Lemond XVI. Benedek pápa

2013.02.11. 12:09

XVI. Benedek pápa február végén távozik posztjáról. Hajlott korával indokolta a lépést, és kérte a pápaválasztó konklávé összehívását. Utoljára évszázadokkal ezelőtt fordult elő, hogy a katolikus egyházfő lemondott posztjáról.

Február végén lemond XVI. Benedek pápa - közölte a Vatikán. A katolikus egyházfő döntött így, és kérte a pápaválasztó konklávé összehívását. A 85 éves Joseph Ratzingert 2005-ben, II. János Pál halála után választották pápává. Amikor megválasztották, 78 évesen a legidősebb újonnan választott pápa volt. Most közleményében azt írta, hogy túl idős már ahhoz, hogy folytassa a munkát. "Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet az Úr előtt, arra jutottam, hogy hajlott korom miatt már nem vagyok elég erős ahhoz, hogy megfelelően képviseljem a péteri örökséget" - írta. XVI. Benedek bejelenti lemondását:



A katolikus egyház történetében eddig csak egyetlen pápa, az 1294-ben megválasztott V. Celesztin mondott le önként. Az utóda, VIII.Bonifác később bezáratta őt, így börtönben halt meg.

A pápa közleményében azt írta, mind testi, mind szellemi ereje sokat romlott az utóbbi hónapokban. Továbbra is szolgálni kívánja az egyházat, további életét az imádkozásnak szenteli. Vasárnapi keltezésű közleményében közölte, február 28-án este 8-tól "üres lesz Szent Péter széke". "Tudatában vagyok e lépés komolyságának" - mondta XVI. Benedek.

"Mindannyiunkat meglepett. A konzisztóriumon részt vevő bíborosok nem ismerték a pápa szándékát" - jelentette ki Federico Lombardi szóvivő a szentszéki sajtótermet elözönlő újságírók előtt. A szóvivő Angelo Sodano bíborosnak, volt szentszéki államtitkárnak, a bíborosi kollégium vezetőjének szavait idézte, aki "derült égből villámcsapásnak" nevezte XVI. Benedek bejelentését. Lombardi hangoztatta, hogy értesülései szerint nem hirtelen hozott döntésről van szó. Kizárta, hogy a pápa betegség vagy depresszió miatt távozna tisztségéből. Döntésében nem befolyásolta az sem, hogy különböző botrányok rázták meg az egyházat. A pápa úgy érezte, "nincsen egyensúly ereje és feladata között" - fogalmazott Lombardi, aki nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy XVI. Benedek miért pont február 28-án este nyolc óráig végzi tevékenységét funkciói teljes betöltésével.

"Márciusra, talán már húsvétra új pápa vezetheti az egyházat"- jelentette ki Lombardi, hangsúlyozva, hogy XVI. Benedek nem vesz részt utódja megválasztásában.

XVI. Benedek egészségügyi állapota többször is téma volt hivatalba lépése óta. Vatikáni források szerint azért esett nehezére a mozgás, mert ízületi kopása, artrózisa van. Az elmúlt években többször is mozgatható platformot használt, hogy megtegye az utat a Szent Péter-bazilikában az oltárig. XVI. Benedek hivatalos életrajzában azt írta, ha egy pápa fizikailag, pszichikailag és spirituálisan képtelen eleget tenni a tisztségével járó feladatainak, joga van, bizonyos körülmények között pedig kötelessége is, hogy lemondjon. A 2005-ben megválasztott XVI. Benedeknek eddig nem voltak komolyabb egészségügyi gondjai, és bár beiktatása óta kevésbé zsúfolt a programja, mint II. János Pálé volt, sokat utazott.

A pápaválasztó konklávét már összehívták. Itt elolvashatja, hogyan választják meg az új pápát.

