Szíriai szellemharcosok packáznak a tétova nagyhatalmakkal

Stratégiai megfontolások vagy primadonna allűrök vezeti az oroszokat, amikor védeni próbálják a világtól Aszad szíriai elnök rendszerét? És meddig teheti meg mindezt Moszkva akkor, amikor sorra jönnek a beszámolók az újabb és újabb áldozatokról? Igaz, tétovázik egyelőre a többi nagyhatalom is, az Egyesült Államok is most jutott el addig, hogy elkezdte lebegtetni egy orosz beleegyezés nélküli beavatkozás lehetőségét. Ennek következményei azonban kiszámíthatatlanok, még a jogvédők sem tudják, mi lenne a legjobb megoldás Aszad elűzésére, és ki az, akinek lépnie kéne.

Egy hét kellett a szíriai hatalomnak, míg előállt egy magyarázattal a múlt pénteki, Húla városában elkövetett mészárlás magyarázatával. A Homsz közelében lévő településen ekkor fedezték fel az ENSZ megfigyelői 108 ember, köztük csaknem ötven gyerek meggyilkolását, a világszervezet emberei előtt pedig pillanatig sem volt kérdéses, hogy az egész Bassár el-Aszad elnök hadserege áll.

A damaszkuszi hatalom azonban most úgymond vizsgálati eredményekkel, és a megfigyelőkével szögesen ellentétes megállapításokkal állt elő. Kasszem Dzsmaleddin tábornok szerint valóban ártatlan családok voltak az áldozatok, valóban kivégzésszerű módszerrel végeztek velük, csakhogy nem a katonák, hanem éppenséggel az ellenzékhez közel álló csoportok követték el mindezt, akik ráadásul a civileket megvédeni próbáló egyenruhásokat is megtámadták. Hogy az ENSZ emberei szerint Húlában a hadsereg tüzérséggel és harckocsikkal lőtte sorozatosan Húla egyik városnegyedet, arra az előzetes hivatalos jelentés nem tér ki.

A hálás csempészutódok

Miként nem kommentálták azt sem, hogy az ENSZ utóbb pontosabban is megnevezte, kiket gyanúsít elsősorban. A jelek, illetve a szemtanúk beszámolói ugyanis mind arra utalnak, hogy a mészárlás az Aszad-rezsím leginkább el-, és lekötelezett támogatói, az úgynevezett sahiba (szellem) csapatok műve. Mint a The Guardian írja, ezek a csapatok a Latakia környékén működő csempészbandákból alakultak ki. Ezek voltak azok a csoportok, amelyet a hetvenes, majd a nyolcvanas éveken Libanonban üzleteltek, ráadásul a mostani elnök apja, Hafez al-Aszad tudtával, támogatásával, és nem utolsó sorban a hatalmon lévők javára is. Ezekből az alavita csoportokból alakult ki ez az irreguláris hadsereg, amelynek központja a Damaszkusztól nyugatra lévő Mazzeh. Sőt a környéket egész pontosan Mazzeh 86-nak nevezik, akkor költöztek ide azok a fiatalok, akiknek az Aszad család olcsó élelmet és támogatott lakhatást ígért.

Forrás: AFP/Bülent Kilic
Damaszkusz szerint a lázadók gyilkoltak civileket Húlában

Most pedig törlesztenek. Miként teszik ezt azóta, hogy 2011 márciusában Szíriában kitörtek a rendszerellenes mozgolódások. Ők voltak azok például, akik idén februárban tüzet nyitottak húszezer ellenzéki gyászolóra, és ők jelennek meg minden rendszerellenes megmozduláson, lesve az alkalmat, amikor beavatkozhatnak. De ott voltak szemtanúk szerint Homsz városánál is, amelynek egyik negyedében a legtovább tartottak ki a felkelők idén tél végén és tavasszal. A Guardian úgy tudja, a sabiha zubbonyos, vállukon sárga szalagot viselő emberei feltűntek az ellenőrzéseket végző katonák mellett, részt vettek a rajtaütéseken, de mindig saját parancsnokság alatt. Ezeket az alavita alakulatokat olykor buszok vitték a harcok helyszínére, rájuk bízva a szunnita lakosság terrorizálását, illetve kifosztását. És mivel az elkövető többsége homszi, vagy a város környékéről származó alavita, minden ilyen akció csak növeli a feszültséget a két vallási csoport között.

A Szabad Szíria Hadsereg ennek megfelelően rájuk vadászik és a beszámolók szerint sokukkal végez is, utánpótlás azonban mindig akad, a fiatal és roppant szegény alaviták közül sokan csak abban látják a boldogulás esélyét, ha beállnak. Egyesek tudni vélik például, hogy a szellemkatonák napi mintegy ötezer forintnyi pénzt kapnak szolgálataikért. Persze ott vannak azok is - jegyzi meg a Guardian -, akik elhiszik a rendszer üzenetét, amely szerint összefogott ellenük mindenki: az al-Kaida az Öböl menti államokkal és a NATO-val.

