Kik lobbantják lángra az ukrán utcákat?

2014.02.20. 17:21

Az oroszbarát elnök, a Nyugat gázos kedvence és a kemény öklű pártvezér a tárgyalóasztalnál igyekeznek eredményre jutni, de kik segítik őket az utcán? A rendőrökön és katonákon kívül ősellenség futballhuligánok egy oldalon, harcosok klubját játszó kormánypárti kommandó, és egy nőverő harcművész tanítványai.

Forrás: AFP/David Goldman

Viktor Janukovics

A 2010-ben megválasztott ukrán elnök tavaly ősz óta másodjára dacol az ellene utcán tiltakozó tömeggel. Majdnem 10 éve körülbelül egy hónapig bírta az elcsalt akkori elnökválasztást követő demonstrációkat. A mostani tüntetések már negyedik hónapja tartanak, de nem úgy tűnik, hogy Janukovics elbizonytalanodott volna. Hagyományosan oroszbarát politikát folytat, a mostani zavargások előtt pedig kettős játékot játszott: miközben zajlottak a végül elutasított EU-s megállapodás előkészületei, igyekezett helyreállítani az orosz kapcsolatokat is. Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatja őt, Oroszország komoly pénzügyi támogatást ígér.

Forrás: AFP/Sergei Supinsky

Vitalij Klicsko

A korábbi nehézsúlyú bokszbajnok erőszeretettel emelgette sokat látott ökleit az Udar (ütés) nevű ellenzéki párt vezetőjeként. A 42 parlamenti képviselővel a harmadik legerősebb ukrajnai párt elsősorban a kormányzati korrupció ellen kampányol. Magát Klicskót, aki sokáig ingadozott, hogy folytassa sportkarrierjét, vagy politikusi pályára álljon, tavaly óta elnöki ambíciók fűtik. Azt mondja, modern, európai országgá szeretné tenni Ukrajnát. Noha korábban rendszeresen megjelent a kijevi Függetlenség téri barikádoknál, most csütörtökön nem mutatkozott a téren. Szerda este még azt mondta, csütörtökön folytatódnak a tárgyalások a kormánnyal.

Forrás: AFP/Sergei Supinsky

Julia Timosenko

A korábbi miniszterelnök a 2004-es narancsos forradalom egyik főszereplője is volt, most a háttérből, a harkovi börtönkórházból figyeli az eseményeket, csak alkalmanként nyilvánul meg. Timosenko öt évig volt miniszterelnök, hivatali idején folyamatosan korrupció gyanúja vetült rá, majd 2011-ben hét évre lecsukták hatalommal való visszaélés és adócsalás miatt. Hívei szerint politikai leszámolás áldozata lett. Beteg, az unió és Ukrajna tavaly októberben visszamondott társulási szerződése aláírásának egyik feltétele volt az ő németországi orvosi kezelése. Csütörtök reggel pártja, a Haza (Batykivscsina) honlapján jelent meg közleménye, amelyben azt írta, nincs értelme a kormánnyal tárgyalni, mert az emberek már nem bíznak benne, és ez is hozzájárult a halálesetekhez. „Janukovicsból soha nem lesz demokrata” - figyelmeztetett csütörtökön.

Forrás: AFP/Maurizio Gambarini

Ajrszenyij Jacenyuk

Timosenko közeli szövetségese, a Haza pártjának frakcióvezetője, az egyik legaktívabb közvetítő a tüntetők és a kormányzat között. Eltökélt az elnök menesztése mellett, korábban elutasította a neki felajánlott kormányfői posztot is. „Befejezzük, amit elkezdtünk. A vezetőket a nép választja, nem maga” - üzente az elnöknek korábban a Twitteren. A korábban ügyvédként dolgozó politikus korrupcióellenes és EU-barát, de több vezető pozíciót is betöltött a korábbi kormányok idején: volt külügyminiszter, a központi bank helyettes vezetője, 2010-ben sikertelenül pályázott az elnöki posztra.