A Hitlerjugendtől Rómáig

Joseph Ratzinger 1927-ben született a bajorországi Marktlban. Már gyerekként papnak készült. Tizenévesen belépett a Hitlerjugendbe, a náci Németország ifjúsági szervezetébe. Egy ideig az egyik BMW-gyár légvédelmi ütegénél szolgált, majd Magyarországra vezényelték, ahol megszökött a szervezetből. Múltjának erről a részéről így ír A föld sója című kötetében: "Nagyon fiatal voltam, amikor beléptem a szervezetbe. Amint lehetett, ott is hagytam, de nehéz volt, mert a tanulmányaimhoz szükséges ösztöndíjam mértéke attól függött, hogy tagja vagyok-e a szervezetnek." II. János Pál gyászmiséjén is jelezte, hogy elítéli a nácizmust, hiszen a pápát méltató beszédét éppen azzal kezdte, hogy II. János Pál hősiesen vállalta az illegalitást a német megszállás idején.

Forrás: AFP/Vincenzo Pinto
A képre kattintva galéria nyílik!

Joseph Ratzinger teológiát és filozófiát tanult a háború után, majd 1951-ben pappá szentelték. Teológiaprofesszor lett, több német egyetemen is oktatott, szakterületévé a dogmatika vált. 1977-ben müncheni érsekké nevezték ki, és 1981-ben II. János Pál hívására költözött Rómába.

Joseph Ratzinger a katolikus egyház konzervatív irányzatának egyik vezetője volt a megválasztása előtt. 1981 óta vezette a Hittani Kongregációt a Vatikánban, és ezért ő számított az egyház egyik fő ideológusának. Fontos szerepe volt abban, hogy az egyház ne engedjen a reformköveteléseknek, elsősorban szexuáletikai kérdésekben. A bíborosi testület dékánjaként ő számított a pápaválasztó testület vezetőjének.

Aki nem engedett a divatnak

Ő celebrálta II. János Pál gyászmiséjét, és azt a szertartást is, amit a pápaválasztási konklávé kezdetén tartottak. Utóbbi alkalommal meglepően határozottan kiállt konzervatív nézetei mellett. A pápaválasztás előtt sokan azt várták, hogy nem lesz ennyire egyértelmű, de Ratzinger ragaszkodott ahhoz, hogy saját értékrendjét az egyház programjaként ismertesse. Gyors megválasztása arra utal, hogy a bíborosok túlnyomó többsége egyetértett vele. (Bővebben korábbi cikkünkben olvashat róla.)

Forrás: AFP/Gabriel Bouys
A képre kattintva galéria nyílik!

"Az igaz hitet, de még az egyház hitvallását is gyakran bélyegzik fundamentalizmusnak manapság. Úgy állítják be, mintha a relativizmus, a doktrínák figyelmen kívül hagyása volna napjaink egyetlen lehetséges világnézete. A relativizmus diktatúrája semmit sem ismer el, és csak az emberek egoizmusához és vágyaihoz méri a világot." Hozzátette, hogy az egyház hajóját a marxizmustól a liberalizmusig számos szélsőséges irányzat hullámai dobálják. Visszautasította a kollektivista és a radikálisan individualista, az ateista és a miszticista befolyást, az agnosztikus és a szinkretizmust hirdető irányzatokat is. "Az érett hit nem követi a divat és az újdonságok hullámait" - fogalmazott.

A legtöbb vitája Ratzinger irányzatának azokkal volt, akik a papi nőtlenség, az abortusz, a fogamzásgátlás, a homoszexuálisok megítélése és a kapitalizmus ügyében akarták elmozdítani az egyház álláspontját. Legfőbb ellenfelei a liberális nyitást követelő német és a baloldali elkötelezettséget számon kérő dél-amerikai egyházakban vannak.

Határozottságáért gúnyolták inkvizítornak, páncélkardinálisnak és az Úr rottweilerének is. Ugyanakkor hívei szerint kitartása miatt ő a "hit őrzője", aki nem engedi, hogy az egyház elveszítse tekintélyét, és felmorzsolódjon az önző világban.

