Ratzinger szerény vetélytársa lett az új pápa

2013.03.13. 21:34

Az Argentínában olasz bevándorlók gyermekeként született, Ferencként a pápai trónra lépő Jorge Mario Bergoglio egyesítő személyiség, aki elismert szociális érzékenysége miatt, viszont szigorúan ragaszkodik a konzervatív alapelvekhez. Szerényen él, busszal jár, turistaosztályon repül, és hiányzik a fél tüdeje. A jezsuita főpap 13 évszázad után az első nem európai pápa.

Az argentin Jorge Mario Bergoglióról már 2005-ben is azt beszélték, hogy a XVI. Benedekként a pápai trónra lépő, nála két évvel idősebb Joseph Ratzinger legerősebb versenytársa volt. Az akkori szavazást az egyik bíboros kettejük közötti lóversenyhez hasonlította, Bergoglio a harmadik szavazáson - mielőtt Ratzinger megkapta a kétharmadot - 40 szavazatot szerzett. Állítólag a szoros forduló után maga kérte, hogy támogatói ne rá szavazzanak.

 

Egyesítő személyiség, a konzervatív bíborosok között elismerést vívott ki azzal, hogy ellenállt a jezsuita renden belüli liberalizációs áramlatoknak, a mérsékeltek pedig az egyház fejlődő világ iránti elköteleződését látják benne. Lelkipásztori érzéke, intelligenciája, szerénysége (az evilági dolgokat elutasítja, kis lakásban él egyedül, a főpapi rezidencia helyett, érsekként sem volt autója, tömegközlekedéssel járt, sőt állítólag még ételeit is maga készíti), spirituális beállítottsága, mindkét körben népszerűvé teszi. Az új pápa Németországban is tanult, így személyében egyesül a fejlett és a fejlődő világ. Jezsuitaként egy nemzetközi vallási közösség tagja.

Nem használja a modern kommunikációs felületeket, szerénységet hirdet és aszerint él: jegyet vált a buszon, szokott gyónni a Buenos Aires-i katedrálisban, mint más papok, gyakran látogat kórházakat. Kifejezetten szerény életet élt Buenos Airesben. A kúriát nagyon ritkán hagyta el, ha pedig helyi kis étkezdékben evett, akkor egyedül tette, soha nem fogadott el éttermi meghívásokat. Ismerősei erős karakternek tartják, aki ennek ellenére mindig világosan és szelíden kommunikál.

Noha a naptára mindig tele van, szakít időt a kikapcsolódásra: szereti a klasszikus zenét, Borgest és Leopoldo Marechalt olvas. A La Nacion argentin lap szerint ritkán hagyta el Buenos Airest, de amikor Rómába kellett utaznia, mindig turistaosztályon ment. Az argentin fővárosban sokan látták földalattival és buszon utazni, amikor távoli kerületekbe, külvárosokba ment. Egészségi állapota jó, bár korábban légzési problémái voltak, és a fél tüdejét kivették.

Miért Ferenc pápa?
Egy új név választásával az új pápa jelezheti, hogy valami mást szeretne hozni az egyház életébe, mint az elődei. Mivel Bergoglio különösen fontosnak találja a társadalmi igazságosságot, a Ferenc név választásával utalhat Szent Ferenc szegényeket segítő munkásságára. 2007-ben a latin-amerikai püspökök találkozóján arról beszélt, hogy a világ egyik legegyenlőtlenebb részén élnek, amely a legtöbbet fejlődött ugyan, de a legkevésbé sikerült csökkentenie a nyomort. Bergoglio szerint a javak igazságtalan elosztása társadalmi bűnnel ér fel, és sok embert megakadályoz abban, hogy teljes életet éljen. Amikor bíborossá nevezték ki, Bergoglio több száz argentint győzött meg arról, hogy ne repüljön Rómába ünnepelni őt, hanem az utazásra szánt pénzt adja inkább a szegényeknek. "Az emberi jogokat nemcsak terrorizmussal, elnyomással vagy merénylettel lehet megsérteni, hanem igazságtalan gazdasági rendszerekkel is, amelyek hatalmas egyenlőtlenségeket teremtenek" - mondta az argentin politikusokat bírálva.



Olasz bevándorlók gyermekeként született Buenos Airesben, apja Torino közeléből származott, ahol vasúti munkás volt, anyja háztartásbeli. Négy testvérével nevelkedett, és eredetileg vegyésztechnikusnak készült, de 1958-ban mégis inkább belépett a jezsuita rendbe, hogy papnak tanuljon. 1969-ben szentelték fel, ifjú papként irodalmat, pszichológiát, filozófiát tanított, már ekkor nagy reményeket fűztek hozzá, és néhány éven belül jezsuita tartományfőnök lett.

