A szíriaiak vére csak paradicsomlé?

Az emberek nem mennek dolgozni, aki teheti, az otthon felhalmozott készletekből él, és az ablakból nézi, ahogy a hegyről rakétákkal lövi a várost a szíriai rezsim - mesélték az [origo]-nak Budapesten élő szíriaiak, Damaszkuszban élő hozzátartozóik beszámolói alapján. A szíriai felkelés elérte a fővárost, szerdán minden eddiginél véresebb harcok dúltak.

Nagyon rossz a helyzet, mindenki fél, senki nem mer kimenni az utcákra. Az emberek nem mennek dolgozni - vázolta az [origo]-nak a szíriai főváros helyzetét a szíriai születésű, Magyarországon élő Ibrahim, aki interneten és telefonon napi kapcsolatot tart Damaszkuszban élő barátaival és családjával.

Az egyik budapesti egyetemen végzett fiatalember barátai a város egyik, a harcok által leginkább érintett negyedében, Midanban élnek. Ők már elvesztették otthonukat, amelyet a kormányerők semmisítettek meg, akik nem nézik, hogy a lázadók hadseregének, a Szabad Szíriai Hadseregnek az egységeit vagy ártatlan civileket lőnek-e ágyúkkal és rakétákkal - mondta a 25 éves fiatal. Szerinte sokan így is támogatják a lázadó harcosokat, segítik őket, és élelmiszert adnak nekik, mert tőlük remélnek biztonságot.

Barátai egy másik városrészben, rokonoknál húzták meg magukat, de ez nem mindenkinek sikerül - mondta az [origo]-nak Ibrahim, aki szerint a főváros egyes negyedei, így Midan is szellemvárossá válik, mivel elmenekülnek a lakosok. Szerdán voltak a leghevesebb harcok Damaszkuszban a tavaly indult felkelés kezdete óta. A lázadók súlyos csapást mértek a rezsimre, amikor egy robbantásos merényletben megöltek több magas rangú katonai vezetőt, köztük Bassár el-Aszad elnök sógorát.

Nem tudhatod, mikor támadnak rád

Ibrahim családja a város egyik jobb környékén, a diplomata negyedben él, amely eddig biztonságosabbnak számított, de már itt is romlik a helyzet. A szülei sem mennek dolgozni, az utcák többnyire kihaltak, és a főváros kereskedelmi negyedében sem üzemelnek a piacok, alig van, aki dolgozik - mondta.

A hegyről lőnek

Arra a kérdésre, hogy mit tudnak enni, azt mondta, családja felkészült egy ilyen helyzetre, előre bevásároltak tartós fogyasztási cikkekből, így nem kell kimenniük az utcára, ahol most egyáltalán nem biztonságos, "Nem tudhatod, mikor támadnak rád, ha azt gyanítják, hogy valamelyik házban vannak felkelő katonák, gondolkodás nélkül odalőnek."

"Nagyon szomorú, ami történik" - mondta Ibrahim, aki szerint a szülei azt mesélték, hogy csak kinéznek az ablakon, és mást sem látnak, mint hogy a kormányerők rakétái repülnek a város egyes részei felé a Damaszkusz fölé magasodó hegyről, becsapódnak, és a helyszínről sűrű fekete füst száll fel. A szerdai harcok hajnalig tartottak. "Hajnali ötig senki nem aludt" - mondta.

Ez volt a házunk

A helyiek 90 százaléka már nincs Derában, a kormánykatonák összevissza lőnek mindenre helikopterekről és tüzérséggel - mondta az [origo]-nak Munír, egy apró kelenföldi arab büfé üzemeltetője. A szíriai születésű férfi, aki először 1994-ben érkezett Magyarországra tanulni, 2008 óta nem járt a szülővárosában, abban a déli kisvárosban, ahonnan tavaly elindult a felkelés, de ugyancsak napi kapcsolatot ápol ott maradt hozzátartozóival.

Damaszkuszi utcakép (illusztráció)

A férfi fekete-fehér képeket vesz elő egy dossziéból, és a salátáspultra rakja őket egymás után: "Ez volt a házunk. A kép tavaly márciusban készült, de azóta már nincs meg itt elöl ez a rész, és ott hátul sem" - mutatja lövésnyomokkal borított, romos, ablaktalan épület A4-es lapra kinyomtatott képét. "Teljesen új házak voltak." A férfi szerint a kormányerők mindig az ő városukat vették elő a felkelés kezdetén játszott szerepe miatt, a többi általa kipakolt képen további romos, szétlőtt házakat mutat: "Ez a szomszéd ház, ez az iskola."

A vér csak paradicsomlé?

A büfés Munír és az egyik multicég magyarországi irodáiban dolgozó Ibrahim egybehangzóan állította, hogy az otthoniak nagyot csalódtak a nemzetközi közösségben, különösen az oroszokkal szembeni dühük heves. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa többször is megpróbált elmarasztaló határozatot hozni a szíriai események miatt, de ezek rendre elbuktak a kínaiak és az oroszok ellenállásán.

Oroszország és Kína épp csütörtökön vétózta meg azt az újabb határozattervezetet, amely szankciókat helyezett volna kilátásba a szíriai rezsi ellen, ha nem hagy fel a nehézfegyverek alkalmazásával a civil lakossággal szemben. Ez volt a harmadik alkalom, hogy elbukott egy ilyen értelmű javaslat. A tavaly húzódó konfliktusban egy szíriai ellenzéki honlap szerint közel húszezer ember vesztette életét. "Hol az igazság? A szíriai emberek vére csak paradicsomlé a számukra?" - kérdezte a büfés. Mindkét férfi azt állítja, az oroszoknak nem sok keresnivalójuk lesz Szíriában, ha végül elbukik a rezsim.

Légi felvétel Damaszkuszról

A 40-es éveiben járó büfés elégedetlen volt a magyar politikával is. Szerinte a magyar politikai vezetés mindig utoljára próbál valamit elérni, amikor már késő. Külön sérelmezte, hogy nem tudott vízumot szerezni a bátyjának, aki orvosi kezelésre szorul, mivel a nemzetbiztonságiak puskatussal péppé verték a kezét, de ott nem mer kórházba menni, mert félő, hogy a hatóságok, látva sérüléseit, lázadóként börtönbe csukják.

"Mindennap legalább száz ember hal meg, de tegnap például kétszázan voltak. Ha az ENSZ még három hónap haladékot ad (Asszadnak), akkor ki lehet számolni, hányan fognak még meghalni, és akkor nem is beszéltünk a menekültekről és a politikai okokból börtönbe zártakról" - mondta Munír.