Mindenki tanácstalan

Összefogás azonban jelenleg lényegében nincs, szakértők szerint már az is nagy eredmény, hogy a húlai mészárlás után összeülő ENSZ Biztonsági Tanács egyhangú - tehát a mindennemű beavatkozást ellenző Kína és főként Oroszország által is támogatott - nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélték a szíriai rendszer tettét. Amikor azonban felvetődött, hogy e héten ismét össze kellene ülniük, és továbblépniük, Moszkva világosan jelezte: a maga részéről egyértelműen ellenzi ezt. Aztán kiderült: szombaton, egy nappal Húla után kikötött Szíriában egy újabb orosz hajó, amely fegyvert szállított Bassár el-Aszad hadseregének.

Forrás: AFP
Az ENSZ tehetetlennek tűnik egyelőre

Moszkva és a Kína amúgy kitartóan azt hangoztatja, hogy ott van a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár által kidolgozott, hatpontos béketerv, azt elfogadta minden fél, már csak érvényt kell neki szerezni. Annan a maga részéről Húla után azt állította, hogy az ügy fordulóponthoz érkezett, ám mint a Time magazin megjegyezte, amikor a mészárlás után Damaszkuszba utazott, ugyanaz történt, mint máskor is: a volt ENSZ-főtitkár az erőszak leállítását követelte, Aszad pedig az ellenzéki szervezeteket terrorcsoportoknak mondta, amelyeknek fegyvereket csempésznek, de amúgy a maga részéről ismét megígérte a béketerv betartását. Annan hat pontja amúgy tűzszünet kihirdetését, a politikai párbeszéd megkezdését, a humanitárius segélyhez való hozzáférés biztosítását, a politikai foglyok szabadon engedését, az újságírók szabad mozgásának, valamint a gyülekezés és tüntetés jogának a biztosítását tartalmazza. A béketerv - a The Washington Post minap véleménycikke szerint az  ENSZ történetének egyik legdrágább bukása. A lap szerint a damaszkuszi hatalom addig fog civileket, akár nőket és gyerekeket is ölni, míg az Egyesült Államok feladja eddigi, a felelősséget elhárító, a világszervezetre, annak volt főtitkárára, valamint Oroszországra mutogató stratégiáját.

Forrás: MTI/EPA/SANA
Annan szerint fordulóponthoz érkezett a konfliktus, de változásra semmi sem utal

Abban azonban, hogy mit is kellene tennie az Egyesült Államoknak - túl azon, hogy tíz mások országgal együtt kiutasította a szíriai ügyvivőt - mit kellene tennie, megoszlanak a vélemények. Mitt Romney, Barack Obama republikánus kihívója például azt tartaná üdvösnek, ha a szövetségesekkel összefogva a szírai ellenzéket támogatnák és fegyvereznék fel. Ő sem menne azonban el addig, mint pártja elszántabb politikusai, köztük Obama négy évvel ezelőtti vetélytársa, John McCain, aki szerint légicsapásokkal kellene megállítani Bassár el-Aszad elnök rendszerét. De még a republikánusok között is vannak olyanok, akik úgy vélik, még Romney is túl merész, mert az ellenzék felfegyverzése is hiba lenne. És bizonytalanok az emberi jogi csoportok is, a The New York Timesnak például a Human Rights Watch washingtoni irodájának vezetője azt mondta, a helyzet a megosztottság és az ellenzék erőtlensége miatt bonyolult.

Ehhez képest már viszonylag határozott állásfoglalásnak tűnik az, hogy Hillary Clinton külügyminiszter csütörtökön Dániában határozottan támadta Oroszországot, mondván: Moszkva azt állítja, nem akar beavatkozást, mert nem akar polgárháborút kiváltani, csakhogy polgárháborút a valóságban éppen az orosz fél mostani magatartása okozhat. Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet pedig közölte, az oroszok vétói nem feltétlenül akadályoznak meg mindenféle akciót. "Ha az erőszak nagyobb lesz, és az Annan-terv megvalósításában nincs előrelépés, néhány ország átlép majd Oroszország és Kína ellenkezésén" - mondta a diplomata, bár nem részletezte, kikre gondol. A britek mindenesetre szintén kezdenek hajlani erre. Hague külügyminiszter például a The Guardian szerint semmiféle megoldást nem zárt már ki. Miként nem zárta azért ki a katonai beavatkozás lehetőségét Hollande francia elnök sem a húllai mészárlás után.

És kérdés hányan csatlakoznak esetleg akkor, ha a lázadók betartják szerdai fenyegetésüket, és amennyiben a hatalom nem vet véget például Húla támadásának, felrúgják ők is a tűzszünetet. A polgárháború ugyanis nemcsak Szíriát, hanem az egész térséget, elsősorban a szomszédos Libanont fenyegetik, ahol máris voltak összecsapások síiták (elsősorban a szélsőséges Hezbollah) és szunniták között.

