Feltárult a világvége kapuja a Szahara peremén

2012.07.05. 18:31

Dühödt szélsőségesek bontják baltával a világörökség kincseit, miközben a világ tehetetlenül nézi az emberiség évszázados emlékeinek pusztulását a Szahara legendás városában, Timbuktuban. A lakosságot élelmiszerhiány, aknazár és egymás torkának ugró lázadók tartják rettegésben, néhány elvakult fegyveres pedig még a világ végét jövendölő szent kaput is feltörte. Egyre valószínűbb, hogy az észak-afrikai Maliban tomboló őrületnek csak a szomszédos országok katonái vethetnek véget, akik már készülnek is a bevonulásra.

Arcukat kendővel borító szélsőségesek, a fanatikusok fekete zászlói alatt vonuló iszlamisták pusztítják napok óta a sivatag gyöngyszemeként emlegetett Szahara-menti város, a közel ezeréves Timbuktu ősi műemlékeit. A faágakkal feltüskézett, napégette vályogkolostorairól ismert Timbuktu, amelynek 15-16. századi mecsetjei és mauzóleumai nemrég az UNESCO világörökségi listájára is felkerültek, sötétebb napokat él át, mint Afganisztán a tálibok uralma alatt. Az északnyugat-afrikai Mali titokzatos városában olyan ellentétek és feszültségek értek össze, amelyek könnyen nagy nemzetközi háborúba torkollhatnak.

Kedden már a térségben nagy befolyással rendelkező Franciaország külügyminisztere is azt nyilatkozta, hogy reményei szerint az ENSZ felhatalmazást ad külföldi katonai beavatkozásra Maliban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön ült össze, hogy megtárgyalja az országban dúló konfliktust. A testület elítélte a timbuktui ősi szentélyek lerombolását, és felvetette, hogy a pusztítás háborús bűncselekménynek minősülhet. A BT azonban nem támogatta a nyugat-afrikai beavatkozást az ország északi részén.

A Malival szomszédos államok már katonáikat készítik a harcra, így könnyen lehet, hogy egy évvel a Szahara túloldalán elterülő Líbia polgárháborúja után a sivatag déli peremén is elszabadul a vérontás.

Forrás: AFP/Issouf Sanogo
Egy jellegzetes mecset Timbuktuban

Eltérített felkelés

A Mali északi részén, a Szahara és a Niger folyó találkozásánál épült Timbuktuban fél éve még nem sokan gondolhatták, hogy hamarosan új hódítók igázzák le a környéket, és pusztulást hoznak a gazdag történelmű városra. Pedig a folyamat már tavaly tavasszal elkezdődött, közvetve a sivatag túloldalán kirobbant arab tavasz szabadította Mali nyakára a káoszt. A Mali kormányát elűző, Észak-Malit ellenőrzésük alá vonó fegyveresek többsége korábban Moammer Kadhafi líbiai vezető zsoldosa volt, és a diktátor bukása után vette délnek az irányt, új harcokat keresve.

A hatalmas észak-afrikai országban a déli területeken székelő kormány régóta fukarul bánt az északi nomádokkal, ezért a sivatagi bennszülöttek, a tuaregek 1960 óta már háromszor kezdtek fegyveres felkelésbe. Mostani, negyedik szabadságharcuk azonban más, mint a többi: a független tuareg államért harcoló Azavad Felszabadító Nemzeti Mozgalma (Mouvement National de Libération de L'Azawad, MNLA) most a szélsőséges iszlamistákkal fogott össze céljai megvalósítására. Offenzívájuk sikerrel is járt, Mali államapparátusa csapásaik hatására olyannyira megingott, hogy márciusban a hadsereg puccsal döntötte meg a tehetetlennek tűnő mali elnököt. A belviszályok még inkább a lázadók malmára hajtották a vizet, és hetek alatt elfoglalták egész Észak-Malit, április elején kikiáltva Azavadnak nevezett független országukat.

