Ha mindenki elmegy, senki sem menti meg Görögországot

A Görögországban dolgozó német nyelvtanár a válság igazi győztesének érzi magát, az elmúlt évben ugyanis ugrásszerűen megnőtt az érdeklődők száma. A legtöbben állást és új életet keresnének, és bár haragszanak a német politikusokra, egy igazi karrier reményében nemzeti identitásuk egy részét is maguk mögött hagynák.

Görög fiatalok Thesszalonikiben a Goethe Intézet előtt

"Szükségből tanuljuk a német nyelvet, nem szórakozásból" - mondja cinikusan a 21 éves jogászhallgató, Thanos, ahogy keresztbe font karral várakozik az eperfa árnyékában, egy elegáns, modern épület előtt. A diák mellett, az asztaloknál és a lépcsőkön még vagy száz fiatal üldögél. Huszonéves, mérsékelten kiöltözött lányok és zsebre dugott kezű, ingben tébláboló fiúk várják, hogy a vizsgabiztos szólítsa őket. A Görögország második legnagyobb városában, Thesszalonikiben működő Goethe Intézet egész héten nagy álmokat dédelgető görög fiatalokat vizsgáztatott, akik német nyelvet és kultúrát tanító kurzusok végén nyelvvizsga megszerzésével próbálnak menekülő-útvonalat keresni válságban fulladozó hazájukból.

"Én már harmadik éve tanulom a németet, de idén még az egyetemi tanulmányaimat is takarékra tettem, a mostani helyzetben a nyelvtudás elsőbbséget élvez" - mondja Thanos. A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságban a fiú nem tudja elképzelni a jövőjét otthon, és Németországba akar költözni: először csak a tanulmányait fejezné be ott, aztán munkát is vállalna. "Ott sokkal több a lehetőség. Ha itt is lenne munkám, eszembe sem jutna elmenni, de Görögországban a fiatalok számára semmi lehetőség nincs, úgyhogy nekem sincs maradásom".

Maga volt a pokol

Thanos nincs egyedül az álmaival, a thesszaloniki Goethe Intézetben valamennyi megkérdezett diák azt mondja, előbb vagy utóbb Németországba készül. Ráadásul mióta az ország a gazdasági válság miatt a csőd szélén táncol, az elvágyódók száma ugrásszerűen megnőtt. "Az elmúlt egy év maga volt a pokol" - mondja egy fiatal némettanár, aki diákjait kísérte el a vizsgára. A tanárnő szerint egy év alatt megduplázódott azoknak a görögöknek a száma, akik németet kezdtek tanulni: "Ilyen szempontból én vagyok a válság nyertese, hiszen míg mások munkanélküliek, nekem hirtelen annyi dolgom lett, hogy ki sem látszom belőle".

A fiatal tanárnő, Lambrini szerint nemcsak iskolások, hanem idősebb emberek, munkások is özönlenek a kurzusokra, mert német földön akarnak szerencsét próbálni. A kiáramlást serkenti, hogy sok német cég keres itt szakembereket, a gyógyszerészhallgatókra például kifejezetten vadásznak. Amíg Thesszalonikiben egy végzős gyógyszerész arra is éveket várhat, hogy fizetés nélküli gyakornoki helyet kapjon, Németországban nagy a szakemberhiány, egyből viszik őket a fizetős munkahelyekre.

Itt is Németországot kellene építeni

A görögök tömeges elvágyódását némileg átértékeli, hogy sokak szerint épp a németek miatt van ilyen nagy bajban az országuk. A Görögországot csőddel fenyegető hatalmas államadósság jelentős részével német befektetőknek tartozik a görög kormány, és az elmúlt években Németország volt a vezérszónoka (és finanszírozója) a Görögország megmentését szolgáló uniós segélyprogramoknak. Mostanra viszont Németország lett a fő hangadója azoknak a követeléseknek is, amelyek kemény megszorításokat és húsba vágó reformokat követelnek Görögországtól a segítségért.

"Ebben a helyzetben teljesen érthető, hogy a görögöknek bajuk van a németekkel" - hajtogatják a vizsgára készülő diákok. De nem a német kultúrával vagy a német emberekkel van probléma, csak a német politikusokra haragszunk - teszi hozzá Thanis. A görögök úgy érzik, hogy a megszorításokat követelő németek nem elég megértőek és rugalmasak Görögországgal szemben, a görög politikusok korábbi hibái és a német politikusok keménykedése miatt pedig az egyszerű görög emberek szenvednek.

A diákok és sárga pólóban a tanárnő

Az [origo]-nak nyilatkozó némettanár szerint Németországban kifejezetten jó, hogy "minden olyan szigorú", és szerinte hosszú távon Görögország is csak akkor válhat sikeressé, ha átveszi a német mintát. De a változáshoz idő kell, és a német politikusoknak ezt meg kell érteniük. "Görögországból is Németországot kellene építeni, de ehhez előbb a németeknek kellene egy kicsit göröggé válniuk, hogy megértsék: nekünk rugalmasságra van szükségünk az átalakuláshoz" - mondja.

Csak nyaralni jönnének haza

A Goethe Intézet óráin nemcsak a nyelvet, hanem a német kultúrát, mentalitást is tanítják a görögöknek - mondja Lambrini, aki szerint a görög fiatalok valóban sokat tanulhatnak a német szervezettségből, hatékonyságból, precizitásból. A tanár szerint a kurzusok és a külföldi munkavállalás olyan eszköz, amely segít átformálni a görögök mentalitását. Aki például egy német multihoz szerződik, annak meg kell barátkoznia a több munkaórával, a szigorúbb ellenőrzésekkel, és azzal, hogy nem elég sokat dolgozni, hatékonynak is kell lenni.

Lambrini tapasztalata szerint tanítványai nehezen egyeztetik össze a görög életformát ezzel a szigorral: "minden görög imádja Görögországot, és kint hiányzik nekik a bulizás, a görög lét" - mondja. Ott viszont van munka, sokkal jobbak a munkakörülmények, és jobb a pénz is. Ezt a két világot nagyon nehéz összekombinálni, "meg kell fizetni a jó munka árát".

A tanár szerint a kiutazó tanítványok többsége mégis tartósan megy el, és ott is akar élni hosszú távon. Visszavágynak, de sokan már csak nyaralni jönnének haza imádott Görögországukba. Ennek pedig hosszú távú következményei is lesznek - teszi hozzá több vizsgázó: "Ha az összes tehetséges, képzett szakember elmegy Görögországból, akkor ott végül már csak kizsákmányolt munkások maradnak, akik sosem lesznek képesek kivakarni Görögországot a bajból, így az ország örökre a németek gyarmatává válik.