Izrael és az Európai Bizottság után is kémkedtek a britek

Három nagy lap egyszerre közölt cikket a brit titkosszolgálat lehallgatásairól. Ezek alapján Angela Merkel nagy vitát kiváltó megfigyelése csak egy volt a sok közül: a listán ENSZ-igazgatók, izraeli politikusok, afrikai államelnökök is szerepelnek.

Az izraeli kormány és az Európai Bizottság ellen is kémkedhetett az informatikai hírszerzésre szakosodott brit titkosszolgálat (GCHQ), írta a New York Times, a Guardian és a Spiegel.

Az amerikai és a brit lap, valamint a német hírmagazin online kiadásában egyszerre közölt beszámoló szerint a brit kormány elektronikus lehallgató ügynöksége jóval szélesebb kört figyelhetett meg, mint ahogy eddig a kívülállók gondolhatták.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárogtatott dokumentumok alapján 2008-2009-ben a GCHQ megfigyelési céljpontjai között volt az izraeli kormányfő és a védelmi miniszter, valamint az Európai Bizottság versenyügyi biztosának e-mail fiókja és a német kormányzat berlini telefonhálózata is. Az úgynevezett céladatbázisban szerepel még a francia Thales hadiipari konszern és a Total olajipari óriásvállalat, az ENSZ több szervezete, köztük a leszerelési ügyek hivatala (UNODA), továbbá nemzetközi civil szervezetek, mint például a Médecins du monde (MDM - Világ Orvosai) nevű segélyszervezet.

A BBC összefoglalója szerint 60 országban mintegy ezer célpontja volt az amerikai-brit programnak. A New York Times szerint a GCHQ ENSZ-igazgatókat, afrikai államelnököket és családtagjaikat is lehallgatott. A Guardian az ENSZ Fejlesztési Programját, az Unicefet (az ENSZ gyermeksegítő alapja), német kormányépületeket, és az EU versenyügyi biztosát, Joaquin Almuniát nevezi meg célpontként. Utóbbi politikus a felelős a cégösszeolvadások jóváhagyásáért és a monopóliumellenes vizsgálatokért, a Google-val is volt összeütközése, emlékeztet a BBC.

A GCHQ nem kommentálta az állításokat, de közölte: a világ hírszerzési szolgálatai közül náluk az egyik legerősebb a fékek és ellensúlyok rendszere, valamint a demokratikus felelősség.