Ahol megütköznek Amerika seregei

2012.09.11. 23:52

Miért számít visszajáró vendégnek Obama vagy Romney egyes kisvárosokban, míg van sok olyan település, amelynek soha a közelébe sem mennek? A világ legnagyobb szabású politikai küzdelme nem az egész országban, hanem néhány ingadozó államban dől el. Az [origo] washingtoni tudósítója bemutatja a csatatérállamokat.

Az Egyesült Államok térképe volt kiterítve egy asztalon Kathy Nelson házának előszobájában. A nyugdíjas korú közgazdász évtizedek óta segíti önkéntesként a demokrata pártot (ahogy ebből a korábbi riportunkból is kiderül), ez a térkép pedig egyenesen a Barack Obama újraválasztásán dolgozó kampánystábtól származik. Külön ki vannak emelve rajta azok az államok, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a novemberi elnökválasztás kimenetelében, és a térkép mellé oda van írva egy felszólítás: "Segítsd a hirdetéseinket a csatatérállamokban!"

A "csatatér" arra utal, hogy ezek a helyszínek azok, ahol megküzd egymással Obama és republikánus kihívója, Mitt Romney. Ez egyben azt is jelenti, hogy vannak olyan államok, ahol egyetlen kampányhirdetés sem jelenik meg a tévében, a jelöltek pedig be sem teszik oda a lábukat az egész kampány alatt, míg vannak olyanok, ahol elárasztják az egész médiát a reklámok, és egymást érik Obama, illetve Romney rendezvényei.

Nem mindig elég a több

Ez a sajátosság az amerikai választási rendszerből fakad, amelynek egyik legfontosabb eleme az, hogy a szavazók nem közvetlenül, hanem egy úgynevezett elektori testületen keresztül választanak elnököt. Az 578 főből álló testületbe az egyes államok népességük arányának megfelelően küldenek tagokat, a hatalmas Kalifornia például közel tízszer annyit 55), mint a sokkal kisebb és gyérebben lakott Alabama (6). Az elnökválasztáson induló jelölteknek tehát elsősorban nem arra kell koncentrálniuk, hogy országosan minél nagyobb támogatottsággal bírjanak, hanem arra, hogy megszerezzék a győzelemhez szükséges legalább 270 elektori szavazatot (a nagyobb országos támogatottság persze általában több elektori szavazatot is jelent, de nem feltétlenül elég a nyeréshez).

Ez pedig azt jelenti, hogy mivel az ötven állam többsége besorolható valamelyik párt biztos támogatójának, így a jelöltek energiáját azok az államok kötik le, amelyek ingadoznak a két oldal között. A Washington egyik külvárosában lakó Kathy Nelson előszobájában található demokrata térkép nyolc ilyen államot sorolt fel, de a különböző felméréseket összesítő Real Clear Politics szerint tíz állam tartozik ebbe a kategóriába. Akár a kampány közben is változhat az, hogy melyik állam kerül be a csataterek közé, néhány hónappal ezelőtt például Wisconsin még viszonylag stabil demokrata hátországnak számított, de amióta az onnan származó Paul Ryant választotta alelnökjelöltjének Mitt Romney, a republikánusok úgy érzik, hogy lehet esélyük ott is. A Real Clear Politics összesítése szerint ugyanakkor egyelőre Obama áll jobban Wisconsinban, igaz, az előnye mindössze két százalékpont, ami a statisztikai hibahatáron belül van.


Képünkön sötétzölddel jelöltük a csatatérállamokat, és azt, hogy hány elektori helyük van

Szoros állás, gyenge Obama-fölénnyel

Ez nagyjából igaz az összes többi csatatér államra is: szoros az állás, de a demokrata elnök mindenhol rendelkezik némi fölénnyel republikánus kihívójával szemben. A mostani felállás szerint ugyanakkor van oka aggodalomra például Iowában, hol az összesítés szerint mindössze néhány tizedszázalékkal vezet, és hasonló a helyzet a főváros mellett elterülő Virginiában is. Ez az állam több mint négy évtizeden át a republikánusokra szavazott az elnökválasztásokon, 2008-ban azonban Obama megszakította ezt a sort. Most a republikánusok - mint arról egy korábbi cikkben beszámoltunk - elszántan készülnek visszavágásra, és az elmúlt néhány év helyi választásainak eredményeit, illetve a mostani adatokat nézve van is esélyük a sikerre.

Van ugyanakkor több olyan állam, amely komoly fejtörést okozhat Romneyéknak. Ez leginkább talán Ohióra igaz, az egyik leggyakrabban emlegetett amerikai politikai közhely szerint ugyanis soha nem tudott elnökválasztást nyerni olyan republikánus jelölt, aki veszített ebben az államban. Márpedig Ohióban hónapok óta stabilan vezet Obama, ráadásul ez egy olyan terep, ahol Romney kampányának központi üzenete sem igazán működik jól. A republikánus jelölt ugyanis egyrészt azt állítja, hogy az elnök gazdaságpolitikája kudarcot vallott, másrészt azt ígéri, hogy egykori üzletemberként ő képes felpörgetni a gazdaságot.