A jezsuita rendet Loyolai Szent Ignác alapította. A Jézus Társasága rend a katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje: 126 országban összesen 18 ezer jezsuita él. A hit szolgálatát és az igazságosság előmozdítását tekintik küldetésüknek. Neveléssel, oktatással és szociális munkával foglalkoznak.


1980-ban annak a szemináriumnak a rektora lett, ahol végzett. Ekkor, a véres argentin katonai junta idején, a jezsuiták körében is terjedt a marxista eszméket valló felszabadítás teológiájának mozgalma, de Bergoglio ragaszkodott a hagyományokhoz. Ugyan a jezsuiták általában nem fogadnak el magas egyházi posztokat, ő mégis elvállalta Buenos Aires segédpüspöki posztját 1992-ben, majd hat év múlva átvette elhunyt felettesétől az érseki hivatalt. Bíborossá még II. János Pál pápa nevezte ki 2001-ben. Tavaly idős korára hivatkozva lemondott Buenos Aires-i érseki posztjáról.

Bíborosként számtalan pozíciót töltött be a vatikáni szervezetben, a Klérus Kongregációja, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja, a Családi Tanács és a Latin Amerikai Bizottság tagja.

Forrás: AFP/Vincenzo Pinto

Az idők során egyre közelebb került az 1970-es években alapított Communion et Libération nevű, elsősorban világi egyházi mozgalomhoz, amely politikai befolyásáról vált ismerté, illetve arról, hogy több, később korrupciós botrányokba keveredett politikus is a tagja volt. Bergoglio gyakran tartott beszédeket a mozgalom Riminiben tartott nagygyűlésein, és népszerűsítette a mozgalom alapítójának könyveit Argentínában, amivel megdöbbenést keltett jezsuita testvérei körében, mivel a két mozgalom között ellentét volt.

Az argentin gazdasági válság idején megnyilvánulásaival a globalizációnak kiszolgáltatott szegények szimbólumává vált. Közelről látta a 2001 decemberi utcai zavargásokat a Plaza de Mayón, a város főterén. Szobájában is érezte a könnygáz szagát. Amikor azt látta, hogy rendőrök vernek egy tüntető asszonyt, akkor felhívta telefonon az akkori belügyminisztert, hogy aggodalmát fejezze ki - egy belbiztonságért felelős államtitkár fogadta is.

"A világ legigazságtalanabb sarkában élünk, amely a leggyorsabban fejlődött, mégis a legkevésbé csökkentette a szenvedést" - mondta 2007-ben latin-amerikai püspökök előtt. "A javak egyenlőtlen eloszlása égre kiáltó társadalmi bűnt jelent, amely akadályozza, hogy sok testvérünk teljesebb életet élhessen." Ugyanakkor a személyes szentség elősegítését a strukturális reform elébe helyezte.

Forrás: AFP/Filippo Monteforte

Kitartóan ortodox nézeteket követ a nemi erkölcs tekintetében, hevesen ellenzi az abortuszt, az azonos neműek közötti házasságot és a fogamzásgátlást. 2010-ben gyerekekkel szembeni diszkriminációnak nevezte, hogy a meleg párok gyerekeket fogadhassanak örökbe, amivel feldühítette Cristina Fernandez de Kirchner argentin elnököt. A fogamzásgátlás kérdésében azonban pragmatikusabb nézeteket vall, és úgy gondolja, hogy alkalmazható a betegségek terjedésének a megelőzésére. Ezzel együtt mély szánalmat mutatott a HIV-fertőzöttek iránt, 2011-ben tucatnyi AIDS-beteget csókolt meg és mosta meg lábukat egy kezelőotthonban. Hasonlóan nagyvonalúan viselkedett, amikor 1994-ben Buenos Airesben felrobbantottak egy több argentin zsidó szerveznek helyet adó irodaházat.

Több más bíborossal ellentétben Bergogliót nem sározták be a katolikus egyházat megrázó botrányok, a megválasztásánál így valószínűleg ez is szempont volt. A Guardian brit lap szerint a római kúria megreformálását fontos feladatnak tartja. Sok kérdésben konzervatív, de nem védelmezi a kiváltságokat, vagy a papok érinthetetlenségét. Tavaly szeptemberben hevesen kritizálta és "képmutató neoklerikálisoknak" nevezte azokat a papokat, akik nem voltak hajlandók házasságon kívül született gyerekeket megkeresztelni.

Nyitottságát jelzik ugyanakkor alábbi szavai: "Az igaz, hogy ha kimégy az utcára, ahogyan mindenkivel, veled is történhet baleset. Azonban ha az egyház magába zárkózik, elöregszik. Az utcán balesetet szenvedő és a bezárkózásba belebetegedő egyház közül én kétségtelenül az előbbit választanám."