Húszezer forintot ér egy élet Kínában

Naponta többszázezer kínai iszik mérgező anyagokkal teli ivóvízet, eszik olyan élelmiszert, amit elszennyezett földben termeltek, a nagyvárosok lakossága pedig egész nap szennyezett levegőt szív. A kínai kormány eddig nem kényszerítette környezetvédelemre a gazdaságot hajtó gyárakat, de miután kénytelen volt beismerni, hogy egész falvak halnak ki daganatos betegségekben, néhány szigorítást is bevezettek.

Sangba egy kis falu Kínai déli részén, gyönyörű dimbes-dombos vidéken terül el, a táj festői szépségű, már-már túl zöld. Az éghajlati viszonyok is kellemesek, télen nincs túl hideg, nyáron nincs túl meleg, az arra járónak olyan benyomása lehet, mint Toszkánába tévedt volna. Amennyire idillien hangzik ez, annyira kiábrándító, hogy gyakorlatilag meghalt, aki iszik a falu vizéből.

1987-ben a településnek háromezer lakója volt, most már csak ötszázan vannak, a többieket elvitte a rák. Sangbától nem messze egy bánya engedi salakanyagát a folyóba. A tudósok szerint a falu menthetetlen, a víz megtisztítása évekbe telne, és akkor még mindig ott vannak a közeli rizsföldek, amelyek a vízből jócskán megszívták magukat mérgező anyagokkal.

Csang Jaoszün rákos lett, miután folyamatosan mérgezett vizet ivott a városán áthaladó folyóból.

Forrás: AFP/Mark Ralston

A Janseng város melletti Donjing nevű faluban öt év alatt száz ember halt meg rákos megbetegedésben. A túlélők beperelték a város szélén működő gyárat. A pert megnyerték, kárpótlásul azonban mindössze fejenként hetven jüant kaptak, ami alig több mint húszezer forint azért cserébe, hogy önhibájukon kívül egy súlyosan mérgezett területen élnek.

Ez a két település nem kivételes Kínában, de hogy pontosan hány hozzájuk hasonló település van, arra csak durva becslések vannak. A kínai kormány február végén ismerte el hivatalosan az úgynevezett rákos falvak létezését, saját bevallásuk szerint körülbelül harminc ilyen lehet. A falvakban közös, hogy ipari központok és gyárak közelében helyezkednek el, lakóiknál nagy eséllyel alakulnak ki daganatos megbetegedések.

A nem hivatalos becslések szerint a rákos falvak száma tíz, húsz vagy akár még többszöröse is lehet a kínai kormány adatainak. Teng Fej újságíró szerint a kínai környezetvédelmi minisztérium statisztikái szerint mintegy 18 ezer olyan vegyi üzem van az országban, amelyek mérgezik a talajvizet. Így az sem elképzelhetetlen, hogy ezernél is több folyamatosan mérgezett település van az országban. A BBC cikke szerint Kínában akár 320 millió olyan ember lehet, aki naponta iszik mérgező vizet, szakértők szerint pedig a kínai termőföldek nagyjából húsz százaléka szennyezett nehézfémekkel.

Még így is egészségesebb, mint a Nyugat

A környezetszennyezés következtében kialakuló rákos megbetegedés fokozott kockázata nemcsak a vidékieket érinti, hanem a nagyvárosok lakóit is. A sanghaji egészségügyi hatóság legfrissebb adatai szerint naponta átlagosan 82 ember hal meg valamilyen rákos megbetegedés következtében, ez évi 30 ezer halálesetet és 50 ezer új megbetegedést jelent évente.

A Peking dél-keleti részén elterülő Liukuaizhuang falu folyójában egykor gyerekek úsztak.

Forrás: AFP/Frederic J. Brown

A 23 milliós városban a százezer főre jutó rákos elhalálozások száma több mint 390, szemben a jóval alacsonyabb (286) országos átlaggal. Kínai nagyvárosban élni nem egészséges, a világ húsz legszennyezettebb városából tizenhat az ázsiai országban található. A kínai kormány nyilatkozata szerint a rákos megbetegedések nagy száma és a környezetszennyezés között közvetlen kapcsolat van.

A Világbank becslései szerint évente félmillió ember hal meg Kínában környezetszennyezés következtében. Ez a szám a hetvenes években kezdődött gazdasági robbanás óta meredeken ívelt felfelé, a daganatos megbetegedések száma nyolcvan százalékkal növekedett napjainkig. Kínában ma már a rák a vezető halálok, a hivatalos adatok szerint az országban percenként hat embernél diagnosztizálnak daganatos betegséget, igaz a szakemberek szerint a kialakulásukban fő ok a dohányzás, de második helyen a környezetszennyezés áll.

Kína még ezzel együtt is jól áll a globális statisztikákban: a New Scientist című lap szerint a kínaiaknak 19 százalék esélyük van arra, hogy 75 éves koruk előtt daganaos betegségük legyen, míg ugyanerre az USA-ban 30, Nagy-Britanniában pedig 26 százalék esélye van az embereknek. A szakemberek főleg táplálkozásbeli különbségekkel és a nyugati alkoholfogyasztás mértékével magyarázzák a különbséget.

Nem engedték, hogy kitudódjon

A gazdasági érvek mellett a rákos megbetegedések a fő okai annak, hogy a kínai kormány elszánta magát a környezetszennyezés visszaszorítására. Pan Jüe környzetvédelmi miniszterelnökhelyettes tavaly nyáron a Der Spiegelnek azt nyilatkozta, hogy a vízek és a levegő szennyezettségével a GDP-jük 8-15 százalékát elveszítik, és "ebben még nincsenek benne az egészségügyi költségek". "Aztán ott van az emberi szenvedés: csak Pekingben a halálos kimenetelű rákos megbetegedések hetven-nyolcvan százalékáért a környezetszennyezés a felelős. Az elsőszámú halálozási okká a tüdőrák vált." - mondta.

A Baoding melletti Sánszi folyóból próbálják kihalászni a méreganyagokat egy baleset után.

Forrás: AFP

Bár a szakemberek szerint a környzetszennyezés mértékéről és a rákos falvak számáról is kozmetikázott adatokat hoz nyilvánosságra a kínai kormány, ez főleg azért történik, hogy ne kezdjenek félni az emberek. A háttérben már komoly intézkedésekbe fogtak: rendeletileg szigorítják az ivóvíz minőségi normáit és a járművek üzemanyag-hatékonyságának növelését is kikényszerítik - írja a Reuters.

Legalább két dolog miatt azonban nem feltétlenül kell örömtáncot járnia a kínai környezetbarátoknak. Ugyan a kormány legújabb ötéves tervében szerepel, hogy 58 mérgező, a környezetre is káros vegyi anyag előállítását és fogják tiltani, de az országban negyvenezer vegyi anyag van használatban, amelyekből legalább háromezer mérgező és szennyező.

Másrészt egy közelmúltbeli eset szerint a hatóságok továbbra sem veszik igazán komolyan az emberi élet védelmét. Január elején botrány robbant ki a több mint egymillió lakosú Handanban, mikor kiderült, hogy a város ivóvízének egyik legfontosabb forrása rákkeltő anyagokkal szennyeződött, ráadásul a szennyezés legalább öt nappal azelőtt történt, hogy az emberek tudomására jutott, azonban a kormány emberei nem engedték, hogy kitudódjon az eset.