Gyógyszerrel sem tudná meggyógyítani Breiviket egy orvos

Vágólapra másolva!
Ideológiai nézeteit ismerve Anders Behring Breiviket nem lehet holmi terápiával vagy gyógyszerrel meggyógyítani - vallotta egy orvos szakértő a tömeggyilkos oslói bírósági tárgyalásán. Szerinte Breivik teljesen épelméjű, és csakis szélsőséges politikai nézeteivel magyarázhatóak a tettei. Többen is megvizsgálták már Breiveket, és a szakértők megosztottak a kérdésben, hogy Breivik elmebeteg-e.
Vágólapra másolva!

Anders Behring Breivik teljesen épelméjű, s mint ilyen, büntethető az általa elkövetett tömegmészárlásért - vallotta hétfőn a tömeggyilkos ügyében zajló oslói bírósági tárgyaláson egy orvos szakértő.

A 33 éves Breivik tavaly júliusban Oslóban és a norvég főváros közelében fekvő Utoya szigetén 77 személyt gyilkolt meg. Tettét azzal indokolta, hogy a gyilkosságokkal a multikulturalizmus, illetve a külföldiek bevándorlása ellen akart tiltakozni. Breivik több hónapja tartó perében azt vizsgálják, hogy a tömeggyilkos beszámítható volt-e a bűncselekmények elkövetésének idején.

A szakértők megosztottak a kérdésben. Egyik csoportjuk egyértelműen elmebetegnek (paranoid skizofrénnak) nyilvánította Breiviket, egy másik szakértői csoport viszont nagyon is egészséges elmeállapotúnak minősítette, inkább torzult személyiségének tulajdonította a bűncselekményt. Így az öttagú bíróság további szakértők meghallgatására kényszerül.

Eirik Johannesen pszichológus hétfői tanúvallomásában azt állította, hogy Breivik egyáltalán nem elmebeteg, "borzalmas tettét nem lehet betegséggel magyarázni, hanem csakis szélsőséges politikai nézeteivel". Ideológiai nézeteit ismerve - mondta a szakértő - ezt az embert nem lehet holmi terápiával vagy gyógyszerrel "meggyógyítani".

Egy másik orvos szakértő, Ulrik Frederik Malt, az oslói egyetem professzora pénteken tett tanúvallomásában úgy látta: nincs arra utaló bizonyíték, hogy Breivik paranoid skizofréniában szenvedne, szerinte az ő esetében Asperger- és Tourette-szindrómáról van szó. Az előbbi neurobiológiai fejlődési zavar, az autizmus egy enyhébb formája, amely már gyermekkorban elkezd kifejlődni. Az utóbbi pedig olyan idegrendszeri betegség, amelyre ismétlődő akaratlan mozgások, gyakran helyzethez nem illő szavak, káromkodások hangos, akaratlan kimondása jellemző. Amúgy ez a szakértő is inkább Breivik személyiségének torzulásaira - a depresszióra való hajlamra, a mások iránti közömbösségre - hívta fel a figyelmet.

Ha Breiviket a per során mégis épelméjűnek találná a bíróság, a Norvégiában legsúlyosabbnak számító büntetéssel, huszonegy évi börtönnel sújthatják, amely ötévenként - korlátlan ideig - meghosszabbítható.