Három kínai indult az űrbe

Sikeresen elstartolt kedden a Sencsou-10 űrhajó, s ezzel Kína ötödik olyan űrhajóját küldte a világűrbe, amelyen emberek tartózkodnak. A Sencsou-10 közép-európai idő szerint 11 óra 38 perckor indult, a startot a kínai központi televízió élőben közvetítette.

Az űrhajósok búcsúztatását és a pályára juttatás folyamatát az északnyugat-kínai csiucsüani űrközpontban Hszi Csin-ping államelnök is végignézte. Az űrhajó belső Mongóliából startolt, a tervek szerint 15 napon át tartózkodik majd a világűrben. Több mint 40 órán át emelkedik majd a Föld felszínétől, mintegy 335 kilométer távolságba.

A Sencsou-10 fedélzetén két férfi, Nie Haj-seng, a 48 éves parancsnok és a 47 éves Csang Hsziao-kuang mellett most is helyett kapott egy nő, a 33 éves Vang Jan-ping. Ő a második nő, akit a kínaiak a Sencsou-sorozatban az űrbe küldenek. Vang pilótaként szolgált a hadseregben, amikor 2010-ben az űrhajósjelöltek közé választották.

Forrás: AFP

Az első kínai tíz éve, 2003 októberében járt az űrben, a Sencsou-5 fedélzetén. Két évvel később már ketten, míg öt év múlva már hárman indultak útnak. Az első női űrhajós tavaly járta meg sikerrel a kínai expedíciót.

A Sencsou-10 legfontosabb célja, csakúgy, mint a tavalyi stábnak, az automatikus és a kézi dokkolás végrehajtása a Föld körül keringő Tienkung-1 (Mennyei Palota) kísérleti űrállomásmodullal, továbbá feladata a jövőbeni űrállomás építési technológiájával összefüggő tesztek és egyéb kísérletek, megfigyelések elvégzése.

Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a Tienkung-1-et két évre tervezték, ami azt jelentené, hogy a "szavatossága" szigorúan számolva három hónap múlva lejár. Ezért - hangzott el Csiucsüanban - elképzelhető, hogy egyes alkatrészeinek állapota nem tökéletes, ami akár veszélyt is jelenthet.

Az űrhajósok keddi búcsúztatását és a pályára juttatás folyamatát a csiucsüani űrközpontban Hszi Csin-ping államelnök is végignézte, míg a pekingi parancsnoki központban a miniszterelnök és más politikai és katonai vezetők, valamint az ország első űrhajósa kísérték figyelemmel a történéseket.

A kínai űrhajósok mostani küldetése a kínai űrprogram második szakaszának a része. A harmadik szakaszban épül majd meg a Tienkung-2 és a Tienkung-3 űrlaboratórium, és a tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első - 60 tonnásra tervezett - emberlakta űrállomása. A távolabbi célok között egy Hold-expedíció is szerepel.