Most akkor Putyin tényleg széttépi Ukrajnát?

Az Ukrajnától való elszakadását követelő oroszbarát aktivisták autógumikat égetnek a megyei adminisztráció épülete előtt a kelet-ukrajnai Harkivban 2014. április 7-én.

A kormányzati épületek elfoglalásával és népi köztársaságok kikiáltásával szítják a feszültséget az oroszbarát szakadárok Kelet-Ukrajnában. Az ukrán vezetés attól tart, hogy Oroszország a Krím félsziget után újabb területet akar kiszakítani Ukrajnából. A határnál már több tízezer orosz katona állomásozik. Hihető-e, hogy Oroszország nem akarja lerohanni Kelet-Ukrajnát?

Az Ukrajna keleti részén élők az elmúlt napokban egyre jobban belelendültek a népi köztársaságok kikiáltásába: a szakadárok hétfőn Donyeck után Harkivban is államalapításba kezdtek. Viszonylag gyorsan, még aznap meg is választották magukat a megyei tanács képviselőinek, és átvettek minden hatáskört az állami intézmények irányítása felett.

Miután a harkivi rendőrség Arszen Avakov ukrán belügyminiszter szerint „enyhén szólva nem teljesítette a feladatát”, Kijev úgy döntött, eljött az ideje, hogy kommandósokat vessen be. Így a keleti országrészben tapasztalható feszültség miatt különleges egységeket küldtek Harkivba, Luhanszkba és Donyeckbe is.

Látványos volt a házfoglalás Harkivban Forrás: MTI/EPA/Oleg Siskov

A Krím félsziget orosz lerohanását érdemben nem igazán tudták kezelni az ukrán vezetők, a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok akcióira azonban már úgynevezett terrorellenes művelettel reagáltak. Ennek eredményeként a harkivi adminisztráció ellenőrzése alig egy napig volt a szakadárok kezében, kedden ugyanis egy puskalövés nélkül megtisztította tőlük a helyi adminisztráció épületét az ukrán rendőrség.

Donyeckben az oroszbarát tüntetők még vasárnap megszállták a megyei adminisztráció épületét, és elfoglalták az ukrán titkosszolgálat székházát is, de hétfőn este ezt is sikerült visszafoglalni.

Ukrajna ideiglenes elnöke, Olekszandr Turcsinov hétfőn televíziós üzenetben tisztázta a helyzetet, és kijelentette, hogy Oroszország darabokra akarja tépni az országot. Szerinte ami most Kelet-Ukrajnában zajlik, az az erre irányuló műveletek második hullámának a kezdete. Azt mondta, az ukrán kormánynak pontos terve van a kelet-ukrajnai helyzet rendezésére, ennek részletei azonban még nem ismertek. Az biztos, hogy az egyik miniszterelnök-helyettes Donyeckbe, a belügyminiszter pedig Harkivba utazott. Az ukrán külügyminiszter pedig kijelentette, hogy Ukrajna kész háborúzni is Oroszországgal, ha Moszkva orosz csapatokat küld az ország keleti részébe.

Mi lesz ebből?

Egyelőre nem világos, hogy a Kelet-Ukrajnában zajló eseményeket milyen mértékben irányítja a Kreml, de amikor Vlagyimir Putyin februárban felhatalmazást kért a parlamenttől az orosz csapatok bevetésére Ukrajnában, arról nem volt szó, hogy a katonákat csak a Krím félszigeten vetnék be. Vagyis ez a parlamenti felhatalmazás biztosan nem lesz akadálya annak, hogy Ukrajna keleti részén is katonai műveleteket hajtsanak végre, ha Moszkva úgy látja jónak.

Oroszbarát tüntetők barikádja Donyeckben Forrás: MTI/AP/Andrej Baszevics

Az ukrán határ menti 30 kilométeres övezetben orosz csapatok állomásoznak, ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet mellé rendelt amerikai nagykövet is megerősítette hétfőn, és Moszkva sem tagadja. Az oroszok ugyanakkor azt állítják, hogy nem áll szándékukban lerohanni Ukrajnát, de fenntartják maguknak a jogot, hogy megvédjék az ott élő orosz kisebbséget.

