Vágólapra másolva!
Mitől lett békülékeny az egyik legkeményebb amerikai politikus? Hogyan fog észhez térni a "hülyék pártja"? Új irányt hirdetett a republikánus pártnak az a vezéralakja, aki pár éve személyesen ütközött meg Obamával.
Vágólapra másolva!

Eric Cantor a pályafutása egyik legfontosabb beszéde előtt állt, és ennek megfelelően is viselkedett. Előredőlve ült a székén, egyik kezében egy mappát tartott, és mozdulatlanul, feszült figyelemmel követte az őt bemutató beszédet. A bevezető néhány percig tartott, majd Cantor lendületesen fellépett a pódiumra, és megkezdte előadását az American Enterprise Institute nevű washingtoni elemző intézet közönsége előtt. A zsúfolásig megtelt terembe csak azok léphettek be, akik előre regisztrálták magukat a napokkal ezelőtt meghirdetett rendezvényre, amelyet komoly médiaérdeklődés kísért.

Erre számítani lehetett, a szikár testalkatú, kimért stílusban beszélő Cantor ugyanis az egyik legbefolyásosabb amerikai politikus. Ő vezeti a képviselőházat uraló republikánus frakciót, és így a párt vezéralakjai közé tartozik. A keddi beszéd épp azért volt fontos, mert az előzetesen kiszivárgott információk szerint Cantor célja ezzel az volt, hogy új irányt adjon a novemberi elnökválasztáson vereséget szenvedett pártnak.

Obamára rímelve

Az előadás valóban újszerű volt. Cantor a nehézségekkel küszködő családok megsegítéséről, az oktatás reformálásáról, az egészségügy hatékonyabbá tételéről beszélt, és ugyan ezek szinte mindenhol a világon a politikai eszköztár részét képezik, az amerikai republikánusokat az utóbbi években nem ez jellemezte. A párt elsősorban az Obama-kormányzat bírálatára koncentrált, és a szerinte elszabadult költekezést, valamint az állam szerepének növekedését bírálta, az üzenetei pedig nagyrészt a vállalkozóknak voltak címezve, nem pedig a gazdasági válság által sújtott családoknak.

Ezen próbál most változtatni Cantor, aki ugyan hangsúlyozta azt, hogy a republikánusok továbbra sem fognak elszakadni az egyéni felelősségvállalásra és a korlátozott állami szerepvállalásra alapuló konzervatív értékektől, de mosolyogva, optimista hangon adta elő elképzeléseit, amelyek sok átfedést mutattak a novemberi választáson győztes demokraták gondolatvilágával. Cantor például már a beszéd elején kijelentette, a cél az, hogy minden amerikai megkapja a tisztességes lehetőséget arra, hogy sikeres legyen, ami visszatérő eleme volt Barack Obama kampánybeszédeinek. Szintén a demokratákra voltak eddig inkább jellemzőek a liberális bevándorlási elvek, most azonban Cantor is megpendítette többek között azt, hogy meg kell könnyíteni a letelepedést az itt tanuló külföldi egyetemistáknak.

"Elég volt a hülye pártból"

A keddi beszéd persze csak az egyik megnyilvánulása volt a republikánusok útkeresésének. A novemberi választáson elszenvedett vereség elgondolkodtatta őket, és ugyan jó páran azt gondolják, hogy csak taktikai okokból buktak el, sok olyan meghatározó republikánus politikus is van, akik szerint ennél mélyebb problémák vannak. "Elég volt abból, hogy mi vagyunk a hülye párt. Itt az ideje, hogy a republikánus párt felnőttek módjára kezdjen beszélni" - mondta egy múlt heti pártrendezvényen Bobby Jindal, Louisiana állam republikánus kormányzója. Jindal ezzel arra utalt, hogy a tavalyi kampányban több jelöltjük is nagy felháborodást keltő nyilatkozatokat tett a nemi erőszakról és az abortuszról.

Az ehhez hasonló dorgáló megjegyzések mellett vannak jelei tartalmi változásnak is. A több mint két évtizede megoldatlan bevándorlási probléma rendezésére egy olyan megoldás formálódik, amelyben kulcsszerepet játszanak a demokratákkal együttműködő republikánus politikusok. Ilyen kétpárti összefogásra az elmúlt években alig volt példa, most azonban a republikánusok még azokban a költségvetési kérdésekben is rugalmasnak bizonyultak, amelyekben eddig kifejezetten merevek voltak. Bár sokáig tartották magukat ahhoz, hogy csak akkor fognak hozzájárulni az államadósság felső korlátjának felemeléséhez, ha ezt drasztikus megszorítások kísérik, Obama tiltakozásának hatására végül is elálltak ettől.

Forrás: Pethő András [origo]
Forrás: Pethő András [origo]

Eric Cantor jobbra szemüvegben

Sokatmondó volt az is, hogy a keddi előadásában Cantor is barátságos, vagy legalábbis semleges hangon beszélt az elnökről. Felszólította arra, hogy dolgozzon a pártok közti együttműködés megteremtéséért, a republikánus körökből ismerős vádaknak - amelyek szerint Obama szocialista uralom kiépítésén dolgozik - azonban még csak a közelébe sem ment.

"Készen állsz 2016-ra?"

Pedig ha van olyan republikánus politikus, akinek feszült a viszonya az elnökkel, az Cantor. A republikánusok konzervatív szárnyához tartozó frakcióvezető az egyik legkeményebb bírálója volt Obamának, és a 2011 nyári költségvetési tárgyalások során egy személyes ütközetre is sor került köztük.

A két politikai oldal vezetői akkoriban heteken át egyeztettek a hatalmas adósságteherrel küszködő költségvetés egyensúlyba hozásáról, az adóemeléseket mereven ellenző republikánusok és a drasztikus kiadáscsökkentéstől ódzkodó demokraták azonban nem közeledtek egymáshoz, és ezt látva az egyik tárgyaláson Cantor előállt egy átmeneti, legfeljebb felületi kezelésnek alkalmas megoldással. Bob Woodward The Price of Politics című könyve szerint Obama ezen annyira felhúzta magát, hogy kiviharzott a teremből, de előtte még odaszólt Cantornak: "megígérem neked, Eric, hogy én nem blöffölök. Lehet, hogy ez tönkreteszi az elnökségemet, de ebben nem fogok engedni".

A vita az államadósság plafonjának felemelése körül forgott, és végül az elnök bizonyult erősebbnek, ugyanis a republikánusok belementek egy hosszabb távra, a 2012-es választások utáni időszakig elnyúló emelésbe. Később aztán a továbbra is gyengélkedő gazdaságból eredő nehézségek ellenére Obama megnyerte az elnökválasztást is, és ugyan az alkotmányban szereplő korlátozás miatt nem indulhat többször, a republikánusok számára nagy kihívás lesz felülkerekedni az általa összehozott koalíción. A legutóbbi választáson ugyanis a bázist számukra az idős, vidéken élő fehérek jelentették, miközben a választásokon egyre nagyobb befolyással rendelkeznek a demokraták mögött felsorakozó kisebbségiek és a városban élők.

Nyilvánvalóan ezeknek a csoportoknak is szólt Cantor beszéde, és ugyan egyelőre még találgatások sem jelentek meg arról, hogy ő is beszállna a következő elnökválasztási versenybe, a célja minden bizonnyal az volt, hogy a megfelelő irányba terelgesse a pártját. A közönség tagjai közül többen vették az üzenetet, egy idős nő például a beszéd után odaszólt a mellette állónak: "készen állsz 2016-ra?"