Arafat gyilkosáé is lehet a sötétben elcsípett elefántfarok

2013.11.08. 20:55

Jasszer Arafatot a zsidók mérgezték meg. Jasszer Arafatot a palesztinok mérgezték meg. Jasszer Arafat egy este megvacsorázott, majd ágynak esett, és disszeminált intravaszkuláris koagulációba halt bele. Ez a három verzió és még egy csomó másik is szilárdan tartja magát a palesztin vezető 2004-es halála óta. Az sem segít jobban eligazodni, hogy egy svájci vizsgálat most természetellenes mennyiségű polóniumot mutatott ki Arafat maradványaiban, ami támogatja a mérgezéses teóriát. Csak egy kicsit túl sok a "de".

2004-ben Jasszer Arafat, a palesztin függetlenségi mozgalom atyja és vezetője, a Nobel-békedíjas terroristavezér, aki akkor már évek óta ramálláhi főhadiszállására bezárva, a korábbi befolyását elveszítve élt, váratlanul meghalt. Hetvenöt éves volt ugyan, de nem volt komolyabb baja, mégis egy vacsora után ágynak esett, majd kórházba került, és néhány hét elteltével egy francia kórházban meghalt. A halál oka az orvosai szerint stroke és disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC), az viszont nem volt világos, hogy ez utóbbit mi váltotta ki. (A DIC olyan állapot, melyben apró vérrögök képződnek szerte a véráramban, amelyek elzárják az apró ereket, és elhasználják a véralvadáshoz szükséges faktorokat. Az állapot rendszerint kiterjedt alvadással kezdődik, melyet valamilyen toxikus anyag vált ki a vérben. Ahogy az alvadási faktorok elhasználódnak, súlyos vérzés lép fel.)

Arafat 2004-ben, a halála évébenForrás: AFP/PPO

Arafat még meg sem halt, de már több összeesküvés-elmélet terjedt el a palesztinok között, akik nem akarták elhinni, hogy a függetlenségi harcuk szimbólumává vált politikust csak úgy elvigye egy agyérgörcs. Sokkal valószínűbbnek tűnt az, hogy az izraeliek törtek az életére, vagy éppen a saját népéből valaki, hiszen itt is akadtak bőven ellenségei. (Itt összegyűjtöttük az Arafat halála körüli furcsaságokat, és a szárnyra kapott összeesküvés-elméletek értelmét is megvizsgáltuk.)

A néhai palesztin vezető özvegye, Szuha sokáig ellenállt, és nem engedte meg, hogy a férje holttestét vizsgálgassák. Egy éve azonban már máshogy gondolkodott, és végül maga járta ki, hogy a Palesztin Hatóság engedélyezze az exhumálást. Szuha az al-Dzsazíra arab tévének adott egy táskát, benne Arafat tárgyaival, amelyeket a francia kórházba magával vitt. Az al-Dzsazíra egy svájci kutatócsoportnak adta oda a tárgyakat, amely olyasmiket vizsgált, mint Arafat kalapban maradt hajszálát, fogkeféjén talált nyál- és az alsógatyájából vett vizeletmaradványokat. Ez tavaly augusztusban történt, és a minták polónium-210-maradványokat tartalmaztak. Ez a sugárzó anyag okozta Alexandr Litvinyenko orosz ellenzéki a világ szeme láttára történt borzalmas halálát. Az ételben és az emberi testben is előfordul, de nagy dózisban - például az ételbe keverve az emberi szervezetbe juttatva - halálos. A 38 napos felezési idejű anyag sugárzik, de - leegyszerűsítve - nem a testből kifelé, éppen ezért lehet olyan jól használni egy ember megmérgezésére. Viszont a ciánnál 250 ezerszer mérgezőbb.

Litvinyenko leépüléséről és haláláról könyveket írtakForrás: AFP/Leon Neal

A polóniummérgezést a Lausanne-i kutatók szerint csak akkor lehet kimutatni, ha nagyon gyorsan megvizsgálják Arafat maradványait, ugyanis a polónium felezési ideje gyors, nyolc év után az anyag jelenléte már nem mutatható ki biztonságosan. Ez győzte meg az özvegyet és a palesztin hatóságokat is, így egy évvel ezelőtt exhumálták a palesztin vezető már majdnem csontvázig bomlott testét. Mintát vettek a bordáiból, a medencecsontjából és a testnedvei maradványaiból is.

