Kiégett vár alól tört fel a szlovák cigányok réme

2013.12.03. 19:02

Egy leégett patinás vár tövében fekvő romatelepen csinálta meg a szerencséjét Besztercebánya megye új zsupánja, Marian Kotleba. A szlovák nacionalista mozgalmat vezető politikus korábban magyarellenes akciókról is ismert volt, de a kampányában inkább a romákra szállt rá. A helyiek szerint a zebramintás Hummerrel közlekedő Kotleba jól látja a térség igazi problémáit, a megyegyűlésben azonban teljesen egyedül lesz.

Rozsdafoltos kémények pipálnak fehér füstöt Krasznahorka vára felé, a Krasznahorkaváraljától (Krásnohorské Podhradie) északra, a várdomb mögött elterülő romatelepen. Az egyik portán fél disznót bontanak, az amúgy szépen leaszfaltozott utcákon többen lézengenek. Szokatlan hely egy romákat sokszor kritizáló politikus számára, hogy telket birtokoljon.

Pedig a múlt héten a besztercebányai (Banska Bystrica) megyeelnöki választást megnyerő Marian Kotlebának van itt egy 840 négyzetméteres földterülete, egy osztatlan közös tulajdonú telken. Kotleba a múlt hétvégén a szavazatok 55,5 százalékával nyerte a besztercebányai zsupán-, azaz megyeelnök-választást. A megyei elnök Szlovákiában komolyabb poszt, mint a magyarországi hasonló hivatal, szerepe egy polgármesteréhez hasonló.

A krasznahorkaváraljai romatelep (a képekre kattintva galéria nyílik)Fotó: Pályi Zsófia – Origo

Kotleba győzelme nyomán közel s távol mindenki a neonácik előretöréséről írt, cseh lapok sokkolónak nevezték a fejleményt, a hírt nagy külföldi újságok is felkapták, és arról írtak, hogy egy neonáci lett megyeelnök, megválasztása ellen a múlt héten naponta tartottak tüntetést Besztercebányán.

Az eredetileg középiskolai informatikatanár Kotleba 2003 óta vezeti a Szlovák Testvériség (Slovenská pospolitos») nevű, 2006-ban gyűlöletkeltés miatt pártként betiltott, jelenleg polgári társaságként működő szervezetet.

A csoport korábban magyarellenes tüntetésekkel, illetve romaellenes menetekkel igyekezett felhívni magára a figyelmet. Nem egyszer jelentek meg tagjai a második világháború idején Jozef Tiso vezette fasiszta Szlovákiában működő magyar-, zsidó-, és csehüldözéseiről ismert félkatonai szervezet, a Hlinka Gárda egyenruhájában, illetve átvették annak köszöntését is „Na stráľ!" (Őrségbe!). A betiltás után gründolt új pártja, a Mi Szlovákiánkért Néppárt (Ąudová strana Naąe Slovensko – ĄSNS) pedig ugyancsak több alkalommal szervezett kampánygyűléseket olyan településekre, ahol feszült viszony alakult ki a romák, illetve a szlovák és magyar lakosság között. A párt maga amúgy a megyei választásokon nem szerzett különösebben sok támogatót, az elnökké választott Kotlebán kívül egyetlen képviselőt sem küldhetnek a közgyűlésbe.

Marian KotlebaForrás: AFP

Krasznahorkaváralja ugyan nem Besztercebánya kerület része, hanem a kassaihoz tartozik, de bárki, akit megkérdeztünk Kotleba győzelmének okairól, azt mondta, a politikus itt tett szert az őt a zsupánságig repítő széles körű ismertségre.

Tavaly az egész szlovákiai sajtó tele volt Kotleba krasznahorkaváraljai akcióival. Már egy héttel a Magyarországon is a vezető hírek közé került tűzvész után gyűlést szervezett a településre, amelyen híveivel a helyi roma lakosoknak a tűz kialakulásában játszott felelősségét vetette fel. (A vár leégéséhez vezető tüzet feltehetően a várdomb tövében cigarettázó falusi gyerekek okozták, de a tűzvész kialakulásában komoly szerepe volt a száraz időnek, illetve, hogy a domb lejtője nem volt rendezett, tele volt elszáradt növényzettel. A vár felújítása jelenleg is zajlik, bár helyi forrásaink szerint nem éppen gyors ütemben, és látogatni sem lehet.)

Kotleba később tulajdont is szerzett a településen, ahol azután többször is megjelent egy kék-fehér csíkos zebramintás Hummerrel. Tavaly szeptemberben a terület „megtisztítása” címmel szervezett demonstrációt, a címmel arra utalt, hogy a romák korábban illegálisan felhúzott házait le kellene rombolni, és a saját telkén is erre készült. A kérdés Szlovákia-szerte komoly probléma, a megoldást többen abban látják, hogy a romáknak lehetővé kellene tenni az érintett telkek megvásárlását.

A helyi vajdaFotó: Pályi Zsófia – Origo

Idén tavasszal, a tűzvész évfordulóján is tartott itt gyűlést, sőt kisebb összetűzésbe is keveredett a helyi romákkal. Gunár Lajos helyi cigányvajda szerint rendőrautók kísérték a Kotlebát szállító, a párt emblémájával ellátott csíkos Hummert, de valahogy lerázta a járőrkocsikat, és megjelent az ottani telkénél. A helyi romák körbevették a kocsit, és kölcsönös fenyegetőzések hangzottak el, de tettlegesség nem történt.

