Durvulnak a sötét ügyek a Vatikánban

Látványosan kudarcot vallott a vatikáni bankelnök, aki magát a pénzügyi átláthatóság megtestesítőjeként szerette volna elfogadtatni, mégis a pénzmosás gyanúja vetült rá. Ettore Gotti Tedeschi elmozdításához a pénzügyi tisztánlátás mellett a XVI. Benedek pápa utódlása körüli játszmák is hozzájárulhattak.

Ettore Gotti Tedeschit 2009-ben azért nevezték ki a vatikáni bank, a Vallási Műveletek Intézetének (IOR) élére, hogy rendet tegyen, és hogy segítse minél átláthatóbbá tenni a pénzintézet működését. A legkatolikusabb bankárként emlegetett elnök küldetése azonban csúnyán kudarcba fulladt, miután pénzmosás gyanújába keveredett. XVI. Benedek pápa bizalma ennek ellenére sokáig töretlen volt a vatikáni bank elnökében. Amikor 2010-ben vizsgálat indult a pénzintézet ellen, a pápa nyári rezidenciáján nyilvánosan fogadta a bankárt. A Vatikán pedig azt állította, hogy az olasz ügyészség eljárása egy félreértésen alapul, és leginkább külső politikai érdekek motiválják.

Most azonban egyhangú szavazással távolította el a bank éléről a felügyelőbizottság, amelyet felbosszantott, hogy Tedeschi lényegében nem tett eleget a munkaköri leírásának, ráadásul mindezt akkor, amikor a Szentszék minden erejével azon van, hogy a pénzügyi átláthatóságát bizonygassa. Korábban ugyanis felvetődött, hogy korrupt üzletemberek és a maffia tagjai is a vatikáni bankban mosták tisztára a pénzüket.

A felügyelőbizottság mostani döntésével nyilvánvalóan kudarcot vallott Tedeschi eddig törekvése, hogy a vatikáni pénzügyi átláthatóság megtestesítőjeként fogadtassa el magát. Pedig a katolikus erkölcsű kapitalizmus mindenhatóságát hirdető, buzgó hívő, neves pénzügyi szakember nagy tervekkel vágott bele a vatikáni bank működésének az átalakításába. A Szentszék közleménye szerint viszont a bizalmi szavazásra pont azért kerítettek sort, mert Tedeschi nem volt képes ellátni "hivatalának fő feladatait".

Azt Tedeschi is elismerte, hogy az elmúlt időszakban alig foglalkozott a vatikáni bankkal, és általában csak heti kétszer jelent meg a munkahelyén, mert az idejét és az energiáit lefoglalták a spanyol Banco Santander olaszországi intézetének vezetésével járó feladatok Milánóban.

A Vatikánt azonban valószínűleg sokkal kevésbé aggasztotta az, hogy Tedeschi ritkán jelent meg a munkahelyén, mint az, hogy a gyanú szerint bizalmas dokumentumokat szivárogtatott ki - állította egy, a vatikáni nyomozást ismerő forrás az AP hírügynökségnek.

Ettore Gotti Tedeschitől mást vártak

A menesztésének időzítése alapján ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy Tedeschi eltávolítása üzenet az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottságának, a Moneyvalnak, amely júliusi ülésén dönt arról, hogy a Vatikán eleget tett-e a pénzmosás és a terrorizmus pénzügyi támogatása elleni harc nemzetközi normáinak. A Vatikán tavaly kezdett bele egy átfogó pénzmosásellenes program megvalósításába, és általában is egyre több mindent tesz azért, hogy ellensúlyozza a hosszú évtizedek alatt kialakult rossz képet. Ennek egyik oka, hogy történetében először felkerült arra a listára, amelyet az Egyesült Államok külügyminisztériuma állított össze azokról az országokról, ahol "nyugtalanító a helyzet" a pénzmosást és más pénzügyi bűncselekményeket illetően.

Kiszivárogtatott dokumentumok árulkodnak a belső feszültségről

Ha viszont a Vatileaks néven emlegetett kiszivárogtatott dokumentumokból indulunk ki, sokkal zavarosabb lesz az ügy. Az Economist szerint a dokumentumok egy részének az a célja, hogy XVI. Benedek lemondassa Tarcisio Bertone bíborost, akinek vatikáni államtitkárként meghatározó szerepe lesz abban, hogy ki lesz a most 85 éves pápa utódja. A lap szerint Bertonénak - hiába XVI. Benedek szövetségese - nagyon sok az ellensége a Vatikánban.

A Vatikán szakítana az adóparadicsom címkével

Bertonénak több konfliktusa is volt a vatikáni bank vezetőjével, ráadásul pont a sokat emlegetett pénzügyi átláthatóság kérdésében nem volt közöttük egyetértés: Tedeschi a pénzügyi szigort támogatta, Bertone bíboros viszont lazábban állt volna hozzá az átláthatósághoz.

