A német alkotmánybíróság kezében van Európa jövője

Több tízezer panasz alapján vizsgálja a német szövetségi alkotmánybíróság az európai pénzügyi paktumról és mentőalapot ratifikáló német törvényt. A panaszosok szerint a mentőcsomag ellentétes a német alkotmánnyal. Ha az alkotmánybíróság nekik ad igazat, kudarcba fulladhatnak az euróövezet egységét célzó intézkedések.

A Karlsruhéban székelő szövetségi alkotmánybíróság kedden kezdte meg az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és a hozzá kapcsolódó európai pénzügyi paktum ratifikálásáról szóló német szövetségi törvény alkotmányosságának felülvizsgálatát. Az eljárás végén a testület felfüggesztheti a törvény hatályba lépését, ami világos jelzés lehet annak alkotmányosságát illetően. Egy kedvezőtlen döntés a ratifikációt támogatók szerint végső soron az euró megmentését célzó intézkedések kudarcát jelentheti.

Népszavazást akarnak

Az alkotmányos panaszt tevők a sürgősségi kérelem révén kívánják elérni, hogy Joachim Gauck szövetségi elnök aláírja a kérdéses törvényt. Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy a törvény alkotmányellenes lenne, ennek eldöntése a kihirdetés felfüggesztése után kezdődne meg. Az alkotmánybíróság ritkán foglalkozik ehhez hasonló sürgősségi kérelmekkel, ez is mutatja, hogy kiemelten kezeli a bíróság az ügyet. A sürgősségi kérés azért fontos, mert ha a szövetségi elnök aláírja a törvényt, és az életbe lép, akkor a nemzetközi jog szerint már nem lehet felülvizsgálni.

A szövetségi alkotmánybíróság az ellenzéki Baloldal (Die Linke) parlmenti frakciója, a kormánypárti CSU képviselő Peter Gauweiler, valamint Mehr Demokratie e.V. (Több Demokráciát Egyesület) és a hozzá csatlakozó mintegy 23 ezer állampolgár sürgősségi kérelme alapján kezdte meg a vizsgálatot. A beadványt készítők szerint az ESM-ről és a pénzügyi paktumról szóló szerződés létrehoz egy olyan központi uniós szervet, ami beavatkozhatna a tagállami költségvetésekbe, ez pedig álláspontjuk szerint súlyosan sérti a Bundestag szuverenitását, és ezzel a német polgárok választójogát is.

Peter Gauweiler kedden a meghallgatáson hangsúlyozta, Németország csak akkor vehet részt az integrációnak ebben a formájában, ha népszavazáson erősítik meg a politikusok döntését. Gregor Gysi, a Baloldal parlamenti frakcióvezetője hozzátette: a két szerződés szétfeszíti az alkotmány kereteit, ezért új alaptörvényt kellene alkotni, amelyet aztán népszavazáson kellene megerősíteni.

A ratifikációt szorgalmazó kormány képviseletében Wolfgang Schauble pénzügyminiszter kiemelte, hogy "jelentősen felerősödhetnek a válságjelenségek" az euróövezetben, ha kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy Németország alkotmányjogi szempontból "alkalmas és hajlandó az övezet stabilitását fenyegető veszélyek elhárítására". A válságkezelő rendszer elindulásának esetleges késedelme "beláthatatlan következményekkel" járhat, például fokozhatja az egyes államok távozására vonatkozó piaci spekulációt, ami még tovább drágíthatja a válságba került tagországok finanszírozását.

Több hónapig elhúzódhat a döntés

Az ESM az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) váltja fel, és két részből állna. Az ESM egyrészt rögzíti, hogy a finanszírozási nehézségekbe került tagállamoknak milyen intézkedéseket kell tenniük, illetve hogyan kell együttműködniük az EU-val és a pénzügyi válságkezelésben jártasabb IMF-fel. Másrészt az ESM tartalmaz egy állandó válságalapot, amelynek egy részét alaptőkeként, egy részét garantáltan a tagállamoktól lehívható pénzügyi kötelezettségként a bajba jutott tagállamok hitelezésére lehet fordítani. Az ESM beindításához a tervezett mintegy 700 milliárd eurós törzstőke 90%-nak kell rendelkezésre állnia, ami azonban az unió legerősebb gazdaságának részvétele nélkül nehezen képzelhető el. Az ESM pénzalapjába Németországnak 22 milliárd eurót kell befizetni, további 168 milliárd euró értékben pedig kezességet - garanciát - kell vállalnia a rendszer keretében a rászoruló euróövezeti tagállamoknak nyújtott hitelek törlesztésére. A panaszt benyújtók ugyanakkor hangsúlyozták az RBB közszolgálati rádiónak tett nyilatkozatukban, senkinek sem kell attól tartania, hogy beadványuk sikere az euró megmentését veszélyeztetné.

A tárgyalás kezdetén Andreas Voßkuh, az alkotmánybíróság elnöke "alkotmányjogilag indokolt vizsgálatra" tett ígéretet, ami az eljárást akár három hónapig is elnyújthatja. Az alaposabb vizsgálatra azért is szükség van, mert ha csak egy pusztán formális döntést hoznának arról, hogy felfüggesztik a törvény kihirdetését, de nem mondanának semmit az alkotmányjogi panaszokról, az bizonytalanságot okozhatna a pénzügyi piacokon.