A magyarok sem kerülhetik el az afrikai tűzfészket

2013.01.15. 12:22

Francia repülőgépek bombáznak sivatagi városokat, a szomszédban afrikai intervenciós csapatok húzzák a bakancsukat, több EU-tagállam pedig orvosi vagy logisztikai támogatással veszi ki a részét az Európa szomszédságában kirobbant legújabb háborúból. Hirtelen indult el a tűzijáték a közel egy éve szétcincált hatalmas szaharai ország, Mali lázadói ellen, pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa már decemberben engedélyt adott erre. A csetepatéból valószínűleg Magyarország sem maradhat ki teljesen.

Egyik pillanatról a másikra robbant ki az Európai Uniót is érintő háború a Szahara kellős közepén, Mali északi részén. A hatalmas, több mint 13 magyarországnyi országban, ahol tavaly egy tuareg lázadás és egy katonai puccs után a fegyveres lázadók kaparintották meg az északi, sivatagi területeket, péntek óta Franciaország uniós támogatással csapott fel rendteremtőnek. Az Európát is fenyegető terrorizmus bástyájaként beállított Észak-Malit francia vadászgépek bombázzák, az országba már megérkeztek a francia szárazföldi csapatok is, és hamarosan a szomszédos afrikai országokból, egykori francia gyarmatokból is indulnak az intervenciós csapatok, hogy felmorzsolják a közel egy éve virágzó iszlamista hatalmat.

Az őslakos tuaregek lázadásából induló, de már szélsőséges iszlamisták által irányított felkelés elleni csapás régóta váratott magára. Az iszlám törvénykezést, a saríát brutális kegyetlenséggel alkalmazó lázadók ugyanis sanyargatni kezdték az ellenőrzésük alá vont területeket, és rombolni kezdték a legendás sivatagi kereskedőváros, Timbuktu világörökségnek nyilvánított mauzóleumait. Az egykori gyarmattartó, Franciaország hónapok óta próbálta meggyőzni az EU-t, hogy a Szahara szívében egy, az al-Kaidához is ezer szállal kötődő csoport vetette meg lábát, így Mali hosszú távon a terroristák paradicsomává válhat, és Európára is komoly fenyegetést jelent.

A francia jelentések szerint a hatalomra került iszlamista szervezetek terrorista kiképzőbázisokat létesítettek Nyugat-Afrikában, és ez kivívta az EU és az ENSZ, valamint a szomszédos nyugat-afrikai országokat tömörítő regionális szervezet, az ECOWAS aggodalmát is. Hosszú vita után meg is állapodtak abban, hogy közösen nyújtanak katonai segítséget Dél-Mali lázadók által szorongatott elnökének. A tavaly év vége óta szövögetett tervek szerint az EU közösen küldött volna egy mintegy 400 fős különítményt Maliba, amely a helyi kormánykatonák kiképzésében segédkezett volna, hogy összekovácsoljon egy felszabadító hadsereget. Mivel a Maliból érkező fenyegetést közös uniós külpolitikai lépéssel kívánták megoldani, felmerült, hogy a misszióból (ha nem is harcoló katonákkal) Magyarország is kiveheti a részét.

Megszórták a lázadókat

Ehhez képest Franciaország pénteken elébe ment minden közös uniós akciónak, amikor váratlanul megindította a légicsapásait az északi lázadó iszlamisták ellen. Ez egyrészt valószínűleg annak köszönhető, hogy a BBC szerint a csigalassú diplomácia miatt a közös nemzetközi erők csak őszre álltak volna fel. Másrészt hírügynökségi jelentések szerint az iszlamista lázadók elébe mentek az ECOWAS és az EU beavatkozásának, és inváziót indítottak a még kormányerők kezén levő déli területek ellen is. Ezt látva döntött úgy a francia elnök, Francois Hollande, hogy elejét kell venni a lázadók előrenyomulásának.

Forrás: AFP/Issouf Sanogo
A lázadók Gaóban

A francia légicsapások meglehetősen felpörgették az eseményeket. A francia védelmi miniszter, Jean-Yves Le Drian szerint első körben sikerült megfutamítaniuk, visszavonulásra kényszeríteniük az iszlamistákat, akik behatoltak a déli, eddig a kormány által ellenőrzött területekre, és elfoglaltak egy eddig kormánykézen lévő várost, Konnát. A légicsapások segítségével a várost a mali kormányerőknek sikerült visszavenniük, és a francia kormány szerint jól halad a hadművelet: az elmúlt napokban a lázadók területén lévő nagyvárosokat, Gaót és Timbuktut is bombázták, és állítólag több iszlamista tábort, kiképzőközpontot is szétlőttek.