Ekkor, Ramalláhban három szakembercsoport volt ott: az al-Dzsazíra által megkeresett svájciak, egy orosz kutatócsoport és egy francia. A franciák azért, mert a polóniumnyomok megtalálása után Párizsban nyomozást indítottak, hogy kiderítsék, Arafat tényleg gyilkosság áldozata lett-e. A francia vizsgálat még nem készült el - állítólag már nincs sok hátra -, az orosz pedig nem nyilvános, csak a palesztin hatóság kapott a jelentésből.

A svájciak viszont november 5-én egy több mint 100 oldalas vizsgálati jelentést tettek közzé, pontosabban az al-Dzsazíra tette meg helyettük. Arra jutottak, hogy az Arafat maradványain elvégzett toxikológiai tesztek természetellenesen magas polónium-210-aktivitást mutattak ki. Konkrétan az átlagosan előforduló érték tizennyolcszorosát. Ez pedig "mérsékelten" ugyan, de erősíti a mérgezéses teóriát.

Jasszer Arafat képe egy gázavárosi falonForrás: AFP/Mohammed Abed

A reakciók két véglet között mozognak: az egyik szélén Szuha Arafat áll, aki szerint az évszázad bűntényére derült fény most, hiszen bebizonyosodott, hogy Arafat polóniummérgezésben halt meg, és már csak a tetteseket kell megtalálni; Izrael egyik külügyi szóvivője viszont azzal intézte el a dolgot, hogy ez az egész inkább egy szappanoperára emlékeztet, mintsem egy tudományos vitára. Izrael - amely természetesen nyolc éve ismételgeti, hogy nem volt köze Arafat halálához - megkérdőjelezi a vizsgálat függetlenségét. Az izraeli magyarázat szerint a svájci tudósok Szuha Arafatnak dolgoztak, az oroszok a Palesztin Hatóságnak, és csak a franciák függetlenek, csak éppen az ő vizsgálatuk még nem zárult le.

A sajtóban azóta számtalan igazságügyi orvos szakértő szólalt meg, és elemezte végig a svájci tanulmányt. Volt, aki szerint egyértelmű az adatokból, hogy polóniummérgezés történt, mások szerint viszont semmit sem bizonyít a vizsgálat, részben azért, mert már túl sok idő telt el. Egy brit szakértő az al-Dzsazírának azt mondta, a jelentés eredménye maga a füstölgő puskacső. Egy másik brit szakértő viszont azt a képet használta, hogy az eredményekből Arafat halálának körülményeire próbálni következtetni olyan, mint amikor egy vak ember egy elefánt farkát tartja a kezében, és erre alapozva próbálja kitalálni, hogy mekkora az egész elefánt.

Még maga a svájci kutatócsoport is csak nagyon erős feltételes módban tesz megállapításokat - a BBC elemzője szerint valószínűleg nem éppen Szuha Arafatnak tetsző módon -, és megjegyzi, hogy egy csomó dolog gyengíti a mérgezéses teóriát. Például, hogy a sugárbetegség nagyon gyakran hajhullást és csontvelőpusztulást okoz. És bár Arafat más jellemző tüneteket produkált a halála előtt, ez a kettő nem volt köztük, ami gyanúra ad okot. Még akkor is, ha az áldozatot nem kívülről érte radioaktív sugárzás, hanem feltehetően elfogyasztott egy adagot a sugárzó anyagból.

Arafat és felesége 2004 októberében - egy hónappal a halála előtt - RamallahbanForrás: AFP/Hussein Hussein/HO

Viszont eddig arra sincs egyértelmű magyarázat, hogy ha nem mérgezés történt, akkor vajon mit keresett a normális polóniummennyiség sokszorosa az Arafattól vett mintákban. Így a palesztin vezető halála továbbra is gyanús marad: hiába vizsgálódott egy évig a svájci kutatócsoport, a kérdőjelek inkább csak szaporodtak.