Forrás: AFP/Genya Savilov

Jurij Lucenko

Ugyancsak Timosenkóhoz áll közel, jóllehet egyik pártnak sem a tagja. Karrierje az 1990-es években indult az ukrán szocialista pártban, a narancsos forradalomban is vezető szerepet játszott, majd a Timosenko-kormány belügyminisztere volt. Január közepén agyrázkódást kapott, amikor megverték a tüntetők és a rendőrök közötti egyik összecsapásban. A konfliktust február elején Oroszország "újabb gyarmatosítási kísérletének" nevezte. Timosenkóhoz hasonlóan 2010 után őt is perbe fogták, és elítélték hivatali visszaélés és sikkasztás miatt, de tavaly áprilisban, az EU nyomására kegyelmet kapott. Utána saját, civilnek nevezett mozgalmat indított Harmadik Ukrán Köztársaság néven.

Forrás: AFP/Genya Savilov

Oleh Tihanibok

A Szvoboda (szabadság) párt vezetője 2004-ben még moszkovita-zsidó maffiáról szónokolt az ukrán parlamentben, ami miatt ki is penderítették onnan. Azóta igyekszik bizonygatni, hogy nem rasszista. Szélsőjobboldali pártja 2012-ben meglepetésszerű sikert aratott, a negyedik legerősebb ukrán parlamenti párttá vált, jelenleg 37 képviselője van a 450 fős parlamentben. A Szvoboda általában hagyományos hímzett ukrán ingben pózoló tagjai a hagyományos ukrán kultúra és nyelv idegen befolyással szembeni megőrzését tűzte zászlajára, de sokan - főleg az ország keleti, oroszokhoz húzó felének lakosai - tartják szélsőséges, fasiszta szervezetnek.

A civil tüntetők mellett vagy éppen ellenük több jobban-rosszabbul szervezett csoport is fellépett. A Právi Szektor (jobboldali szektor) radikális nacionalistáit teszik részben felelőssé a januárban elharapózott utcai erőszakért. Több kisebb szélsőséges szervezetből alakultak, és ugyan a kormány ellen tüntetnek, de messze nem EU-barátok, ők nemzeti forradalmat akarnak.

A Szpilna Szprava tagjai a mezőgazdasági minisztériumbanForrás: AFP/Vasily Maximov

Szpilna Szprava (közös ügy), elsősorban a tavaly novemberi eseményekben játszott komoly szerepet. Több minisztériumot is ők szálltak meg. Idő előtti választások kiírását követelik, de ebből nem engednek. „Ha ma nem zavarjuk el a hatalomban lévőket, holnap sajnálni fogjuk” - így szól jelmondatuk. Gyakran kerültek szembe az ellenzéki vezetőkkel is, egy alkalommal civil tüntetők kényszerítették tagjaikat a kijevi önkormányzat épületének elhagyására.

tyituski, kormánypárti polgárőrök, nevüket Vagyim Tyituskóról egy harcművészet-oktatóról kapták, akit lefilmeztek, amint megver egy újságírót és annak fotós férjét még tavaly májusban. A csoport tagjai az utóbbi egy évben jelentek meg egyre gyakrabban a különböző utcai megmozdulásokon mint a kormány támogatói. Állítólag Kelet-Ukrajnában toborozzák, és buszokkal viszik őket a kormányellenes megmozdulásokra, hogy zaklassák a kormányt bíráló tüntetőket.

KormánypártiakForrás: AFP/Aris Messinis

A futballrajongói klubok ultrái a kormányellenes tüntetők oldalán szálltak be az utcai harcokba. Elsősorban a tyituskitól igyekeznek védeni a tüntetőket. Jellemzően szélsőjobboldaliak. A két ősellenség, a Dinamo Kijev és a Sakhtar Donyeck ultrái egyaránt a kormányellenes tüntetők mellett álltak ki az elmúlt hetekben.

Kormánypárti csoport az Oplot (oroszul erőd), amely a kelet-ukrajnai Harkov egyik sportklubjából alakult. Magukat csak „Ukrajna első harcosok klubjának” nevezik, vezetőjük egy meggyőződéses szovjethívő nyugdíjas rendőrtiszt, akit korábban elítéltek, mert felrobbantotta saját autóját. Kijevben is jártak, hogy „segítsenek a rendőröknek helyreállítani a rendet”. Tagjai elsősorban akadályozni próbálják a tüntetőket segítő aktivistákat. Állítólag ők vágták el a Függetlenség téri tüntetők egyik szószólójának, Dimitro Bulatovnak a fülét.