Mindenáron megvédik a Falkland-szigeteket

Éles hangú nyilatkozatban utasította vissza csütörtökön a brit miniszterelnöki hivatal a Falkland-szigetekkel kapcsolatban megfogalmazott legújabb argentin területi követeléseket. Az argentin elnök csütörtökön fizetett hirdetés formájában üzent a brit miniszterelnöknek, és követelte a brit fennhatóság alatt álló szigetek átadását Argentínának.

Nyilatkozatban utasították vissza csütörtökön a britek a Falkland-szigetekkel kapcsolatos legújabb argentin területi követeléseket. A Downing Street nyilatkozatának előzményeként Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök a Guardian és az Independent című brit napilapok csütörtöki kiadásában fizetett hirdetés formájában követelte a brit kormánytól a Falkland-szigetek feletti fennhatóság átadását.

A brit miniszterelnök, David Cameron szóvivője kijelentette, hogy a Falkland-szigetek lakói már korábban egyértelműen kifejezésre juttatták azt a kívánságukat, hogy "britek akarnak maradni", és ezt Argentínának is tiszteletben kell tartania. A londoni kormányszóvivő - részletek nélkül - hozzátette azt is, hogy Nagy-Britannia "minden lehetséges eszközzel meg fogja védeni" a szigeten lakók érdekeit.

Csütörtökön nyilatkozatban utasította vissza az argentin elnök követelését a Falkland-szigetek önkormányzatának szóvivője is, mondván: a szigetcsoport nem brit gyarmat, a helyi lakosság saját akaratából él az Egyesült Királyság fennhatósága alatt.

A dél-atlanti szigetcsoport nem része Nagy-Britanniának, de - Gibraltárhoz hasonlóan - tengerentúli brit szuverén területnek számít. Az argentin államfő - aki a két brit lapban csütörtökön megjelent felhívásában végig az Argentínában használatos Malvinas néven említi a szigetcsoportot - a XIX. századi gyarmatosítás "durva megnyilvánulásának" minősítette, hogy 180 évvel ezelőtt ezen a napon Argentínát "erővel megfosztották a Malvin-szigetektől, amelyek 14 ezer kilométerre vannak Londontól".

Kirchner szerint a brit királyi haditengerészet annak idején "száműzte" a szigeteken élő argentinokat, és London ezután "lakosságbetelepítésbe" fogott, hasonlóan a többi brit gyarmaton alkalmazott módszerhez. Az argentin elnök a brit kormányfőnek címzett hirdetésekben "gyarmattartó hatalomnak" nevezi Nagy-Britanniát, amely szerinte akadályozza Argentína területi integritásának helyreállítását. Buenos Aires elsősorban azzal az érvvel követeli magának a szigeteket, hogy a térség feletti szuverenitást automatikusan "örökölte" a spanyol gyarmati időszak után, London azonban ezt az igényt soha nem ismerte el.

Az akkor 1800 - ma hozzávetőleg 2800 - lakosú szigeteket az argentin hadsereg 1982-ben rajtaütésszerűen megszállta, a három nappal később útnak indított brit expedíciós haderő azonban visszafoglalta. A 74 napos háborúban 255 brit és becslések szerint 655 argentin katona esett el, emellett három szigetlakó is meghalt. Argentína azóta sem mondott le az olajban és egyéb természeti kincsekben rendkívül gazdag szigetekre támasztott igényéről.