Míg a nyugat spórol a tölténnyel, a kelet fegyverkezik

Vágólapra másolva!
A válságra az európai és amerikai országok a védelmi kiadások csökkentésével, esetleg szinten tartásával reagáltak. Eközben ázsiai országok jelentősen növelték a kiadásaikat, így a néhány éve még nyugatra billenő mérleg teljesen átalakult.
Vágólapra másolva!

Gyors ütemben csökken a nyugati országok részaránya a globális védelmi kiadásokon belül, és ezzel egy időben jelentősen növekszenek a feltörekvő keleti hatalmak katonai kiadásai - áll a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS), a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet szerdán ismertetett éves világjelentésében.

Az IISS által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított 500 oldalas idei elemzés (Military Balance 2014) szerzői kimutatták, hogy a nyugati hatalmak védelmi költségvetése tavaly valamivel több mint a fele, 2010-ben azonban még a kétharmada volt a világ összesített katonai kiadásainak.

Észak-Amerika és Európa védelmi kiadásai a 2008-as globális pénzügyi válság óta stagnálnak vagy csökkennek, ugyanebben az időszakban azonban Kína 40 százalékkal, Oroszország 30 százalékkal emelte katonai költségvetését - áll az IISS elemzésében.

Az intézet adatai szerint Ázsia teljes katonai kiadása reálértéken 11,6 százalékkal volt magasabb tavaly, mint 2010-ben. Abszolút értelemben mérve Kelet-Ázsia védelmi ráfordításai nőttek tavaly a legnagyobb mértékben. Kína, Japán és Dél-Korea a földrész együttes katonai kiadásainak több mint a felét adta 2013-ban.

Kína jelenleg háromszor annyit költ védelmi célokra, mint India, és katonai költségvetése nagyobb, mint Japáné, Dél-Koreáé, Tajvané és Vietnamé együtt. Mindeközben tavaly az európai országok 57 százalékában csökkentek reálértéken számolva a védelmi kiadások, és Ázsia együttes katonai ráfordításai már 2012-ben túllépték Európa védelmi költségvetését.

A cég elemzői hangsúlyozták ugyanakkor azt is, hogy az amerikai költségvetési lefaragások ellenére változatlanul az Egyesült Államok az egyetlen olyan katonai hatalom, amelynek az egész világra, és a hadműveletek teljes spektrumára kiterjedő csapásmérő kapacitása van.

Az IISS szakértői szerint a Kína és Japán közötti feszültség jelentős mértékű kiéleződése miatt szükség lenne egy olyan mechanizmusra, amely lehetővé teszi a két ország hadvezetése közötti konzultációt, mérséklendő annak a kockázatát, hogy a tengeren vagy a levegőben bekövetkező esetleges taktikai szintű súrlódások hadászati léptékű válsággá eszkalálódjanak a két ország között.

Arra a kérdésére, hogy az ukrajnai belpolitikai válság eszkalálódhat-e belső vagy külső katonai intervencióig, Nicholas Redman, az IISS vezető geopolitikai kockázati kutatója azt mondta, nem tartja valószínűnek, hogy az ukrán hadsereg beavatkozna. Az ukrán fegyveres erők "ethosza, intézményi szabályzata" egyértelműen meghatározza, hogy a hadsereg csak külső védelemre vethető be - hangsúlyozta a szakértő.

Az esetleges orosz beavatkozás esélyeiről Redman csak annyit mondott, hogy személyes előrejelzési horizontja jelenleg a szocsi téli olimpia végéig terjed, és ebben az időszakban kizártnak tart bármilyen orosz katonai fellépést az ukrajnai válsággal kapcsolatban.

Kövessen minket Facebookon is!