Tüntettek az aranybánya ellen

Több romániai nagyvárosban rendeztek tüntetést vasárnap az erdélyi Verespatakra tervezett ciántechnológiás aranybánya ellenzői, miután a héten a bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról.

A tüntetők a törvénytervezet elutasítását követelték a parlamenttől. A bukaresti Egyetem téren több száz tiltakozó gyűlt össze, akik Az aranyat elviszik, a cián marad, A forradalom Verespatakon kezdődik, Mentsétek meg Verespatakot feliratú táblákat emeltek a magasba.

A román hírtelevíziók beszámolóiból kiderült, hogy más nagyvárosokban is tiltakozók tucatjai - helyenként százai - vonultak utcára a Verespatak megmentéséért küzdő Alburnus Maior Egyesület felhívására. A civil szervezet Romániában 17 településre hirdetett vasárnap délutánra demonstrációt, amelyhez külföldi zöld szervezetek is csatlakoztak több európai és tengeren túli fővárosban.

A megmozdulásokkal egy időben Tőkés László európai parlamenti képviselő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tiltakozó nyilatkozatot tett közzé az MTVA Külhoni Magyar Sajtószolgálat honlapján, amelyben felszólít minden jóérzésű romániai törvényhozót, mondjon nemet a ciánra, mondjon nemet az "ország kirablására".

Erdélyt gyarmatnak tekintik

A Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökével közösen aláírt nyilatkozatban az EP-képviselő kifejti: döntésével a román kormány szembefordult az Európai Parlament 2010 májusában elsöprő többséggel meghozott határozatával, amelyben a cián bányaipari felhasználásának betiltását indítványozta az unió országaiban.

"Elvárjuk, hogy országunk választott képviselői elsősorban a választópolgárok érdekeit tartsák szem előtt, és ne a külföldi pénzemberek kegyeit keressék. Erdélyiekként tiltakozunk az ellen, hogy Bukarest Erdélyt pusztán természeti kincsekben gazdag gyarmatnak tekinti" - írta a verespataki bányaberuházás ellen tiltakozó nyilatkozatában Tőkés László.

A kanadai többségi tulajdonban lévő Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját, ahol 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. Kedden a bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást.