Ismét Martin Schulz lett az Európai Parlament elnöke

Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata német elnöke újraváasztása után

A német, szociáldemokrata Martin Schulzot újraválasztották kedden az Európai Parlament elnökévé a strasbourgi uniós parlament képviselői.

Az Európai Parlament (EP) 751 képviselője közül 723 adta le szavazatát, a szavazatok közül 111 érvénytelen volt. Martin Schulz a 612 érvényes szavazatból 409-et kapott. Megválasztásához minimum 307 szavazatra volt szükség.

A radikális baloldal jelöltjére, Pablo Iglesiasra 51 képviselő szavazott, és ugyanennyien adták voksukat Ulrike Lunacekre, a zöldek jelöltjére is. Sajjad Karim, az Európai Konzervatívok és Reformerek jelöltje 101 EP-képviselő támogatását nyerte el.

Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata német elnöke újraválasztása után Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Megválasztását követő rövid beszédében Schulz kitért a következő időszak szerinte legégetőbb problémáira. Említést tett az egyes tagállamokban továbbra is magas ifjúsági munkanélküliségről, az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi és befektetési megállapodásról és a menekültproblémáról.

A megválasztását követő sajtótájékoztatón a német politikus arról beszélt, hogy a legrosszabb az, ha az emberek azt gondolják, hogy az EU vezetői "elefántcsonttoronyban élnek", elszigetelten. Azt hangoztatta, hogy a válságnak még nincs vége, továbbra is nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek és az eltérések a tagállamok között.

A két hét múlva esedékes szavazással, Jean-Claude Junckernek, az Európai Tanács jelöltjének az Európai Bizottság élére történő megválasztásával kapcsolatban Schulz reményének adott hangot, hogy az őt támogató erők – a szociáldemokrata és a néppárti EP-képviselők – majd a luxemburgi politikust is támogatásukról biztosítják. Schulz közölte: azt szeretné, ha Juncker elnökként előre egyeztetne a parlamenttel, mielőtt a bizottság jogalkotási javaslatot tesz. Mint mondta: Junckernek számolnia kell azzal, hogy az EP hatalma megnövekedett.

Kevesebb képviselő

A május végi választásokat követően kedden délelőtt alakult meg a közvetlen választások bevezetése óta a nyolcadik Európai Parlament (EP). Az eddigi 766-tal szemben az EP-nek immár 15-tel kevesebb, 751 tagja van. A legutóbbi választások óta életbe lépett lisszaboni szerződés ennyiben maximálja a képviselők számát. Egyik ország sem küldhet 96 képviselőnél többet a strasbourgi uniós parlamentbe, ezért Németország az új EP-be hárommal kevesebb képviselőt delegálhat, emellett pedig 12 ország mondott le egy-egy mandátumról, közöttük Magyarország is.

Magyar tervek

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz listavezetője az alakuló ülés előtt magyar újságíróknak kifejtette: a következő ciklus a legfontosabb öt évet jelenti az Európai Unió számára abból a szempontból, hogy az unió megerősödjön, javuljon a versenyképesség, növekedjen a foglalkoztatás, miközben egyik nemzetállam versenyképessége sem szenved csorbát. Arra a kérdésre, hogy számít-e "magyar ügyekre", a fideszes politikus úgy válaszolt, hogy ha egy tagállam olyan jogszabályt hoz, amely nincs összhangban az uniós szabályokkal, akkor az Európai Bizottság megteszi a szükséges lépéseket, és ez szerinte így is van rendjén.

Az MTI kérdésére, miszerint támogatják-e majd a Fidesz politikusai, hogy Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, az Európai Tanács jelöltje legyen az Európai Bizottság következő elnöke, Pelczné azt mondta, a Fidesz nem tudja támogatni Junckert, mert más az elképzelése Európáról, de ez nem a személyről, hanem a programról és az elvekről szól.

Szanyi Tibor, a magyar szociáldemokrata küldöttség vezetője az EP megalakulását követően rámutatott, hogy ők támogatják Junckert, de nem feltételek nélkül, ezek közül pedig első helyen szerepel a munkahelyteremtés és a megélhetési körülmények javítása. Arra a kérdésre, hogy milyen téren tartja elképzelhetőnek az együttműködést a más pártok színeiben bejutott magyar képviselőkkel, Szanyi azt mondta: minden olyan területen, amely munkahelyeket teremt Magyarországon. A politikus kiemelte: elsőként a gyermekéhezés ellen akarja majd felvenni a küzdelmet, célja pedig az, hogy az élelmiszereket ne adóztassák az uniós tagállamok, ez szerinte minden rászorulón segítene.

Nyilatkozott a magyar sajtónak az alakuló ülés előtt Jávor Benedek, a Együtt–PM EP-képviselője is, a zöld frakció egyik magyar tagja. Jávor véleménye is az volt, hogy a következő öt év meghatározó lesz az EU számára, és alapvető változásokra van szükség. Mint mondta, Magyarország számára is kiemelten fontos, hogy sikeresebb legyen a válságkezelés, erőteljesebben jelenjenek meg a térség érdekei, nyomatékosabb és egységesebb legyen az uniós külpolitika. Jávor szerint alapvető és forradalmi változásra van szükség az energiapolitikában, amelyben egységes fellépést szorgalmaz és elmozdulást sürget a megújuló energiaforrások irányába. Az MTI kérdésére a politikus megerősítette, hogy napirenden akarja tartani a paksi bővítés kérdését.