A pesti dugódíj a harmadik lesz Európában

Az európai városok közül csak Londonban és Milánóban működik klasszikus dugódíj. Franciaországban lehetne ilyen, de sehol sem vezették még be. Varsóban is szükség lenne rá, de amíg nincs körgyűrű, addig nem jöhet szóba - derül ki az MTI cikkéből.

Két budapesti főpolgármester-helyettes kezdeményezésére már a parlament előtt van az a törvénymódosítást, amely lehetővé tenni egy budapesti dugódíj bevezetését. Az új rendszer indulását a jövő nyárra tervezik.

A londoni közgyűlés 2003-ban vezette be a kezdetben napi 5 fontos, majd 8 fontra, végül a jelenlegi 10 fontra (3600 forint) emelt behajtási díjat. Ezt minden négy- vagy többkerekű, belsőégésű motorral hajtott, nem tömegközlekedési vagy közszolgálati jármű vezetőjének ki kell fizetnie, ha hétköznap 7 és 18 óra között átlépi a belvárosi fizetős zóna határát.

A díjfizetési kötelezettség alól csak az elektromos és hibridüzemű vagy igen alacsony károsanyag-kibocsátású autók tulajdonosai mentesülnek. Nem kell fizetni a közcélú feladatokat ellátó járművek - mentők, rendőrség, taxik, városi tömegközlekedési járművek - után sem.

A behajtási övezet határain kamerarendszer rögzíti az övezetbe belépő járművek rendszámát. Ha a feledékeny autós az adott napon éjfélig nem fizet, 120 font (43 ezer forint) büntetésre számíthat, ám ez 60 fontra mérséklődik, ha 14 napon belül befizeti a bírságot. Felmérések szerint a behajtási díj hatására naponta átlagosan 35 százalékkal kevesebb magánautó lép be a londoni belváros fizetős övezetébe, mint a dugódíj bevezetése előtt.

Milánóban is van

Idén januárban vezettek be dugódíjat Milánóban, ahol az intézkedés máris csökkentette a légszennyezettséget. A helyi hatóságok négy éve próbálkoznak a dugódíjjal a szmogban fuldokló városban. 2008-ban Ecopass névvel vezették be az elsőt a 8,2 négyzetkilométeres centrumban - Milánó területe 181 négyzetkilométer. Negyvenhárom belépőkaput létesítettek, hetet a tömegközlekedési eszközök használnak. Az Ecopass a gépjárművek környezetszennyezési fokozata szerint 2, 5 és 10 euróba került, de nem csökkentette az autóforgalmat.

2011-ben népszavazással Milánó lakossága igent mondott a forgalomkorlátozás szigorítására. Ennek eredményeként az idén januárban behajtásonként 5 eurós dugódíjat vezettek be. Az új rendszer egyelőre 18 hónapra szól, a folytatása az eredménytől függ. A városközpontot érintő díjfizetés hétfőtől péntekig, reggel fél nyolctól este fél nyolcig érvényes. A centrumban élők évi negyven ingyenes belépést kapnak, utána két eurót kell fizetniük, ahányszor behajtanak Milánó központjába. A szolgáltató vagy fuvarozó járművek három eurót fizetnek megállás nélkül, öt eurót két óra parkolással.

A németek matricáznak

Az osztrák nagyvárosokban nincs behajtási díj, ám több helyen mérlegelik a bevezetését.

A francia parlament által 2010-ben elfogadott törvény lehetővé tenné a 300 ezer feletti lakosú nagyvárosoknak a behajtási díj kísérleti jellegű bevezetését. Ez összesen öt várost érintene (Párizs, Marseille, Lyon, Toulouse és Nizza), de a megvalósításra eddig még sehol nem került sor.

Németországban sincs dugódíj, de több tucat település központjába csak a zöld környezetvédelmi matricával ellátott gépjárművel lehet behajtani. A levegő tisztaságának megóvásáról szóló uniós irányelvek bevezetésével összefüggésben szakmai-közéleti vita indult a városközpontokban alkalmazandó forgalom csökkentésről. A dugódíj helyett a matricás megoldást választották.

A 2007 óta működő rendszer lényege, hogy a gépjárműveket a károsanyag-kibocsátás alapján kategóriákba - zöld, sárga, illetve piros színnel jelzett csoportokba - sorolják, a településeken pedig környezetvédelmi zónákat alakítanak ki, ahová csak a megfelelő kategóriába tartozó gépjárművek hajthatnak be. A kategóriákat színes matricák jelzik, a zónák határát pedig útjelző táblák. A matricát a gépjármű tulajdonosának kell beszerezni.

A szabályozás a külföldiekre is vonatkozik, így például Köln belvárosába egy lengyel autós is csak akkor hajthat be, ha van zöld matrica a kocsiján, akkor is, ha az autó a legmodernebb, leginkább környezetbarát gyártmány.

Varsóban fejlesztenek, de dugódíj nincs

Lengyelországban több éve felmerült a főváros belső részébe való behajtás korlátozása, mert Varsó nagy közlekedési problémákkal küszködik: hatalmas forgalmi dugók keletkeznek, és a parkolással is komoly gondok vannak. A dugódíj bevezetésére azonban addig nincs nagyobb esély, amíg például a főváros köré nem építenek körgyűrűt, mert jelenleg a kamionforgalom is a várost átszelő utakon zajlik.

A belvárosi közlekedés csökkentését a parkolóövezetek kiszélesítésével és a parkolási díjak növelésével igyekszenek elérni a hatóságok. A főváros összesen 14 P+R parkolót üzemeltet, és folyamatosan fejleszti a tömegközlekedést: például most építi a második metróvonalat. Az utóbbi években négy helyi érdekű vasútvonallal bővítették a bérlettel igénybe vehető közlekedési eszközök számát, és egyre több buszsáv kijelölésével igyekszik meggyőzni a külső kerületek lakóit, hogy hagyják otthon a gépkocsijukat.

Bukarest: terv van és káosz

Bukarestben évek óta tervezik a dugódíj bevezetését, de erre még nem került sor. A főpolgármesteri hivatal először a zajcsökkentést célzó, 2008-ban kidolgozott stratégiájában vetette fel a bevezetésének ötletét a belső forgalmi gyűrű által határolt 25 négyzetkilométeres területen. Ez a főváros hosszú távú fejlesztési tervébe és a román kormány által idén februárban elfogadott, 2011-2020-as évtizedre szóló közlekedésbiztonsági stratégiájába is bekerült - a bevezetés pontos dátumának meghatározása nélkül. Az 1,7 millió állandó lakossal rendelkező Bukarest utcáin 1,2 millió gépkocsi közlekedik, holott a főváros építészei szerint az úthálózatot kétszázezer járműre méretezték. A belvárosban alig 100 ezer parkolóhely van: ezek háromnegyede illegális, de a szokásjog alapján a rendőrség nem bünteti az ott parkolókat. A szabályosan kialakított parkolóban alig 100 forintnak megfelelő összeget kell fizetni óránként - csak éppen nem lehet helyet találni.