Bakuban udvarol Orbán a gázban gazdag maffiaállamnak

A földgázban gazdag Azerbajdzsánt méltatta szombaton Orbán Viktor egy Bakuban rendezett gazdasági fórumon, amelyre a kritikusok által diktatórikusnak tartott ország elnöke hívta meg. Orbán közölte: az EU-nak politikailag és gazdaságilag is közelednie kell a Kaszpi-tenger térségéhez, ha meg akarja szüntetni az orosz gázfüggőséget.

Alijev elnök hívta meg Orbánt

Azerbajdzsánba látogatott szombaton Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az azeri elnökkel folytasson kétoldalú tárgyalásokat energiapolitikai kérdésekben. A kormányfő a találkozó előtt előadást tartott egy Bakuban rendezett üzleti fórumon is, ahol azt mondta: a jelenleginél szorosabb együttműködésre van szükség az EU és a Kaszpi-tenger térsége között.

Orbán szerint a közeledésre azért van szükség, hogy minél biztonságosabb legyen az EU energiaellátása. Ha ugyanis az unió minél több helyről szeretné beszerezni energiahordozói, akkor mind politikailag, mind gazdaságilag erőteljesebb kapcsolatra van szükség közte és a Kaszpi-tenger térségének egyik legfontosabb országa, Azerbajdzsán között - mondta Orbán. A miniszterelnök hozzátette: bár Azerbajdzsán részt vesz az EU Keleti Partnerség Programjában, ő személy szerint nem teljesen elégedett, mert az Európai Unió sokszor bürokratikus, lassú ezen a területen.

Azerbajdzsán kulcsfontosságú szereplője az Oroszországot megkerülő tervezett gázszállítási útvonalaknak, a Nabucco gázvezetéknek is, amelyekkel az EU szeretné oldani orosz gázfüggőségét. Azerbajdzsán földgázban gazdag, ezért fontos az EU számára, bár a gázvezeték-projekt az elmúlt években rendre akadályokba ütközött.

A helyzetet bonyolítja, hogy bár Azerbajdzsán demokratikus európai országnak tartja magát, emberi jogi szervezetek szerint a legsötétebb diktatúrák módszereivel nyomja el ellenzékét. Kritikusai szerint az azeri rezsim megfélemlíti a sajtót, és lábbal tiporja a szabadságjogokat, miközben az uralkodó elit korrupcióval átitatott maffiaállamot hozott létre, és féltve őrzi zsíros pozícióit és az állami javakat. Az azeri emberi jogi helyzetre legutóbb a Bakuban rendezett Eurovíziós dalfesztivál során próbálták felhívni a figyelmet nemzetközi szervezetek (erről itt olvashat részletesen).

Orbán a Crans Montana-fórumon szólalt fel szombaton: ez a szervezet 1989 óta tömöríti a magán- és az állami szféra döntéshozóit. Orbánt az azeri elnök, Ilham Alijev hívta meg, akivel a fórum után kettesben is tárgyal.

Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben már járt Azerbajdzsánban, a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenné vált, mintegy kilencmilliós lélekszámú országban. Akkor részt vett az azeri-grúz-román-magyar energiaügyi együttműködésről rendezett bakui csúcstalálkozón, amelyen az érintett országok vezetői megállapodást írtak alá az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia gázszállító rendszer (AGRI) megvalósítását célzó projektről. A magyar kormányfő akkor is folytatott kétoldalú megbeszélést Ilham Alijev elnökkel.