Erdogan már az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást

2014.08.10. 18:32

Az első eredmények szerint Erdogan 52 százalékos eredményt ért el.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő már az első fordulóban megnyerte az ország történelmének első közvetlen elnökválasztását vasárnap - jelentették a török televíziós csatornák.

A leadott szavazatok 99 százalékának feldolgozása alapján az iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) színeiben kormányzó konzervatív miniszterelnök a szavazatok 52,1 százalékával áll az első helyen, messze lehagyva a szociáldemokrata és nacionalista ellenzék közös jelöltjét, Ekmeleddin Ihsanoglu 70 éves történészt (38,9 százalék) és a kurd kisebbség jelöltjét, Selahattin Demirtast (mintegy 9 százalék) - jelentette a CNN Türk és az NTV televízió.

A 2003 óta kormányzó Erdogan vasárnap, az eredmények ismertté válása után az isztambuli Eyüp szultán mecsetjébe ment imádkozni, mint ahogyan az ottomán szultánok tették a trónra lépés előtt – jelentették a televíziók. "Mindenkinek köszönetet mondok, akinek része van ebben az eredményben" – mondta a megválasztott elnök a mecset előtt összegyűlt több ezer híve előtt.

"A nép kinyilvánította az akaratát a mai szavazáson" – mondta Erdogan, de nem nyilvánította győztesnek magát. "Emelni fogjuk demokráciánk szintjét és folytatjuk a békefolyamatot" – fogalmazott a kurd rendezésre utalva. Megerősítette, hogy vasárnap éjjel Ankarában beszédet mond több tízezer párthíve előtt az AKP székházának erkélyéről, amikor valamennyi szavazatot feldolgozták. A hivatalos végeredményt a török választási bizottság várhatóan csak hétfőn jelenti be. A győzelemhez a szavazatok abszolút többségére van szükség.

Fő ellenfele, Ekmeleddin Ihsanoglu vasárnap este gratulált Erdogannak a győzelemhez. "Gratulálok a miniszterelnök úrnak, és sikert kívánok neki" - mondta a politikus újságíróknak adott rövid nyilatkozatában Isztambulban.

Nagy a tétje

A több mint harminc éve fennálló alkotmányos szerkezet is átalakulhat Törökországban, ha a várakozásoknak megfelelően Recep Tayyip Erdogant választják meg az ország új elnökének. Az új államfőnek stabilizálnia kell a meglehetősen zavaros geopolitikai helyzetet, valamint belpolitikai téren is el kell kerülnie, hogy megismétlődjenek a tavalyi, halálos áldozatokat követelő tüntetések. A választások tétjéről és előzményeiről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A 2003 óta kormányzó Erdogan a tervek szerint az esti órákban beszédet mond több tízezer párthíve előtt az AKP ankarai székházának erkélyéről, bár a hivatalos végeredményt a török választási hatóságok várhatóan csak hétfőn jelentik be.

Erdogan, akinek a 2015-ös parlamenti választásokon távoznia kellett volna a kormány éléről, nem rejtette véka alá, hogy továbbra is ellenőrizni kívánja a végrehajtó hatalmat és bővíteni akarja a többnyire protokolláris jellegű államfői hatásköröket.

Törökország Erdogan vezetése alatt vált regionális gazdasági hatalommá. Ellenfelei viszont attól tartanak, hogy iszlamista gyökerei és a másként gondolkodókkal szembeni türelmetlensége miatt Erdogan elnöksége alatt az 1923-ban Kemal Atatürk által megalapított világi köztársaság, NATO-tagállam és európai uniós tagjelölt távolabb kerül az atatürki világi eszméktől. Alkotmánymódosítási terveit politikai ellenlábasai máris hevesen bírálják.

Most jön a neheze

Erdogan győzelme nem meglepő, tekintve az erőteljes kampányt, pártja, az AKP pénzügyi befolyását és az ország médiája feletti befolyását.

Ihsanoglu, az Iszlám Együttműködés Szervezetének volt vezetője vasárnap bírálta vetélytársa "igazságtalan, aránytalan kampányát", de nem sikerült megszólítania "a néma tömegeket". A kurd jelöltnek, a 41 éves ügyvédnek a saját, 15 millió lélekszámú közösségén túl gyakorlatilag másokat nem sikerült mozgósítania.

2013 júniusában több millió török tiltakozott az utcákon a tekintélyelvű és iszlamista kormányzás ellen. A megmozdulások szigorú megtorlása árnyékot vetett a rendszerre. Tavaly télen soha nem látott korrupciós botrány tört ki, Erdogan egykori szövetségesét, Fethullah Gülen iszlamista imámot vádolta meg "összeesküvéssel", és tisztogatást hajtott végre a rendőrség és igazságszolgáltatás soraiban, és korlátozta a közösségi médiát.

"Erdogan számára nem az elnökválasztás megnyerése a legnehezebb, hanem az utána következő időszak" – vélte Ziya Meral, a cambridge-i egyetem tanára, aki szerint a török politikus "politikai jövője nagyban attól függ, hogyan tudja majd fenntartani az AKP feletti hatalmát".