John Kerry amerikai külügyminiszter szerint az Ukrajna keleti határánál zajló események nem tűnnek spontánnak. A Fehér Ház szóvivője pedig arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszország – akár nyíltan, akár titokban – beszivárog Kelet-Ukrajnába, az a helyzet fokozódását jelentené.

A NATO-tagállamok részéről a legharcosabb álláspontot eddig Milos Zeman cseh államfő fogalmazta meg. Egy interjúban arról beszélt, hogy ha Oroszország betenné a lábát Ukrajna keleti részébe is, akkor az Európai Uniónak a leghatározottabb szankciókkal kellene felelnie, és egyből be kellene vetni a NATO egységeit.

Putyinnak nem csak egy választása van

A BBC elemzése alapján azonban lehet, hogy nem is lesz szükség a Zeman által felvázolt forgatókönyvre. Több nagyon konkrét oka van ugyanis annak, hogy Vlagyimir Putyin feltehetően miért nem fog orosz katonákat küldeni Ukrajna keleti felébe. Például az, hogy bár ebben a régióban sok orosz él, de sok az ukrán is, és ők nem kérnek az orosz megszállásból. A Krím félszigetet gyorsan és áldozatok nélkül elfoglalhatta ugyan Oroszország, és valószínűleg egyetlen nyugati kormány sem fogja elvenni tőle. (Jellemző, hogy a John Kerry és Szergej Lavrov március végi egyeztetése után kiadott közleményben a Krím félsziget ügye szóba sem került.) Kelet-Ukrajnában azonban már komoly harcok várnának az orosz katonákra. Ez a régió ráadásul sokkal nagyobb, mint a Krím félsziget, és jól körberajzolható határai sincsenek. Az orosz hadsereg így nagy eséllyel beleragadna egy nagyszabású katonai műveletbe.

A BBC elemzése szerint a legfontosabb oka annak, hogy Putyin visszatartja a katonáit Kelet-Ukrajna lerohanásától, az az, hogy a céljait más úton is el tudja érni. Oroszország mindenekelőtt azt szeretné elérni, hogy Ukrajna ne csatlakozzon az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, és egyfajta ütközési zóna maradjon Kelet és a Nyugat között. Ehhez elég, ha Moszkva meggyőzi a Nyugatot arról, hogy fogadja el Ukrajna föderalizációját, aminek Moszkva szempontjából az lenne az értelme, hogy az Ukrajnában élő orosz kisebbség kapna annyi beleszólást az ország ügyeibe, hogy megakadályozza az ország nyugati integrációját. Ha ez mégsem működne, teszi hozzá a BBC elemzése, Oroszország még mindig ráveheti az Ukrajnában élő oroszokat, hogy szakadjanak el az országtól.

Elszámíthatta magát a Nyugat

Az orosz külügyminisztérium most azzal magyarázza a kialakult feszültséget, hogy Ukrajna Oroszországra mutogat a saját problémái miatt. Szergej Lavrov pedig egyenesen a nyugati hatalmakat okolta. Az orosz külügyminiszter a Guardianben hétfőn megjelent cikkében azt írta, hogy nem Oroszország, hanem a Nyugat a hibás Ukrajna destabilizálásáért, mivel az EU és az Egyesült Államok „terméketlen és veszélyes” politikát folytatott a térségben. „Fájdalmas választásra próbálták kényszeríteni Ukrajnát a Kelet és a Nyugat között, amivel csak súlyosbították a belső ellentéteket.”

Egy oroszbarát tüntető Forrás: MTI/AP/Alexander Ermochenko

Eddig Peer Steinbrück korábbi német pénzügyminiszter volt az egyetlen, aki a problémának ezzel az oldalával a nyilvánosság előtt is foglalkozott. Egy múlt heti interjúban beszélt arról, hogy a Nyugat is hibázott, és nem egyedül Oroszország felelős az ukrajnai válság elmélyüléséért. Steinbrück a Stern című magazinnak adott interjúban felidézte, hogy a 2008-as bukaresti NATO-csúcson az atlanti szövetség jelezte, hogy a tagjai közé fogadhatja Ukrajnát és Grúziát, ha teljesítik a csatlakozás feltételeit. "A Nyugat azt gondolta, hogy egyszerűen kiemelhet néhány alkotóelemet az összerogyott szovjet birodalomból, és beillesztheti a NATO-ba", ami Peer Steinbrück szerint nagyon felelőtlen és az oroszokat lenéző hozzáállás.