Csakhogy a győzelem nem tartott sokáig: az állításuk szerint saját demokratikus államot álmodó tuaregek ugyanis szinte rögtön szembe kerültek rosszul megválasztott szövetségeseikkel, a szalafista Anszar Dín (A Hit Védelmezői) iszlamista csoporttal. Utóbbiak ugyanis nem demokráciát, hanem a sária törvénykezésen alapuló iszlám birodalmat akarnak létrehozni Észak-Afrikában, és céljuk elérése érdekében habozás nélkül hátba döfték a tuaregeket. A világi lázadók csak pislogtak, ahogy Timbuktu mellett a másik két északi nagyváros, Gao és Kidál is a vallási fanatikusok kezére került, és azok rögtön nekiálltak a lakosság megfélemlítésének és vallási alapú rendszerük kiépítésének.

Forrás: AFP
Iszlamista fegyveresek Gaóban: saját szövetségeseik ellen fordultak

Korbács, taposóakna és áramhiány

A terror és a feszültség egész Észak-Maliban néhány hónap alatt a mindennapi élet részévé vált. A közel 90 ezer fős Gaóban, amelyet a tuaregek új államuk fővárosának szemeltek ki, múlt héten a BBC szerint meg is ütköztek egymással a tuareg harcosok és az iszlamisták. A harcokban legalább húsz ember meghalt, nehéz fegyvereket is bevetettek, és végül elesett az MNLA központja is. Egy az Anszar Dínnel szövetséges kisebb iszlamista csoport most állítólag taposóaknákkal kerítette körbe a várost, nehogy egykori szövetségesei visszafoglalják. Ettől a megszállt város lakói is csapdába kerültek: a BBC-nek helyiek azt mondták, hogy börtönben érzik magukat, rettegnek az iszlamistáktól, és az állataikat sem tudják kihajtani a legelőre az aknák miatt.

Hasonló a helyzet a Gaótól nyugatra található Timbuktuban is, ahova a múlt hét végén platós teherautókon érkeztek újabb iszlamista fegyveresek. "Az emberek még kijárnak az utcára, a piacra, de mindenki fél" - mondta a Guardiannek egy helyi lakos, Fatima Sow, aki a hétvégén menekült el a városból az iszlamisták elől. A város új urai ugyanis mindenkire rá akarják kényszeríteni saját, szigorú tanaikat: volt, hogy egy fiatal párt megkorbácsoltak, mert állítólag paráználkodtak, mielőtt összeházasodtak volna - mesélte Sow.

Hasonló élményekről számoltak be a megszállt várost korábban elhagyó menekültek is. A BBC-nek egy elmenekült szállodatulajdonos május végén azt mondta, hogy a szalafista harcosok kifosztják a helyiek otthonait, más helyiek pedig arról meséltek, hogy nincs élelmiszer a boltokban, akadozik az áramellátás, az iskolákban pedig újabban el kell különíteni a fiú és lány tanulókat. "Már be is vezették a sária törvénykezés egy sajátos formáját, a helyiek pedig úgy érzik, mint ha rabok  lennének a saját otthonukban" - nyilatkozta az elmenekült szállodatulajdonos.

Forrás: AFP/Romaric Ollo Hien
Iszlamista harcosok Timbuktu közelében - a líbiai háborúból ismert fegyverekkel

Amikor eljön a világ vége

A vallási erőszak része a hétvégén elkezdett műemlékrombolás is, amely a hét elején tovább folytatódott: Timbuktu, amely évszázadokon át az iszlám tanítás és hittudomány kulturális központja volt, megérte, hogy vallási örökségét épp az iszlám nevében kezdjék el pusztítani. A városban ugyanis erősek a misztériumot kedvelő szúfi hagyományok, amelyeknek része a szentek és ereklyék tisztelete: Timbuktut nem véletlenül nevezik a 333 szent városának. A szélsőséges szalafisták szerint azonban nem férnek össze az iszlám tanításával a városban álló mauzóleumok és szent síremlékek, mert a Korán tiltja a bálványimádást. "Minden mauzóleumot el kell pusztítani, mert iszlámellenesek" - nyilatkozta korábban az Anszar Dín szóvivője.

A hétvégén a muszlimok által szentként tisztelt Szidi Mahmúd (Ben Amar) síremlékének falait döntötték le, és két másik mauzóleumot is megrongáltak. Hétfőn tovább folyt a pusztítás, akkor a város három mecsetjének egyikére rontottak rá az ásókkal, baltákkal felfegyverzett iszlamisták.

