Németh Zsolt: a magyar-román kapcsolatrendszer nem szenvedett el helyrehozhatatlan sérülést

Vágólapra másolva!
Németh Zsolt államtitkár egy román tévécsatornénak adott interjújában értékelte a magyar-román kapcsolatokat. Szerinte 2012-ben volt ugyan egy kis megtorpanás, nincs nagy baj.
Vágólapra másolva!

Helyrehozhatatlan, jóvátehetetlen sérüléseket az elmúlt esztendőben sem szenvedett el a magyar-román kapcsolatrendszer, és ebben komoly szerepe van a két külügyminisztérium munkájának - hangsúlyozta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a román Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

A 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen készült, csaknem félórás interjút vasárnap este sugározta a román hírcsatorna Külügyi Napló (Jurnal Extern) című külpolitikai műsora.

A külügyi államtitkár emlékeztetett rá, hogy a szabadegyetemmel az alapítók a magyar-román párbeszédnek és megbékélésnek akartak fórumot biztosítani 1990-ben. Kifejtette, hogy a magyar-román kapcsolatok látványos fejlődést mutattak 1996 és 2012 között, és bár tavaly bekövetkezett némi megtorpanás, ezt nem kell dramatizálni. Meg kell érteni, hogy a két ország érdekei nagyon jelentős mértékben egybeesnek - mondta az államtitkár.

A riporter felvetette, hogy míg Németh Zsolt nemrég egységes és oszthatatlan régiónak nevezete a Székelyföldet, George Ciamba román külügyi államtitkár közleményben szögezte le, hogy a romániai régiósítás nem etnikai célokat követ. Válaszában a magyar politikus rámutatott, hogy Székelyföld vonatkozásában Magyarország a romániai magyarság képviselői által megfogalmazott elképzeléseket támogatja. Mint mondta, reméli, hogy a romániai átszervezés során figyelembe veszik a magyarság alapvető, legitim érdekeit egy ilyen súlyú kérdésben.

Németh Zsolt szerint egyre több a hasonlóság abban, ahogy Magyarország és Románia odafigyel a határain túl élő nemzettársakra. Felidézte, hogy a jelképhasználat körül év elején "heveny vita" bontakozott ki, de hozzátette: "a román miniszterelnöknek a határozott fellépése nyomán megnyugodtak a kedélyek és abba az irányba látom elmozdulni a szimbólumhasználat kérdését, hogy előbb-utóbb jogilag is védhető, megalapozott és megnyugtató megoldás születhet".