve a kormány kérésére úgynevezett stressztesztet hajtanak végre, ez célzott biztonsági felülvizsgálat. Két blokk esetében (Ohi 3 és 4) a kormány már jóváhagyta az újraindítást, de a japán engedélyezési rendszer specialitása, hogy a kormány illetve a kormányhivatalok jóváhagyásán túl szükség van a helyi prefektus engedélyére is. Ennél a két blokknál a prefektus még nem döntött. Nyilván mind a kormány, mind pedig a helyi szervek nagy nyomás alatt vannak a közvélemény részéről, így az atomenergia-ellenes közhangulat az egész helyzetet erősen befolyásolja - magyarázta az [origo] kérdésére Aszódi Attila.

A szakember szerint a fukusimai baleset után kétségek vetődtek fel a japán hatósági rendszer függetlensége és szigora tekintetében. Magyarországon és sok más európai országban előírás, hogy minden reaktor biztonsági szintjét tízévente felül kell vizsgálni. Ha ennek során valami hiányosságot találnak, azt fel kell számolni. Ez a módszer hiányzott a japán engedélyezési gyakorlatból - magyarázta Aszódi Attila. Japánban további kockázatot jelentenek a gyakori földrengések és cunamik, amelyre - ahogy Fukusima példája mutatja - nem volt jól felkészülve a japán rendszer - tette hozzá a szakember.