A sátán szolgájából lett próféta a föld alatti szekta vezére

A világtól elzárva, föld alatti cellákban élt több mint tíz évig a magát prófétának kikiáltó Fajzrahman Satarov mintegy hetven híve. A szekta tagja között húsz gyerek is volt, sokan közülük soha sem látták a napvilágot. A barlangrendszer sötét titkaira véletlenül, egy nyomozás során derült fény.

Több mint egy évtizeden át nem látták a napfényt és nem szívtak friss levegőt sokan azok közül, akik egy föld alatt bujkáló szekta tagjaiként éltek egy bunkerszerű, több cellás épületben Tatárföld fővárosának, Kazanynak a külső részén. Az orosz hatóságok egy terrorista merénylet ügyében nyomoztak, amikor augusztus elején eljutottak a Fajzrahmanisták nevű szektához.

A csoportot a hetvenes években alapította a most 83 éves Fajzrahman Satarov, aki Allah utolsó prófétájává nyilvánította magát, de előtte még szakított a hivatalos muzulmán vallással. Látomásoktól hajtva a házát, és az alatta húzódó, természetes fény és szellőzés nélküli barlangrendszert önálló iszlám államnak tekintette. A Reuters hírügynökség szerint a közösségnek saját szabályai voltak. Satarov például megtiltotta a követőinek, hogy orvoshoz menjenek, tanuljanak, és természetesen tilos volt az is, hogy a külvilággal érintkezzenek, támogatta viszont a nemi kapcsolatokat. Cserébe az ő kéziratait kellett olvasniuk. A cellákban nem volt sem fűtés, sem elektromos áram.

Merénylet vezette el a hatóságokat a szektához

A szekta tagjainak egy része soha sem jött fel a föld alól. A mintegy hetvenfős csoport húsz tagja ráadásul gyerek, sokan közülük a föld alatt születtek. A legfiatalabb szektatag 18 hónapos, de van közöttük egy 17 éves terhes lány is. Arról egyelőre nem közöltek részleteket, hogy pontosan milyen körülmények között éltek, hogyan látták el magukat. A Ria Novoszti hírügynökség jelentése szerint a bunker egy négyzetméterére három ember jutott.

Pavel Asztakov ombudsman kijelentette, hogy a gyerekek, akiket jelenleg árvaházakban helyeztek el, csak különleges terápia után térhetnek vissza a szüleikhez. Az áldozatokra szerinte meglehetősen hosszú rehabilitáció vár. A későbbiekben bíróság dönt majd arról, hogy a szülők visszakaphatják-e a gyerekeiket. A gyerekek szüleit a szülői kötelezettségek elhanyagolásával vádolják, a szekta vezetőjét pedig önkényeskedéssel. Az ügyészek kezdeményezték az illegálisan felhúzott épület lerombolását is. Ugyanakkor a közösség egyetlen tagját sem tartóztatták le.

"Csak a holttestünkön át tudják lerombolni ezt a házat" -figyelmeztetett Satarov "prófétahelyettese", Gumer Ganijev. Az orosz sajtó szerint a 83 éves szektavezetőnek több más városban is vannak követői.

Satarov hívei kitartanak a prófétájuk mellett

Sértett próféta

A Komszomolszkaja Pravda című lapnak 2008-ban adott interjúban Satarov elmondta, hogy a kommunista rendszerben összetűzésbe került a többi vallási vezetővel, miután a KGB állítólagos megbízásából más muszlim nemzeteket keresett fel a hivatalosan ateista Szovjetunió vallásszabadságáról szóló történetekkel. Mindezt a Moscow Times című lap kereste elő, hozzátéve, hogy a kormány engedélyével az ortodox keresztény és muszlim vallási vezetők rendszeresen utaztak hasonló, a Szovjetuniót népszerűsítő utakra. "Így lett belőlem a sátán szolgája, áruló" - mondta Szatarov, aki mindezzel szembesülve hátat fordított a hivatalos vallásnak, és a saját tanait kezdte el hirdetni.

A tatárföldi muszlim vallási vezetők szerint Szatarov tanítása már alapjaiban ellentmond az iszlám vallásnak, amely Mohameden kívül nem ismer más prófétát.

Virágzó szekták

A rendőrség a térség egykori muftihelyettesének, Valiulla Jakupovnak a halála ügyében nyomozott, akit július közepén lőttek le a kazanyi házában. A gyilkosság után percekkel a főmufti Ildusz Fajzov autója mellett robbant pokolgép Kazany belvárosában, de ő csak a lábán sérült meg. Mindketten élesen bírálták a radikális iszlamista csoportokat, amelyek a szalafista irányzat szigorát és puritánságát hirdették. A Moscow Times szerint a Tatárföldön és a környező, jelentős muszlim lakossággal rendelkező tartományokban egyre több szalafista csoport bukkan fel. A szunnita iszlámnak ez az irányzata például legitimnek tekinti a dzsihádot.

A négymilliós Tatárföld az egyik legjelentősebb orosz tagköztársaság, amelynek lakossága zömmel muzulmán vallású. Az orosz vezetés rendszeresen felhozta a muzulmánok és a keresztények békés együttélésének jó példájaként. Tavalyig ugyanis a területet elkerülték azok a fegyveres iszlamista mozgalmak, amelyek már ismertek a Kaukázus északi részén és más, többségében muzulmánok lakta területeken. Az utóbbi egy évben azonban erősödött a radikális iszlamisták hatása, és megjelent több fegyveres csoport is. A szélsőségesek iszlám államot akarnak létrehozni az ország déli részén húzódó köztársaságokban, és e cél érdekében időnként iszlám vallási vezetőket is célba vesznek, mert azzal vádolják őket, hogy együttműködnek az oroszországi hatóságokkal.

A Szovjetunió összeomlása után rengeteg szekta is megjelent az utódállamokban. Néhány évvel ezelőtt egy olyan csoport került a címlapokra, amely a világvégétől tartva egy barlangban bújt el. A Pjotr Kuznyecov vezette szekta 35 tagja 2007 november elején vonult be egy föld alatti barlangrendszerbe, és azt hirdette, hogy 2008. májusában eljön a végítélet. Ketten a járatokban haltak meg, a többiek viszont több hónapon át várták lent a világvégét. Kuznyecov később állítólag öngyilkosságot kísérelt meg, mert nem látta jelét az általa megjósolt világvégének.