Meglepetést is hozhat az EU-csúcs

európai tanács, van rompuy, Catherine Ashton, eu
20130628 - BRUSSELS, BELGIUM: European Union High Representative for Foreign and Security Policy Catherine Ashton and European Council President Herman Van Rompuy pictured during the round table at the start of a meeting of the European council on the second day of the EU summit of heads of state and government, at the EU headquarters in Brussels, Friday 28 June 2013. BELGA PHOTO POOL DENIS CLOSON
Vágólapra másolva!
Az EU állam-, illetve kormányfői rendkívüli csúcstalálkozót tartanak ma, hogy eldöntsék, ki legyen az Európai Tanács elnöke, valamint az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Egyelőre egyik pozícióra sincsen biztos befutónak tűnő jelölt, így akár nagy meglepetés is lehet az eredmény.
Vágólapra másolva!

Herman Van Rompuy novemberben távozik az Európai Tanács éléről Catherine Ashton külügyi főképviselővel együtt – az ő utódjukat kell a mai csúcson megválasztani, egyik pozícióra sincs azonban konszenzusos jelölt. A BBC értesülései szerint így nem zárható ki, hogy az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács ma nem is dönt az elnöki és a külügyi főképviselő személyéről.

Ezt tűnnek megerősíteni a csúcsra érkező vezetők nyilatkozatai is. Angela Merkel német kancellár arról beszélt, elképzelhető, hogy a személyi kérdésekben nem születik szerdán döntés. Werner Faymann osztrák kancellár pedig arról, hogy még semmi sem dőlt el.

Merkel Ukrajna ügyéről is beszélt, szerinte további szankciókról kell tárgyalni Moszkvával szemben. David Cameron brit miniszterelnök csak az ukrajnai helyzettel kapcsolatban szólalt meg. Azt mondta: a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan, Oroszország nem tartja tiszteletben az ország területi egységét, az Európai Tanácsnak pedig világos üzenetet kell küldenie Moszkvának.

Ashton utódjaként Federica Mogherini olasz külügyminiszter tűnt a legesélyesebb befutónak, Lengyelország és a balti államok azonban aggodalmukat fejezték ki vele kapcsolatban. A BBC értesülése szerint nem tartják elég tapasztaltnak, és félnek, hogy nem lesz kellőképpen kemény Oroszországgal szemben. Werner Faymann azt mondta róla, "nagyon jó jelölt".

Federica Mogherinit nem tartják elég tapasztaltnak Forrás: Picture-Alliance/AFP/Wiktor Dabkowski

A 41 éves Mogherini csupán február óta tölti be a külügyminiszteri posztot, baltikumi diplomaták szerint szinte semmilyen kelet-európai tapasztalata nincs, és nem tűnik egyértelműnek az álláspontja az ukrán válsággal kapcsolatban sem. A szemére vetik azt is, hogy Olaszország vonakodott életbe léptetni az Oroszországgal szembeni EU-szankciókat.

Hivatalosan ugyanakkor egyik ország illetékesei sem kommentálták ezt az értesülést, és az Eur.Activ.com információi szerint nem is szándékoznak megakadályozni Mogherini megválasztását. Dalia Grybauskaite litván államfő azonban világossá tette, hogy a balti államok olyasvalakit szeretnének külügyi főképviselőnek, aki képes határozottan fellépni Moszkvával szemben, legalább megpróbál semleges maradni, és minden érintett fél véleményét összehangolja.

Ha Mogherini - aki mögött felsorakoznak az európai szocialisták - nem szerez elegendő támogatást, akkor a BBC szerint Kristalina Georgieva bolgár biztos léphet elő lehetséges kompromisszumos jelöltként. Azonban őt éppen a saját kormánya nem támogatja, mert a jobbközéphez tartozik, amely jelenleg nem tagja a koalíciónak.

Megártott a botrány

Sokáig emlegették Ashton lehetséges utódjaként Radoslaw Sikorski lengyel külügyminisztert is.

Radoslaw Sikorskinak sokat ártott a lehallgatási botrány Forrás: AFP/Olga Maltseva

Brüsszeli EU-s források az Origónak júniusban azt mondták, ő markáns választás lett volna külügyi főképviselőnek, a lengyelországi lehallgatási botrány miatt azonban csökkentek a megválasztásának az esélyei (a lehallgatási ügy kínosan érintette a lengyel kormányt, Donald Tusk kormányfőnek a parlamentben kellett megerősítő szavazást kérnie a kormányáról).

Ráadásul egyes nyugat-európai kormányok véleménye szerint ő meg éppenséggel túlságosan ellenségesen és keményen lépne fel Moszkvával szemben.

Utána jöhet a többi

A tanács legfontosabb feladata a külügyi főképviselő megválasztása; ha ez megvan, következhet az Európai Bizottság többi tagjának a kijelölése – ez is kemény dió, hiszen a legfontosabb biztosi posztokért ádáz harc folyik.

Szeptemberig kell kiválasztani a biztosjelölteket, akiket az Európai Parlament hallgat és választ majd meg.

Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő a legesélyesebb jelölt Forrás: AFP/Clemens Bilan

A tanács elnöki posztjára a legesélyesebbnek Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő tűnik, a BBC azonban emlékeztetett, hogy Van Rompuy és Ashton megválasztása is meglepetést keltett 2009-ben, vagyis a mai csúcs eredményét sem lehet előre borítékolni.