Önmagát védi Karadzic Hágában

Saját magát védi a háborús bűnökkel vádolt boszniai szerb politikus, Radovan Karadzic a hágai bíróságon. Tíz vádpontban kellene tisztáznia magát, erre háromszáz órás időkeretet kapott. Elsőként egy egykori orosz katonai vezetőt hallgat meg tanúként.

Hatszáz órát kért, háromszázat kapott Radovan Karadzic, a boszniai szerbek egykori politikai vezetője arra, hogy felvonultassa a védelem tanúit az ellene folyó perben a hágai székhelyű ENSZ-törvényszéken.

Karadzic kedd délelőtt megkezdte a védekezését, később pedig tanúként hallgatja meg az orosz Andrej Demurenkót, aki az ENSZ békefenntartóinak vezérkari főnöke volt 1995-ben Szarajevóvan - írja a brit BBC.

A BBC beszámolója szerint nyugodt hangon beszél Karadzic, aki azt mondta: ő egy toleráns ember, aki képes arra, hogy megértsen másokat. Mint mondta, ő a békét kereste, olyan megállapodásokkal, melyek összhangban vannak a nemzetközi joggal. Beszélt arról is, hogy soha nem volt konfliktus az egyes etnikai csoportok között addig, mígnem a szerbek azt érezték, hogy egyre fenyegetőbb a muszlimok növekvő ereje Szerbiában. Bírálta a médiát, mondván elfogultak tájékoztatott a háborúról, és az áldozatok számát túlbecsülte.

Karadzic ellen népirtás és más háborús, illetve egyéb emberiesség elleni bűncselekmények vádjával folytat büntető eljárást a délszláv háborúk során elkövetett súlyos jogsértések ügyében ítélkező, hágai székhelyű ENSZ-törvényszék. A most 67 éves férfi tagadja a vádakat, köztük az azzal kapcsolatosat is, hogy 1995. júliusában Szrebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot - főleg férfiakat és fiúkat - végeztek ki.

A vád részéről a bizonyítékok előterjesztése május végén lezárult. Az ügyészek összesen háromszáz órát kaptak tanúk felvonultatására. Ez volt az oka annak, hogy ő is háromszáz órát kapott, bár hatszázat szeretett volna.

Karadzic az 1992 és 1995 között dúló boszniai háború után 13 éven át bujkált. Miután 2008 júliusában Belgrádban elfogták egy buszon, a szerb hatóságok kiadták őt Hágának. A törvényszékkel való szerb együttműködés az egyik feltétele volt annak, hogy Belgrád előreléphessen az európai integrációs folyamatban.