A csapásokban és harcokban a hétfői adatok szerint több mint 100 iszlamista veszthette életét, míg a francia támogatással előrenyomuló mali hadsereg a BBC szerint eddig 11 katonát vesztett. Az országban légicsapásokat végrehajtó franciák szintén veszítettek egy embert: az első francia áldozat egy helikopterpilóta, akinek a gépét a lázadók lőtték le.

Meglepően jól felszereltek a lázadók

Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi szervezet szerint az iszlamisták és a kormányerők ütközőzónájában, illetve a bombázások helyszínein sokan sérültek és haltak meg, miközben több százan menekülnek a sivatagon át Mauritániába. Helyszíni jelentések szerint mintegy tucatnyi civil áldozata is van a légicsapásoknak, és gyerekek is haltak meg a bombázások miatt.

Forrás: AFP/Issouf Sanogo
Meglepően jól felszerelt lázadók

Eközben - bár a francia kormány sikeres előrenyomulásról beszél, hétfőre egyértelművé vált, hogy míg keleten megfutamították a lázadókat, nyugatabbra, a mauritániai határ közelében a felkelők sikeresen visszatámadtak, és elfoglaltak egy másik várost, Diabalyt. A francia védelmi miniszter elismerte, hogy ezen a területen katonáikat meglepte, mennyire jól fel vannak fegyverezve a felkelők, ezért itt nagyon kemény és fontos csatákat vívnak velük.

Az országban jelenleg 550 katonát mozgató franciák ugyanakkor gyors erősítésben reménykednek, az ECOWAS 3200 fősre tervezett nemzetközi missziójának egy része ugyanis napokon belül csatlakozhat a harcoló csapatokhoz. Niger, Burkina Faso, Nigéria és Togo csapatai napokon belül megérkezhetnek, Elefántcsontpart elnöke pedig közölte, hogy a beígért katonáik már el is indultak.

Magyarország is elgondolkodik

A francia intervenció meglehetősen sokféle fogadtatásban részesült a harcok első néhány napja alatt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly decemberben tulajdonképpen áldását adta az iszlamisták elleni külföldi katonai beavatkozásra, de a franciák váratlan lépése mégis sokakat meglepett. Egyrészt átírja az eddig tétovának tartott francia elnök megítélését, másrészt elemzők szerint nagy kockázatokat is jelent. Iszlamista szóvivők már most megfenyegették Franciaországot, hogy saját földjén állnak rajta bosszút, mások pedig azt jósolták, hogy egy Afganisztánhoz hasonló, elhúzódó háborúba fog ragadni az ország.

Forrás: AFP/Habibou Kouyate
Jönnek a szövetségesek

Az eddig közös akcióban gondolkodó EU több tagja ugyanakkor gyorsan sietett csatlakozni a franciákhoz, bár harcoló egységeket senki nem ígért. Nagy-Britannia két katonai szállítógépet ajánlott fel a műveletek logisztikai támogatására, Németország is logisztikai és orvosi segítséget ajánlott, és a francia kormány szerint Dánia, valamint az USA is tett hasonló ígéretet. A francia külügyminiszter azt is közölte, hogy csupán néhány hetes akcióval számolnak, nem terveznek sokáig maradni Maliban.

Egy esetleges közös  EU-s fellépés ugyanakkor Magyarországot is érintheti. A magyar Külügyminisztérium az [origo] kérdésére egyértelművé tette, hogy a pénteken indított francia hadműveletekhez Magyarország nem tervez katonai támogatást nyújtani, de támogatja a hadművelet politikai célkitűzéseinek megvalósítását, és nem kizárt, hogy az Európai Unió közös biztonság- és védelmi politikájának ernyője alatt később aktív részt vállal az ország problémáinak rendezésében.

Az EU Maliba tervezett kiképzőmissziója a 27 uniós tagállam - köztük Magyarország - és az uniós szervek szoros együttműködésében készül. A tervezett EU-s misszió célja, hogy kiképzéssel és tanácsadással támogassa Mali fegyveres erőinek újraszervezését és fejlesztését, logisztikai működésének és parancsnoki struktúrájának hatékonyabb működését, noha harci műveletekben nem venne részt. "Amennyiben a tagállamok egyhangú döntést hoznak az EU-s kiképzőmisszió elindításáról, a magyar kormány meg fogja vizsgálni egy esetleges magyar hozzájárulás lehetséges formáit" - írta a Külügyminisztérium az [origo]-nak.