A polgárháború szélére sodródott Ukrajna

2014.01.23. 20:15

Fordítva sült el az az ukrán törvény, amit azért hozott a parlament, hogy felszámolhassa a november óta tartó tüntetéseket. A demonstrálók és a rendőrség között szerdán durva összecsapások kezdődtek, többen meghaltak, Kijevre már a nemzetközi politika is odafigyel.

Eddig nem látott méreteket öltött az erőszak Kijevben: a két hónapja tartó tüntetések szerdán egy tüntetésellenes törvény hatálybalépése miatt vettek új lendületet, az összecsapásoknak halálos áldozatai is vannak. Viktor Janukovics elnök és az ellenzéki vezetők válságtanácskozásokon próbálnak megoldást találni a helyzetre, a parlamentet összehívták, hogy rendkívüli ülésen vitassák majd meg a teendőket. A tanácskozásokra való tekintettel Vitalij Klicsko ellenzéki vezető egynapos tűzszünetet harcolt ki a tüntetők és a rendőrök között, de megjegyezte azt is: ha nem jó irányba mennek a dolgok, kész "támadásra vezetni" az utcán lévőket.

Január 23-án a kiégett és az oltás után jégbe fagyott járművek barikádjain folytatódtak az összecsapások.Forrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Az indulatok szerdán szabadultak el: több tízezren vonultak utcára, hogy kifejezzék dühüket, amiért Janukovics pártja különösen gyorsan áthajtott a parlamenten egy új törvényt, mely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a tüntetések szervezését. Ez ugyanis megtiltja, hogy előzetes engedély nélkül sártat és színpadot lehessen állítani, vagy erősítőn keresztül beszélni, és elrendeli a sisakot viselő vagy az arcukat elfedő tüntetők azonnali letartóztatását, rendőr fenyegetéséért pedig akár hétéves börtönbüntetést is kiszabhatóvá tesz.

Geopolitikai katasztrófa

A törvény, melyet az ellenzék egyszerűen kormánypárti puccsnak nevezett, a napokban lépett hatályba, a rohamrendőrök pedig már január 22-én megindultak, hogy az új felhatalmazás alapján végleg felszámolják a tüntetők november közepétől élő táborait. Erre a demonstrálók is erőszakkal válaszoltak: Kijev csatatérré változott. Közben vidéken is aktivizálódtak a kormányellenes erők: Lviv és Rivne után Zsitomirban is önkormányzati épületeket rohantak meg a tüntetők. Az összecsapások hevessége és terjedése miatt az elemzők „geopolitikai katasztrófától” tartanak, a Kommerszant nevű orosz lap pedig arról írt, hogy Ukrajna minden nap

egyre közelebb csúszik a polgárháborúhoz.

Mikola Azavrov miniszterelnök nem így látja, szerinte „a hatóságok mindent kézben tartanak a fővárosban”. A Kijevből érkező hírek és képek azonban nem erről árulkodnak. A miniszterelnök egyébként azt mondta, nem gondolja, hogy előrehozott választásokra lenne szükség.

Január 22-én végképp eldurvult a helyzet, öten életüket vesztették a kijevi konfliktusban. Az égő autógumik sűrű fekete füstjében zajló eseményekről a képre kattintva tekintheti meg galériánkat.Forrás: AFP/Vasily Maximov

A magyar Külügyminisztérium is adott ki közleményt az Ukrajnában történetkről, eszerint „a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia külügyminisztereit sokkolta, hogy a tüntetők és a rohamrendőrség közötti kijevi összecsapások halálos áldozatokkal jártak.” A kijevi eseményeket figyeli a német kormány és az Európai Bizottság is, ahogy Angela Merkel mondta csütörtökön: a német kormány "mély aggodalommal és hatalmas felháborodással" fogadta a híreket a tüntetők haláláról.

Négy golyó találta el

Oleg Muszij, a tüntetőket ellátó önkéntes orvosi szolgálat koordinátora szerint január 22-én öten vesztették életüket, és csak az egyikükkel nem golyó végzett, a halottak mellett pedig nagyjából 300 sérültet kellett ellátniuk. Egyelőre csak az első két áldozat kiléte biztos, őket a BBC híradása szerint is lelőtték, az ukrán rendőrség viszont tagadja, hogy éleslőszert használna a demonstrálók ellen.