XVI. Benedek mindenkit meglepett

"Ez igaz?", "De miért?", "Beteg?" - A Corriere della Sera című olasz lap szerint a turisták ezt kérdezgetik a Szent Péter téren, ahol nagy értetlenség fogadta XVI. Benedek lemondásának a hírét. A pápa döntése a világ vezetőit is meghökkentette, még a Vatikán szóvivőjét, Federico Lombardit is meglepte a hétfői bejelentés. Angelo Sodano bíboros, a bíborosi kollégium vezetője "derült égből villámcsapásnak" nevezte XVI. Benedek bejelentését.

A német kormány tiszteletét és háláját fejezte ki a német születésű XVI. Benedek pápának a lemondás bejelentése után. Steffen Seibert kormányszóvivő  szerint bármi legyen is a lemondás oka, azt csak elismerni és tisztelni lehet. Angela Merkel kancellár külön nyilatkozatában úgy fogalmazott: teljes mértékben tiszteletben tartja XVI. Benedek lemondásról szóló döntését. "Ha a pápa alapos mérlegelés után maga jutott arra a következtetésre, hogy már nincs elég ereje tisztségének ellátáshoz, ez a döntés a legnagyobb tiszteletet váltja ki belőlem" - mondta a politikus, hozzáfűzve: XVI. Benedek továbbra is korunk legnagyobb vallási gondolkodója.

"A Francia Köztársaság üdvözli a döntését meghozó pápát, de nincs további hozzáfűznivalója ahhoz, ami az egyházra tartozik. Ez egy emberi döntés, egy szándék, amelyet tiszteletben kell tartani" - mondta Francois Hollande francia elnök. Mario Monti olasz miniszterelnök viszont arról beszélt, hogy mennyire megrázta XVI. Benedek váratlan döntése. David Cameron szerint XVI. Benedek szellemi vezetőként hiányozni fog az emberek millióinak. A brit miniszterelnök jókívánságait fejezte ki a leköszönését bejelentő egyházfőnek, aki - mint fogalmazott - lankadatlanul dolgozott Nagy-Britannia és a Szentszék kapcsolatainak szorosabbra fűzése érdekében.

Jona Mecger izraeli főrabbi elismerően szólt a pápa törekvéséről, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző vallásokat, és kijelentette, hogy a Vatikán és Izrael között viszony soha nem volt olyan jó, mint XVI. Benedek idején. "Reméljük, hogy folytatódik ez az irány" - idézte Mecgert szóvivője. Az orosz ortodox egyház szóvivője sem számít drasztikus változásokra a Vatikánnal ápolt kapcsolatokban, mivel a katolikus egyház mindig is biztosította a folyamatosságot a pápák között ebben a kérdésben.

Adam Boniecki pap, katolikus értelmiségi, aki II. János Pál közeli jó barátja volt, úgy kommentálta a mostani pápa döntését: XVI. Benedek szilárd hitében is fel tudta mérni, hogyan kell kezelni a hivatal ellátásával járó problémákat, figyelembe véve az öregséget és a testi gyengeséget. Emlékeztetett: Ratzinger bíboros átélte elődjének utolsó időszakát, amikor II. János Pál a posztján maradt ugyan, de nem volt már képes ellátni feladatát. XVI. Benedek közeli barátja és volt kollégája, Max Seckler teológiaprofesszor pedig üdvözölte a pápa lemondását. Szerinte Benedek nagyon sokat szenvedet a vatikáni intrikáktól, és ez nagyon megterhelte, mivel ő elsősorban teológus és gondolkodó volt.

Erdő Péter bíboros, prímás körlevéllel fordult az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye híveihez és papjaihoz. Ebben XVI. Benedeknek Magyarország iránti "nagylelkű jóindulatáról" írt, amelynek "egyik kiemelkedő jele volt szentéletű vértanúink boldoggá avatása". A körlevelet az egyházmegyében február 28-ig minden vasárnapi szentmisén felolvassák. Az ajánlás pedig kitér arra: "a nyilvános szentmisék után a miséző pap a hívekkel közösen mondjon el egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet Szentatyánkért és Egyházunkért".