Mi a baj a vénlányokkal?

Már-már forradalmian sok új kifejezés került be a kínai értelmező kéziszótár legújabb kiadásába. A szótárt első alkalommal bővítették szlenggel, de néhány fontos szót így is kicenzúráztak. Miért tűnt el például az elvtárs, és mi a baj a vénlányokkal?

"Nekem még nem mondták, de nem sértő, egyszerűen csak igaz"- mondta az [origo]-nak a Király utca egyik kínai éttermének fiatal tulajdonosnője arra a kérdésre, szólították-e már valaha banánnak. Banánnak (kínaiul hsziangcsiao ren - banánember) azokat a kínaiakat nevezik, akik külföldön nőttek fel, és már csak külső jegyeikben őrzik eredetüket, kultúrájukban, nyelvükben, gondolkozásmódjukban alig. A déligyümölccsel arra utalnak, hogy az ilyen ember csak kívül sárga, belül fehér.

Nem halálos sértés, de van, aki cikinek érzi - mondta a kifejezésről az [origo]-nak Salát Gergely, az ELTE Konfuciusz Intézet Modern Kína-kutatási Központjának vezetője. A Kína-kutató szerint neki is vannak olyan, már Magyarországon felnőtt kínai tanítványai, akik panaszkodtak, hogy saját szüleik nevezik őket banánnak. Az étterem galériáján kisgyermekével játszó fiatal, a magyart kissé törve beszélő étteremvezető szerint rá még nem alkalmazható a kifejezés, de csetlő-botló kisfiát már talán így fogják hívni, ha Magyarországon nő fel.

Félig-meddig forradalom

Ez a kifejezés is azok közé tartozik, amelyek bekerültek a Xinhua szótárba, Kína hivatalos értelmező kéziszótárának legfrissebb kiadásába. Az új kiadást július közepén mutatták be Kínában, és különlegessége, hogy nagy mennyiségű új szót - zömében internetes szlenget - vettek bele. Salát Gergely szerint az először 1953-ban kiadott, majd 5-10 évente megújított, összesen több mint 69 ezer szócikket, kifejezést, idiómát tartalmazó szótár anyaga olyan mértékben bővült, ami "félig-meddig forradalom a kínai hivatalos szótárak történetében".

Az új szavak zömét Salát szerint elsősorban a körülbelül 500 millió kínai internetező által használt kifejezések teszik ki, de jócskán került bele más szleng is. Előbbiek közé tartozik az eseményről szóló beszámolók szerint a bok (blog), a kuponos internetes vásárlásokra vonatkozó tuangou, utóbbiak közé pedig a nacionalista jelentéssel bíró fenking (szó szerint dühös fiatalok), vagy az otthonülőt jelentő zajnan.

Jóllehet, a szótár szerkesztői mindig egy lépéssel a nyelv mögött járnak, a Foreign Policy amerikai magazin internetes kiadása szerint így is megmutatja, mi új és modern Kínában.

A házrabszolgától a sirályig

A fangnu - körülbelül házrabszolga - kifejezést például azokra használják, akik vállalják a magas törlesztőrészletű hitelt, hogy saját otthonhoz juthassanak. Ez egyre nehezebb Kínában, főleg a robbanásszerűen fejlődő nagyvárosokban, ahol az egekbe szöknek az ingatlanárak. A Shanghai Daily kínai lap július közepi beszámolója szerint a kínai statisztikai hivatal által számon tartott 70 nagyváros közül 25-ben 0,2-0,3 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak csak idén május és július között.

Ide kapcsolódik egy másik, újonnan a szótárba felvett kifejezés is, a mind méretükben, mind árukban mérsékelt lakások előállítását célzó állami lakásprogramra alkalmazott liangsziang fang, szó szerint körülbelül "kétszer korlátozott házak".

Az NBA - a nemzeti kosárlabda szövetség amerikai rövidítése - szótárba vétele a kosárlabda - akár a hazai, akár a nemzetközi színteret vesszük - rendkívüli népszerűségét jelzi. Az internetezők erejét jelzi a geili (eredetileg felhatalmaz, az internetes szlengben megdöbbentő, csodálatos, sirály értelemben használt) bekerülése is. A szó alig néhány év alatt terjedt el annyira, hogy kiérdemelje a szerkesztők figyelmét.

Amiket kihagytak

Árulkodók ugyanakkor azok a szavak, amelyek kimaradtak. Ilyen például a vénlány kifejezés kínai megfelelője. Ezt azokra a 27-30 év feletti nőkre alkalmazzák, akik még nem házasodtak meg, és valószínűleg nem is fognak párt találni. Ez azért is érdekes, mert a családonként egy gyermek vállalására ösztönző politika hatásai miatt Kínában jóval több a férfi, mint a nő.

Mint az [origo] is beszámolt róla, nem írták bele a szótárba az elvtárs kifejezés újabban egyre inkább elterjedt, homoszexuális emberekre vonatkozó jelentését sem.

Salát Gergely szerint az elvtárs meleg jelentése az elmúlt 10-20 évben annyira elterjedt Kínában, hogy ha ma valaki kimondja, a hallgatóság az esetek 99 százalékában a melegekre gondol. Salát szerint nem is nagyon használják eredeti értelmében, és a politikai vezetőség tagjai is inkább úrnak és asszonynak szólítják egymást. Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy az elvtárs kifejezés a kádereknek kínos jelentésmódosulás miatt kopott-e ki a hivatalos használatból.

A szótár összeállítói politikai korrektségre hivatkoztak, amikor a kínai sajtóban szembesítették őket a hiányzó szavakkal. "Azért hagytuk ki ezeket, mert sértő velük megbélyegezni ezeket a csoportokat" - mondta a kínai állami televízióban a kínai tudományos akadémia egyik nyelvésze, aki részt vett a kiadvány szerkesztésében. Salát Gergely szerint egy ilyen szótár összeállításánál mindig is kérdés, hogy egyszerűen csak rögzítse-e az adott nyelv állapotát, vagy írja is elő, hogy milyennek kellene lennie.