Forrás: AFP/Jewel Samad
A republikánusok felpörgetnék a gazdaságot

Ohio azonban épp azon államok közé tartozik, ahol az átlagosnál jobb a gazdasági helyzet, és a munkanélküliség sem olyan súlyos, mint máshol. Ebben pedig szerepe volt a térségben sok embert foglalkoztató autóiparnak nyújtott kormányzati mentőcsomagnak is, amelyről Obama döntött még az elnöksége elején. Ez talán még inkább igaz az Ohióval szomszédos Michiganre, ahol Romney annak ellenére áll vesztésre, hogy ott született, és egy időben az apja volt az állam kormányzója. Szoros személyes kötődése van tehát Michiganhez, de az ott élő emberek vélhetően nehezen felejtik el neki azt, hogy ellenezte az autóiparnak nyújtott állami mentőcsomagot.

Romney offenzívát indított

A választásig még szűk két hónap hátra van, és a republikánusok láthatóan bíznak benne, hogy meg tudják fordítani az állást. Mellettük szól, hogy hónapok óta sokkal több adomány folyik be közvetlenül Romney kasszájába, és a tőle elvileg független, de valójában a kampányát támogató szervezetek is tele vannak pénzzel. Romney néhány nappal ezelőtt meg is indított egy átfogó offenzívát, amelynek keretében tévéhirdetésekkel áraszt el nyolc ingadozó államot, és közben figyelt arra is, hogy mindegyik államban a helyi viszonyokra szabott reklámok fussanak.

Abban a hirdetések még azonosak, hogy mindegyik Romney egyik beszédrészletével indul, amely szerint "ez az elnök kérhet minket arra, hogy legyünk türelmesek, ez az elnök mondhatja nekünk azt, hogy ez valaki másnak a hibája volt, de ez az elnök azt nem mondhatja, hogy ti jobban éltek, mint amikor hivatalba lépett". Ez után azonban minden államban más következik: a komoly hadiiparral rendelkező Coloradóban például egy olyan hirdetés fut, amely szerint Obama csökkentené a védelmi költségvetést, és ezzel 20 ezer munkahely kerülne veszélybe. Romney e helyett azt ígéri, hogy megmarad a védelmi ipar, és 200 ezer új munkahelyet is teremt az államban. A Virginiának célzott hirdetés pedig arról szól, hogy Romney szerint Obama háborút folytat a szénre, olajra és gázra alapuló energiaforrások alkalmazása ellen, ő azonban visszavonná az ezekkel kapcsolatos szigorú szabályokat, és sok új munkahelyet teremtene.

 

 

Romney nem véletlenül emlegeti mindegyik hirdetésében a munkahelyeket, az amerikai gazdaság ugyanis továbbra is rendkívül lassan tér magához a négy évvel ezelőtt elmélyült válságból, amikor milliók veszítették el az állásukat. A múlt pénteken tették közzé az augusztusi munkaerő-piaci adatokat, amelyek szerint az előző hónapban a vártnál jóval kevesebb, mindössze 96 ezer új munkahely keletkezett, miközben közgazdászok szerint a megroggyant gazdaság talpra állásához havi 250 ezer új állásra lenne szükség.

Átjárás a legvéresebb csatatérre

Obama tehát elég nagy támadási felülettel rendelkezik, egyelőre azonban pusztán matematikai okokból is magabiztosabban nézhet a választások elé, mint Romney. Politikai elemzések szerint ugyanis jóval kedvezőbb pozícióból indul, miután a stabilan demokrata államokat számba véve - a Real Clear Politics számításai szerint  - már most biztosra veheti azt, hogy van 221 elektori szavazata. Ehhez már csak 49-et kell összegyűjtenie a győzelemhez, miközben Romney kezdő pozíciója (191 elektori szavazat) sokkal gyengébb.

Egyelőre tehát a hivatalban lévő elnök tűnik az esélyesebbnek, a kampány azonban még csak most indul be igazán, és hátravannak az elnökjelölti viták is (hármat tartanak októberben). Mindkét jelölt stábja azt állítja, hogy a szoros verseny miatt a kulcs a mozgósítás lesz, vagyis hogy ki tud több embert bevonni a kampányba, illetve ki tudja rávenni a szimpatizánsait, hogy ténylegesen el is menjenek szavazni. Ebben pedig lesz szerepük azoknak is, akik olyan államokban élnek, amelyeket elkerülnek a kampányháborúk. Közéjük tartozik a stabilan demokrata Maryland állam is, ahol a demokrata stábtól kapott térképet őrző Kathy Nelson lakik. Ő például úgy próbál segíteni az általa támogatott Obamának, hogy átjár kampányolni a szomszédos Virginiába, amely az egyik legvéresebb csatatérnek ígérkezik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK