Leszállt a Holdon a kínai űrszonda

Vágólapra másolva!
Embert még nem szállít, holdjáró autót viszont igen. A Jáde nyúl nagy lépés az ázsiai űrkutatásnak.
Vágólapra másolva!
Kína első holdjárója, a Jáde nyúl egy számítógépes grafikán. Forrás: AFP/EyePress News

Ma közép-európai idő 14 óra 13 perckor sikeresen landolt a Holdon a személyzet nélküli Csang’e-3 kínai űrszonda, miután napokon keresztül keringett az égitest körüli pályán. Az egységet december 2-án lőtték fel a világűrbe a Hosszú Menetelés 3 nevű hordozórakétával, a Kína délnyugati részén lévő Hszicsang Űrközpontból. Következő lépésként a „Yutu” (magyarul Jáde nyúl) nevű holdjáró jármű leválik a szondáról és eltávolodik tőle - az elsődleges számítások szerint óránként körülbelül 200 métert tud majd megtenni. Többféle mérőműszer található a fedélzeten, és akár 30 méter mélyre is le tud fúrni a felszín alá.

Utoljára 37 évvel ezelőtt landolt személyzet nélküli jármű a Holdon. A mostani lépéssel Kína tovább erősítette űrnagyhatalmi pozícióját az Egyesült Államok és Oroszország mellett. Már tíz évvel ezelőtt embert küldetek a világűrbe, 2018-ban pedig a tervek szerint Holdra lép az első kínai állampolgár. Egyedül 2012-ben 18 alkalommal lőttek fel űrhajót Kínából, néhány éven belül pedig berendezik saját űrállomásukat.

A Jáde nyúl nevű holdjárót szállító kínai űrszonda egyik első felvétele a Hold felszínéről, 2013. december 14. Forrás: AFP

Most az egész világ az első helyszíni fotókra vár. A 140 kilós, hatkerekű Jade nyúl leválasztása a tervek szerint legfeljebb egy napig tart, a misszió összesen három hónapos lesz. Maga a holdraszállás technikailag is nagy előrelépés volt a 37 évvel ezelőtti szovjet landoláshoz képest: leszállás előtt a szonda 100 méteres magasságban lebegett és szenzorokkal pásztázta a felszínt, hogy felderítse, hol van a legkevesebb akadály. Amikor talajt ér a holdbéli Szivárvány-öbölben a Csang'e-3, óriási rivalgás tört ki a kínai űrközpontban.

Az űrszonda abban is túlmutat amerikai és szovjet elődein, hogy valójában egy mozgó obszervatórium, ahonnan hét különféle mérőeszközzel (többek között teleszkóppal és kamerával) meg lehet figyelni a Tejutat és a csillagokat. Az ígéretek szerint hatékonyabban működik a földi űrteleszkópoknál, mert nem zavarja működését légkör és magnetoszféra.