Ellenzéki blokád alatt Kijev fő terei

Újra gyülekezni kezdtek hétfőn kora délután az Ukrajna EU-integrációjáért tüntetők Kijev főterén, miközben sokan továbbra is blokád alatt tartják a kormány székházát. A kormányfő államcsínyről, irányíthatatlan helyzetről beszélt.

Néhány ezer tiltakozó hétfőn, a reggeli órákban zárta el a kormány épületéhez vezető utcákat, hogy az ott dolgozók ne jussanak be az épületbe. Médiajelentések szerint emiatt a kormányhivatalnokok valamennyien hazamentek.

A Függetlenség terén a tilalom ellenére már több tucat sátrat állítottak fel, számuk egyre növekszik. A főtér közelében lévő Szakszervezetek Házának falán óriáskivetítőn folyamatosan az Európai Unió zászlaja látható – jelentette Kovács Andrea, az MTI kijevi tudósítója. Az épületet előző nap foglalták el a tüntetők. A CNN tudósítása szerint a tüntetők általános sztrájkfelhívást tettek közzé, a BBC pedig arról ír, hogy a téren azt skandálják: Kifelé a bandával!

Viktor Janukovics ukrán elnök az erőszakmentesség és a törvények betartásának szükségességét hangsúlyozta az Ukrajna-szerte zajló demonstrációkkal kapcsolatosan abban az interjúban, amelyet hétfőn adott ukrán televízióknak. Az interjúból kiszivárogtatott részletek szerint az államfő fontosnak nevezte, hogy a tömegmegmozdulások "békés természetűek" legyenek. "Meggyőződésem, hogy még a rossz béke is jobb a háborúnál" – szögezte le Janukovics. Az államfő kifejezte felháborodását a fővárost irányító adminisztráció épületének megszállása miatt. Szerinte a kormányoldalnak és az ellenzéknek le kell ülnie a tárgyalóasztalhoz, is tisztáznia kell a kialakult helyzetet.

Mikola Azarov kormányfő viszont egy nyilatkozatban úgy vélekedett, hogy a Kijevben kialakult helyzet "irányíthatatlanná" vált, és "államcsínyre utaló jelek" látszanak. "Egyfelől nem vesszük le a felelősséget a rendvédelmi szervekről, másfelől viszont azok a politikai erők, amelyek csatlakoztak ehhez az akcióhoz, élesen radikalizálták a helyzetet" – fejtette ki a miniszterelnök európai uniós tagállamok, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagyköveteivel találkozva. Hozzátette, hogy ezáltal a civil tömegmegmozdulások irányíthatatlan jelleget öltöttek, pontosabban "bizonyos politikai erők által váltak irányítottá".

Szavai szerint ezeknek a politikai erőknek – amelyek alatt Azarov nyilvánvalóan a parlamenti ellenzéket értette – az az illúziója támadt, hogy "a fennálló rend megdönthető". "Annak érdekében pedig, hogy ez az illúziójuk valóra váljon, teljesen törvénytelen módszereket használnak: állami épületek elfoglalására irányítanak embereket, akadályozzák az állami hivatalok munkáját, ultimátumokat jelentenek be. Ez az út nem vezet sehová" – szögezte le a kormányfő. Azarov közölte a nagykövetekkel, hogy a kormánynak olyan információk vannak a birtokában, miszerint "készül a parlament elfoglalásának terve".

"Washington a békés tüntetéseket nem tekinti államcsínynek." (Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője)

Közben a parlament illetékes bizottsága jóváhagyta a kormány elleni benyújtott bizalmatlansági indítványt. Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (Udar) párt vezetője, aki tagja a bizottságnak, a döntés után kijelentette: nem elegendő a kormány menesztése, teljes hatalomváltásra van szükség, beleértve Viktor Janukovics elnök távozását. A bizalmatlansági indítványról várhatóan a keddi plenáris ülésen tárgyal a parlament.

Először szólalt meg az ukrán tüntetések kirobbanása óta Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök hétfőn azzal vádolta az ukrán ellenzéket, hogy vagy nem érti, mi történik az országban, vagy szélsőséges erők tevékenységét leplezi. Putyin erről a jereváni látogatását lezáró sajtótájékoztatón beszélt. Vlagyimir Putyin azt hangoztatta, hogy mindaz, ami Kijevben történt, inkább hasonlít pogromokra, mint forradalomra. Az ellenzéki akcióknak szerinte kevés közük van Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataihoz.