Jemeni vagy egyiptomi forgatókönyv lehetséges

Van egyébként másik elképzelés is, mint a katonai beavatkozás, jelesül a Jemenben már bevált forgatókönyv, ahol a nagyhatalmak kiválasztották az elnök utódját, majd az államfőt lényegében távozásra kényszerítették. A gond csak az, hogy a szíriai helyzet nagyban különbözik a jemenitől. Például azért, mert Aszad nem hetven éves, mint Szaleh volt jemeni elnök, hanem 46, ereje teljében van, és harcolni is akar. Ráadásul nem is magányos diktátor, ott van mellette az ország vezetésének minden szintjén jelen lévő Aszad család. Az elnök menesztése tehát önmagában kevés lenne, a család hatalmának megtörése, tagjainak leváltása pedig vallási konfliktussal, az ország teljes szétesésével fenyeget, ami súlyos biztonságpolitikai kockázatokkal jár.

Forrás: MTI/EPA/Andy Rain
Egyelőre nincs életképes ötlet Aszad megállítására

Ráadásul a mostani helyzetben Moszkvának még egy jemeni típusú megoldás is kevés lehet, figyelmeztetnek szakértők. Egy a Time által idézett bejrúti publicista például arra hivatkozott, hogy noha az oroszok sokszor kijelentették: nem ragaszkodnak Aszadhoz, igazából kénytelenek ezt tenni. Ha elengedik a kezét, elkezd gyengülni a pozíciójuk, ezzel pedig nem lesz akkora hatásuk egy Aszad-utáni felállásra. Így tehát Putyinék bizonyos értelemben foglyai a helyzetnek. Igaz, mindeközben Peter Harling, a konfliktusok megelőzésén dolgozó International Crisis Group szakértője úgy véli, az oroszok nem is annyira foglyok, mint primadonnák, akiknek a szíriai konfliktus azért jó, mert felerősíti pozíciójukat. "Mint a hidegháborúban: az emberek azt látják, hogy az erős Oroszország áll szemben az Egyesült Államokkal. Ez egy óriási blöff, és mint minden blöff esetén, nekik az a jó, ha minél tovább képesek fenntartani" - érvelt a szakértő.

Hogy aztán mi történik hosszabb távon - ha blöffről van szó, ha valós geopolitikai szembenállásról -, az megint más kérdés. És a kimenet nyilvánvalóan a szíriai rezsimen múlik. Hiába ugyanis a mostani diplomata-kiutasítási hullám, innen - ha nehezen is - Damaszkusz egy időre még vissza tud térni egy nem túl látványos, ám viszonylag konfliktusmentes együttéléshez a nemzetközi közösséggel. Az Annan-terv végül is az asztalon van, ha azt betartják, hivatkozási alap is kevés lesz egy beavatkozáshoz. Ha azonban Aszad nem ezt választja, és polgárháborús állapotok alakulnak ki, ott - vélik a térség szakértői - már Moszkva diplomáciai segítsége (és folytatódó fegyverszállítása) is kevés lehet. Sőt, ilyen helyzetben valószínűleg az oroszok is gyorsan kihátrálnának szövetségesük mögül. Akkor pedig nem a jemeni, a megbuktatott elnöknek szabad elvonulást biztosító "jemeni" végkifejlett jönne, hanem inkább egy látványos bírósági tárgyalással járó "egyiptomi".

Magyarország nem utasít ki

Magyarország jelenleg nem tervezi Szíria budapesti ügyvivőjének kiutasítását - mondta a külügyi szóvivő az [origo]-nak. Ugyanígy, nem zárja be damaszkuszi képviseletét sem. Mint a szóvivő elmondta, Magyarország a szíriai válság kirobbanása óta Ausztráliával, Kanadával és Nagy-Britanniával kötött érdek-képviseleti megállapodást, ebből adódóan fontos konzuli és humanitárius feladatokat lát el az országban. Emellett damaszkuszi jelenléte lehetővé teszi, hogy Magyarország helyszíni tájékozódással segítse a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a kritikus helyzet megoldására.

A felvetésre, hogy mit lehet tudni a néhány hete Szíriában elrabolt két magyarról, a külügyi szóvivő a Miniszterelnökséghez irányított minket. Így ott próbáltuk megtudni, mi történt az ügyükben, Szíriában vannak-e még a terrorelhárítás emberei, milyen módon igyekeznek kiszabadítani a magyarokat. A Miniszterelnökség sajtóirodája levélben válaszolt felvetéseinkre. E szerint "a Terrorelhárítási Központ és a Külügyminisztérium munkatársai a helyszínen, rendkívül nehéz, szinte polgárháborús körülmények között végzik munkájukat, minden erejükkel azon dolgoznak, hogy az elrabolt magyarok mielőbb épségben kiszabaduljanak. Bármilyen további információ közlése jelenleg veszélyeztethetné biztonságukat és az akció remélt eredményességét".



KAPCSOLÓDÓ CIKK