Véres emlékeztetőt kapott Amerika

A szeptember 11-ei támadások óta nem volt amerikai területen halálos áldozatot követelő robbantásos terrorcselekmény, de a bostoni támadással megtört a viszonylagos nyugalom. Megfáradtak a terror elleni harc katonái, vagy egyszerűen csak elkerülhetetlen volt az újabb támadás? Washingtoni tudósítónk elemzése.

Az elnökválasztási kampányok általában jól tükrözik azt, hogy melyek azok a problémák, amelyek foglalkoztatják az amerikaiakat. A tavalyi választáson nem volt túl hosszú a legtöbbet emlegetett témák listája: munkanélküliség, adózás és államadósság. Ha szeptemberben nem éri halálos támadás az Egyesült Államok egyik líbiai képviseletét, akkor a nemzetbiztonság talán teljesen ki is maradt volna a kampányból, de így is csak érintőlegesen került elő.

Ez sokat elárult arról, hogy alig több mint tíz évvel a 2001. szeptember 11-ei támadások után mennyire háttérbe szorult a terrorizmus problémája a Egyesült Államokban. Ha azonban most tartanák a választásokat, valószínűleg ismét az élen szerepelne ez a téma, a bostoni maratoni célvonalánál végrehajtott robbantások ugyanis brutális emlékeztetőt küldtek az amerikaiaknak arról, hogy ezzel a veszéllyel továbbra is muszáj lesz számolniuk.

"Nyilvánvalóan terrorcselekmény"

Egyelőre ugyan nem világos, hogy ki és miért hajtotta végre a támadást, az amerikai hatóságok azonban jelezték, hogy terrorcselekménynek tekintik a történteket. Bár Barack Obama elnök a hétfő délutáni nyilatkozatában még nem használta ezt a szót, és figyelmeztetett arra, hogy "az embereknek nem szabad következtetéseket levonniuk a tények megismerése előtt", nem sokkal később egy névtelenségbe burkolózó fehér házi tisztviselő több lappal is közölte, hogy ami történt, az "nyilvánvalóan terrorcselekmény", és a kormányzat ennek megfelelően is kezeli.

A bostoni Brigham and Women's kórház előtt őrködik egy kommandóscsapat, ahová sok sérültet hoztak - további képek a merényletről a fotóra kattintva! Forrás: AFP/Stan Honda

A tisztviselő is hangsúlyozta azonban, hogy egyelőre nem tudják, ki áll a támadás mögött. Az utóbbi években főként az al-Kaidához tartozó, illetve a hálózattal szimpatizáló terroristák voltak reflektorfényben, az Egyesült Államokban ugyanakkor több súlyos merényletet követtek már el olyan hazai támadók, akiknek motivációja teljesen különbözött az iszlám militánsokétól. 1995-ben például egy kormányellenes nézeteket valló fanatikus amerikai robbantott fel egy szövetségi kormányzati épületet Oklahomában, megölve közel 170 embert.

Hosszú idő telt el a szeptember 11-ei támadások óta, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az éberséggel lett volna baj. Önmagában az is komoly teljesítménynek számít az amerikai hatóságok részéről, hogy ennyi idő alatt sikerült elkerülni, hogy újabb merényletek történjenek ennek a hatalmas és forgalmas országnak a területén, miközben a korábbi támadásokkal összefüggő nemzetközi konfliktusok intenzitása nem csökkent érdemben.

Amikor besegített a véletlen

Az elmúlt években is volt ugyanakkor több olyan merényletkísérlet, amelyek meghiúsulása szinte csak a véletlenen múlt. 2009 karácsonyán egy nigériai fiatal próbált felrobbantani egy Detroitba érkező repülőt, de az alsónadrágjába rejtett szerkezet nem lépett működésbe. Mint később kiderült, a fiatal férfi apja figyelmeztette az Egyesült Államok nigériai képviseletét, hogy a fia esetleg veszélyt jelenthet, az amerikaiak azonban mégsem tették fel őt a tiltott utasok listájára. Néhány hónappal később, 2010 májusában pedig a New York-i Times Square-en figyeltek fel a rendőrök egy füstölő autóra, amelyben egy robbanószerkezetet találtak. Két nap múlva a város nemzetközi repülőterén fogtak el egy pakisztáni-amerikai állampolgárt, aki bevallotta, hogy ő állt a kudarcot vallott robbantási akció mögött.

Ezekben az esetekben ugyan a véletlen is komoly szerepet játszott, de az amerikai kormányzatot sem lehet tétlenséggel vádolni. A 2001. szeptember 11-i támadások után azonnal lerohanták - több más szövetséges országgal együtt - az al-Kaida hálózat vezetőinek otthont adó Afganisztánt, majd két évvel később részben szintén a terror elleni háború céljaival indokolták Irak megszállását is. Közben szigorúbbnál szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezettek be az Egyesült Államokban, és új hatóságokat hoztak létre, illetve felturbózták a már létező szervezeteket.

Változatlan keménységgel

Mindez nem ment zökkenőmentesen. A költséges és a vártnál hosszabban elhúzódó nemzetközi konfliktusok kifárasztották az ország hadseregét, a belbiztonsági intézkedésekkel (például a bírósági engedély nélküli lehallgatásokkal) pedig az alkotmányosság kereteit feszegette a kormány. Az irány ugyanakkor nem módosult, sem a nehézségek, sem a politikai változások ellenére.

Obama az FBI igazgatójától, Robert Muellertől kap telefonon újabb információkat a bostoni robbantásokról - további fotók az eseményekről a képre kattintva! Forrás: AFP/Fehér Ház/Pete Souza

Bár 2008-ban Barack Obama részben azzal az üzenettel nyerte meg a választásokat, hogy szakít a George W. Bush által meghirdetett terrorellenes háború jogilag megkérdőjelezhető elemeivel, később eltávolodott ettől az ígéretétől. Első intézkedése az volt, hogy írásba adta azt, hogy egy éven belül be fogják zárni a guantánamói fogolytábort, ez azonban azóta sem történt meg. Ennek ugyan nagyrészt az az oka, hogy a kongresszus előírta azt, hogy a költségvetésből semmilyen forrást sem lehet fordítani a guantánamói rabok átszállítására, a Fehér Ház láthatóan nem is törte magát azon, hogy megkerülje ezt az akadályt.

A 2001. szeptember 11-ei támadások utáni keménységet pedig Obama még fokozta is azzal, hogy kiterjesztette a terroristaként számon tartott célszemélyek elleni robot-repülőgépes támadásokat. Ennek a sokáig titkosan kezelt programnak a legvitatottabb eleme az, hogy a Fehér Ház arra a megállapításra jutott, hogy akár amerikai állampolgárok is lehetnek az értelemszerűen a szokásos bírósági eljárást nélkülöző dróntámadások célpontjai. Már volt is példa ilyen akciókra: 2011 őszén Jemenben három amerikai állampolgárt likvidáltak két támadás során.

Ezek az esetek újra felizzították a vitát arról, hogy meddig mehet el a kormány a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva hozott intézkedéseivel. Az Obama-kormányzat mutatott némi hajlandóságot arra, hogy átláthatóbbá - és így külső szereplők számára jobban ellenőrizhetővé - tegye saját tevékenységét, de kérdés, hogy a bostoni robbantások után is megmarad-e ez a hozzáállás, illetve hogy általánosságban milyen irányt vesz az Egyesült Államok terrorellenes küzdelme.