Három nyugat-ukrajnai megye, Lviv, Ivano-Frankivszk és Ternopil vezetése csatlakozott az ellenzék által vasárnap meghirdetett általános sztrájkhoz. Kelet-Ukrajnában a Donyec-medence Független Bányász Szakszervezete közleményben tudatta, hogy kész csatlakozni a sztrájkfelhíváshoz, és követeli Janukovics és a kormány távozását.

Több ezer fős tüntetés kezdődött hétfőn reggel a kárpátaljai megyeszékhelyen, Ungváron, Viktor Janukovics ukrán elnök és a kormány lemondását, valamint Ukrajna európai integrációjának folytatását követelve – jelentette Varga Béla, az MTI ungvári tudósítója.

A túlnyomórészt fiatal tiltakozók reggel Ungvár központjában gyülekeztek, majd a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal és megyei tanács (közgyűlés) épületéhez vonultak, ahol élő lánccal blokád alá vették a létesítményt. A mintegy 2-3 ezer tüntető az ukrán elnököt és a kormányt lemondásra felszólító jelszavakat skandált, és azt követelte, hogy a megye vezetői jelenjenek meg a tömeg előtt, és jelentsék be, hogy a tiltakozók oldalára állnak. Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke, az ellenzéki Egységes Centrum (JC) tagja bejelentette, hogy az általa vezetett testület elítéli az ukrán elnök lépéseit, és támogatásáról biztosította a hatalomváltást követelő megmozdulásokat, valamint a kijevi tüntetőket.

Ungváron hétfőn tanítási szünetet rendeltek el a város egyetemein és főiskoláin, ezért nagyon sok diák vesz részt a tiltakozó megmozdulásokon. A tüntetésen bejelentették, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem más felsőoktatási intézményekkel együtt egy hétig szünetelteti az oktatást. A tiltakozók szolidaritásukról biztosították a kijevi tüntetések részvevőit és sérültjeit. Bejelentették, hogy a demonstráció mindaddig fog tartani, amíg Janukovics és rendszere hatalmon van.

Kárpátalja több más városában, köztük Huszton, Nagyszőlősön és Rahón is tiltakozó megmozdulások voltak.

Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára hétfőn békés párbeszédre, az erőszaktól való tartózkodásra buzdította a szemben álló feleket, egyúttal felajánlotta az Európa Tanács segítségét.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke elfogadhatatlannak nevezte a békés tüntetőkkel szemben Ukrajnában alkalmazott erőszakot – jelentette Konsiczky Zoltán, az MTI brüsszeli tudósítója. Schulz különösen nyugtalanítónak nevezte a rendőrrohamokhoz ürügyül szolgáló provokációkról érkező híradásokat. Sürgette, hogy Kijev teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, szavatolja a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát. A válságot párbeszéd útján kell rendezni – szögezte le.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon beszélt Viktor Janukoviccsal – az ukrán államfő kezdeményezésére – az Ukrajnában kialakult helyzetről hétfőn délután – közölte az Európai Bizottság. Barroso öt dologra hívta fel az ukrán államfő figyelmét: valamennyi félnek önmérsékletet kell tanúsítania, tiszteletben kell tartani a polgári jogokat és minden szabadságjogot, amint lehet, ki kell vizsgálni az erőszakos rendőri fellépést, az ukrán hatóságoknak sürgősen párbeszédet kell kezdeniük a politikai erőkkel, valamint hogy Ukrajna számára az egyetlen kiút a jelenlegi helyzetből a békés politikai megoldás.

Az ukrán elnök egyetértett Barrosóval ezekben a kérdésekben, és ígéretet tett, hogy kivizsgálják a rendőri erőszakot, a vizsgálat eredményét pedig nyilvánosságra hozzák. Janukovics kérte, hogy egy ukrán delegáció Brüsszelben tárgyalásokat folytathasson az Európai Bizottsággal a társulási megállapodás egyes elemeiről. Barroso világossá tette, hogy a tárgyalások újranyitására nincs lehetőség, minthogy a megállapodást már parafálták, megállapodtak viszont abban, hogy Brüsszelben konzultációkat tartanak a társulási megállapodásról.