A 15. században épült Szidi Jahía mecset főbejáratát a helyiek szerint szent ajtó zárta le, amelyet a timbuktui hiedelmek szerint sosem lett volna szabad felnyitni. "A legenda szerint a főbejárat akkor fog kinyílni, amikor eljön a világ utolsó napja" - mondta a Reuters hírügynökségnek telefonon a város egyik imámja. Hétfőn reggel azonban ezt az ajtót is ledöntötték az iszlamisták: egy helyi férfi a Guardiannek azt mondta, hogy nyolc támadó törte be az ajtót, mert "meg akarták mutatni, mire képesek". A világvége kapujának ledöntése után a  mecset imámja, aki 15 éve vezetett itt szertartásokat, keserűségében arról beszélt, hogy nem is képes elmondani, mit érez a megszentségtelenített mecset láttán.

Forrás: AFP
Szélsőségesek döntik romba az egyik szent mauzóleumot Timbuktuban

Az ENSZ támogatásával csapnának oda

A barbár cselekedeteket elítélte az UNESCO, de felszólalt az ügyben a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze is, aki szerint háborús bűnnek is minősülhet a Timbuktuban végzett pusztítás. Az 55 muszlim államot tömörítő Iszlám Konferencia Szervezete közleményében követelte, hogy ne tegyenek kárt "bigott szélsőséges elemek" Mali gazdag iszlám örökségében.

Mali fővárosában, Bamakóban a pusztításon feldühödött dühös déliek szerdán 2000 fős menetet szerveztek, hogy követeljék a támadások megszüntetését. A TimesLive hírportál szerint az esőben tüntető emberek azt skandálták: "adjatok fegyvereket, hogy felszabadítsuk északot!" A rombolás leállítására szólított fel a mali kormány is, mivel azonban nincs hatalma az ország északi része felett, szavai leperegtek az iszlamistákról. Szerdán végül a parlament szólította fel Mali hadseregét, hogy vonuljon az északi városok ellen.

A helyzetet valószínűleg mégsem a meggyengült a bamakói vezetők fogják megoldani, hanem a környező államok, amelyek hónapok óta aggódva figyelik a Maliban eldurvuló helyzetet. Az északnyugat-afrikai országokat tömörítő szervezet, az ECOWAS nem is feltétlenül a műemlékek miatt aggódik, hanem azért, mert egy szakadár állam sikerének ragadós példája átterjedhet a többi északnyugat-afrikai országra is. Az ECOWAS ezért már hetek óta készíti javaslatát egy nemzetközi katonai misszióról, amely stabilizálná az ország helyzetét, és akár meg is kísérelhetné kiűzni onnan a lázadókat. Június közepén a szervezet egyik tanácskozásán a szomszédos Niger elnöke közölte: "Készen állunk a háborúra", a héten pedig Guinea elnöke jelentette ki, hogy nem is kérdés, "háborúba mennek a tuaregek és a többi terrorista csoport ellen".

Forrás: AFP/Sia Kambou
ECOWAS csúcstalálkozó áprilisban: a szomszédok fegyverrel tennének rendet

Az ECOWAS-nak 3300 katonája áll készenlétben, de szeretne az akcióhoz a nagyhatalmaktól is diplomáciai támogatást kapni, ezért a bevonulással várnak, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem ad erre mandátumot. Ezért fontos a francia külügyminiszter eheti nyilatkozata, amely szerint az ENSZ meg fogja adni az engedélyt az akcióra.

Egy esetleges fegyveres konfliktus ugyanakkor kiengedheti a szellemet a palackból, és humanitárius katasztrófához is vezethet, hiszen a környéken már így is hatalmas szárazság és éhínség tombol. Ráadásul kérdéses, mire elég 3300 katona a jól fegyverzett felkelőkkel szemben, egyes becslések szerint ugyanis az Anszar Dínnek és a tuaregeknek is egyenként mintegy 3000 fegyverese van. Az iszlamisták ráadásul meg nem erősített hírek szerint kapcsolatban állnak az al-Kaida észak-afrikai szárnyával, jól el vannak látva pénzzel és fegyverekkel, és táboraikban már afgán és pakisztáni fegyveresek képezik ki az új harcosokat. Ott vannak soraikban a nigériai iszlamista terrorszervezet, a Boko Haram emberei is, így egy hadjárat a környező országokban is könnyen válaszcsapásokhoz, hosszú távon az egész térség destabilizálódásához vezethet.