Kína sem örül az észak-koreai atomnak

Vágólapra másolva!
Az amerikai-kínai csúcstalálkozón Barack Obama és Hszi Csin-ping elnökök több fontos kérdésben is megállapodtak. A legnagyobb áttörésnek az számít, hogy Kína is elítélte szövetségese, Észak-Korea atomprogramját, valamint hogy a két leginkább környezetkárosító állam környezetvédelmi kérdésekben is elköteleződni látszik.
Vágólapra másolva!

Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök a kaliforniai csúcstalálkozón közösen szólította fel Phenjant, hogy váljon meg nukleáris fegyvereitől, ami elemzők szerint áttörésként értékelhető a kétoldalú kapcsolatok történetében. A két vezető egyúttal párbeszédet folytatott a kibernetikai biztonság terén meglévő feszültségekről, amelyek döntőek lehetnek a kétoldalú viszony jövője szempontjából.

A találkozó témáiról Tom Donilon, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója számolt be szombaton, Obama és Hszi kétnapos csúcstalálkozóját követően. A két elnök összesen mintegy 8 órát töltött együtt a hangsúlyozottan ismerkedésnek szánt, kötetlen eszmecsere alkalmából, a Palms Springs közelében található, 80 hektáros Sunnyland magánbirtokon.

Donilon szerint az elnökök "abban állapodtak meg, hogy Észak-Koreának atomfegyvermentessé kell válnia, hogy egyik ország sem fogadja el Észak-Koreát nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalomként, és hogy az atomfegyver-mentesítés érdekében közösen fogunk dolgozni az együttműködés és a párbeszéd elmélyítésén". Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó méltatta a kérdésben a két ország között kialakult összhangot.

A tanácskozáson Obama szembesítette kínai vendégét azokkal a problémákkal, amelyeket az informatikai behatolások és a szellemi tulajdon terén elkövetett lopások jelentenek az Egyesült Államok számára. Kijelentette, hogy Washingtonnak nincs kétsége afelől, hogy ezek a támadások Kínából érkeznek, és ismertette az állítását alátámasztandó részletes bizonyítékokat is. A házigazda arra kérte Hszi elnököt, hogy ismerje el és vizsgáltassa ki a problémát, valamint felhívta a figyelmét arra is, hogy az ilyen típusú tevékenység nem egyeztethető össze a két ország viszonyával. Obama felhívta a figyelmet, hogy az amerikai tulajdon közvetlen lopása "nagyon nehéz problémát" okozhat a gazdasági kapcsolatokban, és akadálya lesz annak, hogy a kapcsolatok elérjék a bennük rejlő teljes potenciált.

A kínai fél beszámolója szerint Hszi elnök kijelentette, hogy ellenzi az informatikai eszközökkel elkövetett kémkedés minden formáját, és nem vállalta a felelősséget az Egyesült Államok ellen indított támadások miatt. "Nem lenne szabad, hogy a kibernetikai biztonság ügye a kölcsönös gyanakvás és a két ország közötti súrlódások kiváltó oka legyen. Annak inkább az együttműködésünk sikeres területének kellene lennie" - hangoztatta a kínai tisztségviselő.

A felek szót ejtettek a kétoldalú katonai kapcsolatokról is, kifejezték szándékukat azok elmélyítésével kapcsolatban.

A találkozón elfogadott nyilatkozatban Obama és Hszi - a környezetet a legfokozottabban szennyező két ország elnöke - megállapodott abban, hogy országaik közösen lépnek fel a klímaváltozás és a fluorozott szénhidrogéngázok (HFC) kibocsátása ellen. A dokumentum rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Kína először fog egymással és más országokkal együttműködni, hogy "a montreali jegyzőkönyv által biztosított szaktudás és intézmények igénybe vételével" csökkentsék a hűtőberendezéseknél alkalmazott HFC, más néven szuper-üvegházgázok gyártását és felhasználását.

Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyv az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezmény, amely az ózonrétegre káros, "kemény freonok" (CFC-k) kibocsátásának korlátozására jött létre.