Óriáscégeknek adott pénzt megfigyelésre az amerikai nemzetbiztonság

A Google, Yahoo, Facebook, Microsoft óriásvállalatok is kaptak pénzt az amerikai nemzetbiztonságtól a lehallgatásokért - derült ki a Guardianhez eljutott dokumentumokból.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) dollármilliókat fizetett ki nagy internetes vállalatoknak az úgynevezett Prism megfigyelési programban, miután a bíróság azt állapította meg, hogy a hivatal egyes tevékenységei törvénytelenek voltak - írta a Guardian, amely szigorúan bizalmas dokumentumokhoz jutott hozzá.

2011 októberében a bíróság azt mondta ki, hogy az NSA nem tudja megkülönböztetni a belföldi és a külföldi adatforgalmat. A bírósági döntést az Obama-kormányzat hozta nyilvánosságra. Az NSA az amerikaiakat nem figyelheti meg, viszont egy amerikai és egy külföldi e-mailes levelezését vagy chatelését igen. A hivatalnak ezért az eljárását úgy kellett átalakítania, hogy ennek megfeleljen, ehhez viszont az internetes cégek segítségére volt szükség. A Guardian szerint ez az első bizonyíték arra, hogy az NSA és a vállalatok között pénzügyi kapcsolat állt fönt.

Olyan ismert vállalatok is a fizetett cégek között vannak, mint a Google, a Yahoo, a Microsoft és a Facebook. A pontos pénzösszeg nem derült ki, de egy szigorúan titkos levél megemlíti, hogy a hivatalnak dollármillióiba került a kapcsolat. A Guardian szerint a pénzt a cégek a megfigyelések költségeire kapták.

A Yahoo elismerte, hogy kapott pénzt, de azzal érvelt, hogy nem is tehettek másként, mert az államnak kötelessége megtéríteni a költségeket, ha részt kell venniük a lehallgatásban. A Facebook és a Google azonban tagadta, hogy kaptak volna közpénzt, a keresőcég szerint sem a Prism-hez, sem más megfigyelési programhoz nem csatlakozott. A Microsoft pedig azt válaszolta, hogy azért teljesítették a kérést, mert ezt írták elő a szabályok.

A Google magyarországi sajtóirodája később elküldte a cég hivatalos álláspontját. Ebben az írták, a Google nem csatlakozott a megfigyelési (PRISM) programhoz, és nem adnak hozzáférést az USA vagy más ország kormányának. Van úgy, hogy adatokat kell kiadniuk, de ezeket csak törvényben meghatározott feltételek szerint teszik. A Google nyílt levelet is írt az amerikai kormánynak, amelyben arra kérték a hatóságokat, hogy nyilvánosságra hozhassák a nemzetbiztonsági kérelmekben érintett felhasználók és fiókok számát. A Google azt állítja, a számok bizonyítanák, hogy ezek a kérelmek a felhasználók elenyésző részét érintik csak.

A megfigyelési botrányt a hivatal korábbi dolgozója, Edward Snowden robbantotta ki iratok kiszivárogtatásával. Ezekből kiderült, hogy az USA módszeresen megfigyeli az internetes forgalmat, e-maileket, chateléseket, oldalletöltéseket, kereséseket.