A fényt hozták el a világnak az új pápa hittársai

Egyszerre voltak kívülállók és rendkívül befolyásosak, ma övék a világ legnagyobb férfiszerzetesrendje, mégis ötszáz évet kellett várniuk arra, hogy pápát is adjanak a világnak. Egy baleset indította el a karrierjüket, amelynek során az európai tudomány eredményeit Ázsiába vitték, nekünk pedig elhozták a keleti filozófiát. Ferenc pápán kívül mit adtak a világnak a jezsuiták, és miért lehet számítani rájuk, ha kiégett a biztosíték?

Rómában sokáig gyanakodva figyelték a jezsuitákat. Túl gyakorlatiasak, túl függetlenek és túl erősek voltak, az pedig, hogy közülük kerüljön ki egy pápa, az elmúlt nagyjából ötszáz évben elképzelhetetlen volt. Nemcsak azért, mert voltak súrlódásaik a pápai állammal - amely egy időre be is tiltotta a működésüket -, hanem azért is, mert a jezsuiták külön fogadalommal erősítik meg, hogy nem törekszenek egyházi címek, méltóságok és elismerések megszerzésére. Igaz, ha felkérik őket, elfogadhatnak hivatali megbízásokat, ezzel is jelezve az engedelmességüket. Hogy a jezsuiták mennyire kimaradnak a pozícióharcokból a katolikus egyházban, azt jól jelzi, hogy a végül pápává választott Jorge Mario Bergoglio az egyetlen jezsuita bíboros volt a konklávén.

Bíborosok Ferenc pápa beiktatásán. Az egyetlen jezsuitát választották ki maguk közül

A jezsuitáké ma a világ legnagyobb férfiszerzetesrendje, a tagjai világszerte több mint száz országban tevékenykednek, mégis csaknem ötszáz évet kellett várniuk arra, hogy az egyikük megkapja a katolikus egyház legmagasabb posztját. Ferenc pápa megválasztásával most egészen különleges figyelem irányul rájuk.

Isten legnagyobb dicsőségére

A szerzetesrend a létrejöttét tulajdonképpen egy sérülésnek köszönheti. A rend alapítója, Loyolai Szent Ignác még távolt állt attól, hogy szent legyen, amikor 1521-ben Pamplonánál megsérült. Baszk nemes volt, és katona, akinek egy francia ágyú sebesítette meg a lábát - ez a sajnálatos esemény volt végül az, ami előkészítette a rend megalapítását. A sérült Ignác ugyanis vallási könyvek olvasásával próbálta tartalmassá tenni a lábadozás időszakát, és tapasztalatait a Lelkigyakorlatok címen híressé vált értekezésében foglalta össze. Ignác írásainak a sikerét jól jelzi, hogy a lelkigyakorlatai azóta is részei a jezsuiták mindennapjainak.

Loyolai Szent Ignác, ahogy Rubens látta

Loyolai Szent Ignác végül a Párizsi Egyetemen hat barátjával megalapította a Jézus Társasága rendet, amely jelszónak a következőt választotta: "Omnia ad maiorem Dei gloriam", azaz "Mindent Isten nagyobb dicsőségére". Ennek jegyében felajánlották a szolgálataikat a pápának, aki 1540-ben hivatalosan is elismerte őket. III. Pál valószínűleg megkönnyebbülten nyugtázta, hogy a jezsuiták nem alapítottak saját egyházat, mint néhány évtizeddel korábban Luther Márton. A jezsuitákra hamarosan úgy tekintettek, mint a pápa csapataira, amelyek beszivárogtak a protestáns területekre, hogy az ellenreformáció élére álljanak. A diadalmenetüket látva Európában sokan úgy gondolták, a jezsuiták olyan nagy hatalomra tettek szert, hogy egyfajta árnyékegyházként kezdtek el működni.

Még néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlen volt, hogy a pápai trónra egy jezsuita üljön. A jezsuiták és a Vatikán ötszáz éves kapcsolatát ugyanis korántsem lehet felhőtlennek nevezni. A helyzet 1773-ban annyira elfajult, hogy a pápai állam fel is oszlatta a Jézus Társasága szerzetesrendet. XIV. Kelemen pápa ugyanis tartott annak a kapcsolati hálónak az erejétől, amelyet a jezsuiták az európai elit oktatóiként kiépítettek. A jezsuiták a működésüket betiltó pápai bullával nem különösebben törődő Oroszországban és Poroszországban vészelték át ezt az időszakot. Később VII. Piusz pápa állította vissza a jezsuita rendet 1841-ben.

A jezsuiták a rendbe való belépéskor szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalmat tesznek, és emellett felajánlják a szolgálataikat Róma püspökének, a pápának. A jezsuiták térnyerésében szerepet játszhatott, hogy a szegénységi fogadalmuknak köszönhetően a rend tagjaitól távol állt a korrupció és a gazdagság kísértése, és más szerzetesrendekkel ellentétben nem zárt közösségekben élnek, hanem nagyon is mobilisak, ezért kiterjedt kapcsolatrendszert tudtak kiépíteni szerte a világban.