Az IL Fatto Quotidiano című olasz lapban megjelent egyik kiszivárogtatott dokumentum szerint Bertone bíboros Washingtonba száműzte Carlo Mari Vigano érseket, aki azzal állt elő, hogy bizonyítani tudja a vatikáni szerződésekben a korrupciót. Ugyanebben a lapban egyébként megjelent egy olyan dokumentum is, amely szerint a pápa az év végén már halott lesz. A XVI. Benedek ellen szőtt állítólagos merénylettervről a Paolo Romeo szicíliai bíborostól származó levél számolt be. Az olasz sajtó ezért is feltételezte, hogy a kiszivárogtatási botrány része az utódlás körül kialakult játszmáknak.

A Vatikán bizottságot állított fel, hogy kivizsgálja, miként történhetett meg, hogy bizalmas dokumentumai az olasz sajtóhoz kerültek, pénteken pedig a kiszivárogtatott dokumentumok miatt letartóztatták a pápa személyes komornyikját, akit azzal gyanúsítanak, hogy része volt a kiszivárogtatásokban.

Árulkodó lesz az utód kiválasztása

Tedeschi megosztó személyiség volt a Vatikánban, mióta 2009-ben az IOR elnökévé nevezték ki. Nemcsak bankárként, hanem előadóként is hirdette az erkölcsi alapú pénzügyi rendszer fontosságát. Rendszeresen publikált a vatikáni újságban, és előadásokat is tartott a katolikus kapitalizmus témájában, ahol rendszeresen idézett XVI. Benedek Caritas in Veritate (Szeretet az igazságban) című körleveléből, amelynek a kidolgozásában maga is közreműködött.

A bankelnököt és vezérigazgatóját, Paolo Ciprianit még 2010-ben azzal gyanúsították meg, hogy megsértették a pénzmosás tilalmára vonatkozó törvényeket. Az olasz pénzügyőrség ekkor foglalt le 23 millió eurót a bank egyik számláján.

A Szentszék most reményét fejezte ki, hogy Tedeschi helyére sikerül olyan új elnököt találni, aki "a kölcsönös tisztelet és a nemzetközileg elfogadott banki normák alapján újjáépíti a kapcsolatokat az intézettel és a pénzügyi közösséggel". Az azonban egyelőre nem világos, hogy Tedeschi menesztése elég lesz-e ahhoz, hogy a Vatikán javítson a nemzetközi pénzvilágban kialakult képen, amely titkolózó, botrányokkal terhes adóparadicsomnak írja le az egyházi államot. A Vatikánnak most olyan banki vezetőt kell találnia, aki segít felkerülni az úgynevezett "fehér listára", vagyis eléri, hogy a Szentszék megfeleljen a legszigorúbb terrorizmus- és pénzmosásellenes uniós szabályoknak. Ehhez azonban a Vatileaks tanúsága szerint a magas rangú vatikáni tisztségviselőknek is el kell dönteniük, hogy mit akarnak: nagyobb átláthatóságot vagy további titkolózást.

A Vatikán bankja

A Vatikán bankját, a Vallási Művek Intézetét (IOR) a második világháború idején, 1942-ben alapította XII. Piusz pápa mindenekelőtt azzal a céllal, hogy kezelje a különböző vallási és jótékonysági szervezetek, valamint a bíborosok, püspökök és papok pénzét. Ugyancsak az IOR kezeli a több ezer vatikáni alkalmazott nyugdíját. A bankot a vatikáni alkalmazottakon kívül használhatják még azok a személyek, akik a pápai jótékonysági szervezeteknek utalnak pénzt. Az IOR független az olasz jegybanktól, és az Európai Unión kívüli pénzintézetnek minősül, ezért tranzakcióit szigorú ellenőrzés alá veti a többi európai pénzintézet.

A vatikáni banknak korábban is volt botrányos ügye: a résztulajdonában volt az 1982-ben összeomlott Banco Ambrosiano, amelynek 1,3 milliárd dollárnyi befektetése úszott el Latin-Amerikában. A bank elnökét, a vatikáni kapcsolatai miatt az Úr bankárának is nevezett Roberto Calvit meggyilkolták. Az ügyben - amellyel kapcsolatban állítólagos maffiapénzek tisztára mosásának és egy szabadkőműves összeesküvésnek a gyanúja is felmerült, sőt I. János Pál pápa korai halálával is összefüggésbe hozták - a vatikáni bank tagadta szerepét, de 250 millió dollárnyi összeget így is kifizetett a károsult befektetőknek.