A Krasznahorkaváralja cigánytelepén Kotleba nevén levő földterületet a politikus nem maga vásárolta, hanem ajándékba kapta egy helyi, magyar nemzetiségű férfitól. Szaniszló István azt mondja, azért ajándékozta az ő tulajdonában lévő telket Kotlebának, mert „ő az egyetlen politikus, aki betartja az ígéretét”. A helyi gazdálkodónak elsősorban azzal van problémája, hogy a romatelep sok háza illegálisan épült fel magántulajdonú területeken – többek között az ő tulajdonában lévő másfél hektáron –, és nem látja, miként fog rendeződni a dolog. Szaniszlónak emellett nincs ideológiai problémája Kotlebával. Szerinte a hatalmát féltő szociáldemokrata kormány igyekszik lejáratni a politikust, aki valós problémákra hívja fel a figyelmet, és „nem azért fog dolgozni, hogy a milliókat osztogassa”.

Arra a kérdésünkre, hogy magyarként miért tart elfogadhatónak egy olyan politikust, aki korábban a rozsnyói Kossuth-szobor ellen szervezett akciót (a 2005-ben történt megmozdulás résztvevői leköpködték a szobrot), azt válaszolta, hogy Rozsnyón senki nem tett feljelentést a szobor ügyében annak idején, Kotlebának pedig nincs is baja a magyarokkal „mi is magyarul beszélgetünk a társaságában a feleségemmel”. Szaniszló Vona Gábor Jobbik-elnökhöz hasonlította Kotlebát, és nem ő volt az egyetlen, aki párhuzamba állította a két politikust.

Kotleba a kampány során kerülte, hogy a magyarok és szlovákok közötti feszültséget élezze, sőt. Egyik krasznahorkaváraljai akciója alatt egy szövetségese magyarul is köszöntötte a megjelenteket, ő maga pedig arról beszélt, „Nem számít, hogy valaki milyen pártot képvisel, hogy szlovák vagy magyar…”. Szaniszló pedig a Mi Szlovákiánkért Néppárt több idei rendezvényén megjelent felszólaló vendégként.

Krasznahorka váraFotó: Pályi Zsófia – Origo

Kotlebára így a magyarok közül is szavaztak, bár a magyar többségű településeken a Smer jelöltje szerzett többséget. Az Origo által Besztercebánya megyében megkérdezett, magyarul beszélő járókelők szinte mindegyike pozitívan értékelte Kotleba győzelmét. „Jó, hogy nyert. Szélsőséges, de látszik, hogy tudja, az emberek többségének elege van a kormányzó Smer politikájából, abból, hogy a tízgyerekes, aki nem dolgozik semmit, ugyanannyi pénzt kap segélyként, mint aki megdolgozik érte, ennyi” – mondta egy nő az Origónak Rimaszombat főterén.

A szlovákok hasonlóan gondolkoznak. Kotleba „látja a térség problémáit, ő az első a rendszerváltás óta, aki Rimaszombatot említette a programjában” – mondta a kisváros főterének egyik kapualja mélyén meghúzódó Caravan kávézó előtt Richárd. Szavait a kávézó tulaja, Patrick, az ugyancsak szlovák nemzetiségű, de magyarul jól beszélő, raszta hajú fiatal fordította. Patrick árnyaltabban látja a kérdést: lehet, hogy jó Kotleba szociális programja, de neki nem tetszik a rasszista felfogása.

Sikerén nem kell csodálkozni, ez a nagypolitika hibája, mindenki csak ígérget, de nincs megoldás – mondta az Origónak Szojka Béla rimaszombati középiskolai tanár. Szojka maga is indult a romák képviseletében a megyei választáson, de nem jutott be a közgyűlésbe. Szerinte Kotleba ütőkártyája egyértelműen a roma problematika, hogy a mindenkori kormányok csak ígérgettek, de nem tettek semmit, ráadásul nőnek a társadalmi különbségek, és magas a munkanélküliség a térségben. „Ezeket a kérdéseket vette elő, ezt hangoztatta mindenütt, bár konkrét megoldásai, úgy tűnik, nincsenek” – mondta Szojka.

Kotleba azonban hiába került a megyegyűlés élére a roma kérdéskörrel, ezen a poszton viszonylag kevés eszköze lesz a problémát kezelni – mondta Csúsz Péter, a Magyar Koalíció Pártjának jelöltje. Kotlebának ugyanakkor kinevezési joga lesz különböző megyei intézmények – útfenntartó, szociális intézmények, múzeumok, könyvtárak – vezetésére, ami Csúsz szerint aggasztó. Vasik János rozsnyói rádiós újságíró szerint a magyar–szlovák határokon átívelő közös, uniós finanszírozású programokra is hatással lehet a személye.

Szojka Béla azokat a településeket félti, amelyeket roma polgármesterek irányítanak (Szlovákiában Besztercebánya megyében van a legtöbb ilyen). „Ha ezek a megyére szorulnak támogatásért, kérdés, hogy szóba fog-e velük állni.”

Kotlebának azonban nem lesz egyszerű dolga. Döntéseit ugyanis a megyei közgyűlésnek is jóvá kell hagynia. „Ott viszont nincs embere, csak negyvenkilenc tagú ellenzéke” – mondta Csúsz. A közgyűlésbe rajta kívül pártjának egyetlen tagja sem került be, ideológiailag hasonló pártok képviselői is csupán négyen vannak. Vasik János szerint Kotlebának nagyobb ismertséget is hozhat a megyei elnökség, csak az a kérdés, hogy a nagy pártok „elszigetelik-e, vagy hagyják megnőni”. Csúsz praktikusabb kérdést vetett fel: a megyei elnökök bokros teendőit. „Erős, mindennapos munka vár rá, kérdés, marad-e még ereje szélsőséges nézeteket vallani, és az is kiderülhet, hogy csak üres duma az egész.”

Az Origo megpróbálta utolérni a cikkhez Marian Kotlebát is, de pénteken elküldött e-mailünkre egyelőre nem válaszolt.