Elszakadna Ukrajnától a krími parlament

Ukrainian officers' wives gather outside the military base blocked by Russian forces in Perevalnoye, near Simferopol, on March 6, 2014. Pro-Moscow authorities in Crimea on March 6 asked Russian President Vladimir Putin to examine a request for their region to join the Russian Federation, which will be put to a referendum on March 16. AFP PHOTO/ GENYA SAVILOV

A Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról hozott elvi döntést a helyi parlament. A kijevi kormányfő szerint jogtalan a döntés, de a krími miniszterelnök már megszállónak nyilvánította az ukrán katonaságot, az oroszok pedig már tervezgetik a csatlakozási eljárást. A Krím akár még ebben a hónapban Oroszország részévé válhat.

Nagyon Oroszországhoz akar tartozni a Krím félsziget új vezetése. Rusztam Temirgalijev, az új krími kormány első elnökhelyettese csütörtökön bejelentette, hogy a parlament elvi döntést hozott az Oroszországhoz való csatlakozásról, és hogy a Krím státusával kapcsolatos népszavazást előrehozták március 16-ra. Temirgalijev egyúttal megszállónak nyilvánította a Krím félszigeten állomásozó ukrán erőket, mivel szerinte az Oroszországhoz csatlakozásuk már "hatályba lépett ", ezért a területen az egyetlen törvényes haderő az orosz hadsereg. A népszavazás szerinte csak a parlamenti döntés jóváhagyásához kell.

A zömében orosz lakosságú Krím 1954 óta Ukrajnához tartozik (történelméről itt olvashat bővebben). A terület hovatartozása körüli feszültség Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnök bukása óta éleződött ki, a félsziget a múlt hét közepe óta gyakorlatilag orosz ellenőrzés alatt van. Jelzések nélküli egyenruhás – feltehetően orosz – katonák számos közhivatalt, ukrán laktanyákat, támaszpontokat vontak blokád alá, és az oda vezető utakat is ellenőrzik.

Oroszok által ellenőrzött ukrán bázis Perevalnojéban Forrás: AFP/Genya Savilov

Mindent vinnének

Temirgalijev szerint már készül a Krím és az Oroszországi Föderáció között egy szerződés, amelyben meghatározzák a félsziget hatásköreit és egy sor gazdasági mutatót. A Krímben a rubel lesz a fizetőeszköz, és az ott található teljes ukrán állami tulajdon és valamennyi ukrán állami vállalat a Krími Autonóm Köztársaság tulajdonába megy át.

A lépés nem maradt visszhang nélkül. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő csütörtökön Brüsszelben jogellenesnek nevezte a krími törvényhozás döntését, szerinte az erről kiírt népszavazásnak nincs jogi alapja. Jacenyuk – aki a rendkívüli EU-csúcs alkalmából utazott Brüsszelbe – egyúttal felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza erőit a támaszpontokra, és legyen nyitott a tárgyalásokra, továbbá agressziónak minősítette az orosz fellépést. (A brüsszeli csúcs jelenleg is zajlik, itt élőben követheti az Ukrajnával és a Krímmel kapcsolatos fejleményeket.)

Feltartóztatták az EBESZ-t, kirúgták az ENSZ-t

A krími tatárok saját nemzetgyűlése, a medzslisz ENSZ-békefenntartó kontingens kiküldését kérte a Krími Autonóm Köztársaságba. A medzslisz szerdán fogadta el a többek között az ENSZ-hez, az EBESZ-hez, a nemzeti parlamentekhez, valamint az EU és az Európa Tanács tagállamainak kormányfőihez intézett kérést. A tatárok tömeges áldozatoktól és a nemzetközi szerződéseken alapuló jelenlegi világrend felborulásától tartanak.

Forrás: AFP/Genya Savilov

Eközben hiába indított az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fegyver nélküli katonai megfigyelőcsoportot a félszigetre. Az Ács Gábor magyar alezredes vezette 42 fős nemzetközi csapatot ismeretlen fegyveresek feltartóztatták az egyik úttorlasznál. A csapat Odesszából igyekezett a Krímbe.

Szerdán Robert Serry ENSZ-megbízott is távozni kényszerült a félszigetről, miután fegyveresek feltartóztatták, majd beszorították egy kávéházba, és megadásra kényszerítették.