A tüntetők azonban azt állítják, hogy a tüntetések első áldozatán, a 21 éves Szerhij Nihojanon golyó ütötte sebeket láttak. Oleg Muszij a KyivPostnak azt mondta: a férfit négyszer lőtték meg, ebből egy golyó a fején, egy pedig a nyakán találta el. Nihojant a legtöbben mártírként kezelik, a Szabad Európa Rádió már portrét is készített róla. Kiderítették, hogy Nihojan december elején érkezett Kijevbe a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkból, és azóta folyamatos résztvevője volt a tüntetéseknek. Legtöbbször őrt állt a Majdanon, de vágott fát is, hogy fűteni tudjanak a tüntetők, néhányszor még kisebb lelkesítő beszédeket is tartott.

A gyülekezési-, sajtó- és szólásszabadságot a korábbinál erősebben korlátozó jogszabályok megjelenését követően kiélesedtek az összecsapások az EU-párti tüntetők és a rohamrendőrök között. A hét eleji eseményekről a képre kattintva nézheti meg galériánkat.Forrás: AFP/RIA Novosti/Andrej Stenyin

A Szabad Európa Rádió ukrajnai munkatársai Nihojan örmény származású szüleit is megtalálták, akik elmondásuk szerint próbálták lebeszélni fiukat arról, hogy Kijevbe utazzon a tüntetésekre, de Szerhij nem hallgatott rájuk. A fiú utazása előtt nem sokkal szakított barátnőjével, ezután pedig mély depresszióba esett, ekkor növesztette meg a szakállát is, mely később Kijevben a fő ismertetőjegyévé vált.

Zsoldos és militáns

A tüntetők közül is sokan emlékeznek Nihojanra, elsősorban jellegzetes szakálla és a sokszor a nyakában hordott örmény zászló miatt. A fiú örménynek vallotta magát, szülei csak 1992-ben, egy évvel születése előtt költöztek Ukrajnába Hegyi-Karabahból. A Facebookon egy demonstráló felidézte azt, amikor meleg teát vitt Szerhijnek és a Majdan többi őrének. „A többi őrrel ellentétben, ő nem jött oda hozzám, mert nem akarta elhagyni az őrhelyét. Amikor felsétáltam hozzá, csak akkor vette el a teát és hálásan megcsókolta a kezem” – írta egy kommentben a lány.

Nihojant a Facebookon leginkább egy videó kíséretében éltetik, melyen az egyik legnagyobb ukrán költő, Tarasz Sevcsenko Kaukázus című versét szavalja. A költő születésének 200. évfordulójára készülő kisfilmek egyik rendezője, Szerhij Proskurnia a Szabad Európa Rádió riporterének azt mondta, azért vette filmre Nihojant, mert rabul ejtette a férfi karizmája.

Más újságírók szerint viszont Szerhij Nihojan nem csak átlagos fiú volt Kelet-Ukrajnából, hanem fizetett zsoldos vagy szélsőjobboldali terrorista, akit egy hegyi-karabahi örmény felszabadítási mozgalom képzett ki a harcra. Ezzel a feltevéssel először egy Graham Phillips nevű blogger állt a nyilvánosság elé, bizonyítékként pedig olyan képeket jelentetett meg, melyeken Nihojan katonai egyenruhában, kezében fegyverrel pózol. Ezek a képek azonban készülhettek a férfi ukrajnai sorkatonai szolgálata idején is.         

A második áldozatot, Mikhail Zsizneuszkit, a szívén érte találat, ő is azonnal belehalt sérüléseibe. Zsizneuszki 2005-ben költözött Fehéroroszországból Ukrajnába, ott pedig belépett az orosz befolyás ellen harcoló, UNA-UNSO nevű militáns szervezetbe. A húszas évei végén járó férfi a kijevi tüntetések egyik legaktívabb figurája volt, halála után az UNA-UNSO is gyászközleményt adott ki.