A semmiből jött pápa

Jól kommunikál, hiszen jezsuita, szelíd, közvetlen, és a világ végéről jött. Így vélekednek a budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium diákjai Ferencről, az új pápáról.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=7cJ8pJ3IKglBR0dL

A könyvek emberei

Ha a Vatikán az új evangelizációnak továbbra is kiemelt helyet szán a pápai feladatlistán, akkor egy jezsuita egyházfőben tökéletes végrehajtót talált. A jezsuiták ugyanis híresen vállalkozó szellemű misszionáriusok, ők voltak azok, akik a 16. században Ázsia nagy részét megtérítették, sőt még a kínai császár követeiként is szolgáltak. Japántól Goán és Tibeten át az Újvilágig hirdették az igét.

A több évszázad alatt összeállt sztereotípia szerint a jezsuiták a könyvek emberei, nemcsak papokat, hanem tudósokat is adtak a világnak. Különösen sok csillagász volt köztük. A jezsuiták tudásszomját az táplálja, hogy istent szeretnék megtalálni minden dologban, és ez a törekvés alapozta meg azt is, hogy ne csak olyan egyházi tudományokkal foglalkozzanak, mint a teológia vagy a filozófia, hanem elmerüljenek az olyan, világinak tekintett tárgyakban is, mint az algebra, a földrajz vagy a csillagászat.

Jezsuita szerzetes Szent Ignác sírjánál Rómában

Szent Ignác a rend vezetőjeként arra biztatta a szerzeteseit, hogy szerte Európában iskolákat, egyetemeket és szemináriumokat alapítsanak. Ez a tudományos misszió olyan sikeres lett, hogy a rendalapító haláláig a jezsuiták három kontinensen 74 egyetem alapjait rakták le. A missziós munkájuknak is része volt a tudományok népszerűsítése. Tudományos társaságot alapítottak Indiában, megismertették Kínával a nyugati csillagászatot, Európával pedig a kínai tudományos eredményeket. Ők hozták el a Nyugatnak Konfuciusz filozófiáját, és ők álltak a szanszkrit nyelv nyugati tanulmányozása mögött is. A jezsuita filológusok és antropológusok hozzájárultak kevéssé ismert nyelvek és kultúrák felfedezéséhez, a szeizmológia úttörői voltak, és a Holdon látható krátereket is elneveztek róluk.

A jezsuiták nevéhez kötődik több ma is elismert főiskola és egyetem megalapítása, a washingtoni Georgetown Egyetem és a Boston College megálmodói is a rend tagjai voltak. Csak az Egyesült Államokban 28 jezsuita egyetem és főiskola működik, szerte a világon pedig csaknem kétszáz felsőoktatási intézmény mögött állnak a jezsuiták. Ezek egyikének, a Buenos Aires-i Universidad del Salvadornak volt a hallgatója Ferenc pápa is, aki vegyészi diplomát szerzett.

A jezsuita világnézet lényegét a Guardian szerint leginkább egy viccel lehet megfogni. E szerint az orosz forradalom idején a keresztény nézetek terjesztése miatt letartóztatnak egy ferences, egy dominikánus és egy jezsuita szerzetest, és egy sötét cellába zárják őket. Mind a hárman a saját rendjük hagyományait hívják segítségül, hogy valami fényhez jussanak a sötétségben. A ferences zsákvászonba bújik, és hamut szórva imádkozni kezd a fényért. Semmi sem történik. A dominikánus a fény erényeiről ír és ad elő egy egyórás értekezést, de továbbra sem történik semmi. Ezek után a jezsuita feláll, és megjavítja a biztosítékot, a cella pedig ismét fényárban úszik. A vicc kedvéért sarkosított gyakorlati hozzáállás azonban fontos ismertetőjegyük a jezsuitáknak, csakúgy, mint az intellektuális kalandok keresése.

Súrlódások

Nemcsak az akadémiai beágyazottság, hanem egyfajta szociális elkötelezettség és a világra való nyitottság is jellemzi a jezsuitákat. Ennek megfelelően a könyvtárakon túl a különböző társadalmi mozgalmak élén is megtaláljuk őket. A hetvenes-nyolcvanas években a jezsuiták élharcosai voltak az úgynevezett felszabadítási teológiának, amely szerint a keresztény tanítások megkövetelik az elnyomottakkal szembeni gazdasági igazságosságot. A felszabadítási teológia nézetei és a jezsuita egyetemek hírneve miatt a rend tagjai sokszor megkapják a liberális és a reformista bélyeget. A társadalmi szerepvállalásuk miatt néha egészen kiélezett helyzetekben találták magukat. Dél-Amerika több országában is fegyvert ragadtak például a baloldali gerillák oldalán, és a baloldali kötődések miatt feszült volt a kapcsolatuk II. János Pál pápával.

A jezsuiták sem maradtak ki a katolikus egyházat az elmúlt években megrázó botrányokból. 2010 januárjában került nyilvánosságra, hogy jezsuita szerzetesek a rend által Németországban fenntartott iskolákban szexuális visszaéléseket követtek el az 1980-as években. Az áldozatok száma körülbelül kétszáz lehet. Két és fél évvel ezelőtt a jezsuita rend volt az első a német katolikus egyház közösségei közül, amely kárpótlást ajánlott a papok által elkövetett szexuális zaklatások áldozatainak. Az amerikai jezsuitáknak is sokba került, hogy kiderült: az iskoláikban rendszeresen zaklatták a diákokat a negyvenes évektől egészen a kilencvenes évekig. Az áldozatoknak 166 millió dollárt fizettek ki.