Így szakadhat szét Románia

2014.11.01. 13:09

Nagyon nagyok a választói preferenciák közötti regionális különbségek Romániában. Nyugat-európai példa is volt már arra, hogy emiatt komoly feszültségek keletkeztek az adott országon belül, elég csak Belgiumra vagy Skóciára gondolni. Keleti szomszédunknál november 2-án tartják az elnökválasztás első fordulóját.

November 2-án tartják a romániai elnökválasztás első fordulóját. Az előzetes felmérések szerint semmi sem veszélyezteti Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök sikerét. A baloldali kormányfő tíz év után válthatja Traian Basescut, akit a jobboldali pártok támogattak. A kampány a várttal ellentétben jóval nyugodtabb volt, mint amit az előjelek sugalltak.

Az esélyek tippelése és a várható végeredmény jóslása helyett sokkal egyszerűbb megnézni, hogyan is alakultak keleti szomszédunkban az elmúlt évtizedek hasonló voksolásai. Az Adevarul szerint az 1990 után tartott voksolások megrajzolják Románia minden tartományának a választói profilját, és jelentős biztonsággal képesek jelezni, hogy miként fognak novemberben szavazni az ott élők.  

Victor Ponta, Románia szociáldemokrata miniszterelnöke feleségével egy kampányrendezvényen.Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

Erdély nem kért Iliescuból

Az Erdély régió elválása Románia többi részétől már az 1992-es elnökválasztáson jól látszódott. Ion Iliescu csupán négy megyében tudott győzni, a többiben Emil Constantinescu jobbközép államfő végzett az első helyen. A választást egyébként a baloldali Iliescu nyerte. 1996-ban Constantinescu Erdély segítségével hódítottal el az államfői posztot, az ország többi részén Iliescu nyert.

2000-ben is vereséget szenvedett Iliescu Erdélyben, 2004-ben azonban fej-fej mellett végzett Basescu és a baloldali Adrian Nastase. Öt évvel ezelőtt a jobboldal előretört az erdélyi megyék többségében, mindenütt Basescu győzött, aminek köszönhetően országosan is nyerni tudott.

Emil Constantinescu és Ion Iliescu, Románia korábbi államfői.Forrás: Origo

Ezért népszerű a jobboldal

Ioan Hosu szociológus szerint az erdélyi szavazói viselkedés oka, hogy életszínvonallal való általános elégedettség magasabb, mint az ország más részein. Az alacsonyabb munkanélküliség, a városiasodásnak a délnél magasabb foka és a régi történelmi pártok hatása még mindig érezhető az erdélyiek választói döntésében. A szakember szerint az ott élők ezért választják inkább a jobboldalt.

Ahol arat a baloldal

Olténia térsége 1990 óta mindig a bőkezű szociális lépések által jellemzett baloldali pártok jelöltjeire szavazott az elnökválasztáson. A moldvai megyék lakói 25 éve nem változtattak érzékelhető módon a politikai irányultságukon, itt egy kötött szavazói réteg van, mely döntő módon a baloldalra szavaz.

Románia nyugati régiója, amely Temesvárt és környékét, valamint a Bánságot jelenti, nagyon komoly változásokon ment át az elmúlt évtizedekben. Temesvár korábban a jobboldal bástyája volt, azonban az elvándorlás és a demográfiai változások miatt a baloldal választásról választásra erősödött, és a legutóbbi parlamenti voksoláson már ők győztek.

Temesvár főtere, a város korábban a jobboldal erős bástyája volt.Forrás: Bucsky Péter

Mihai Petre politikai elemző arról beszélt, hogy Dobrudzsában pontosan az ellentéte zajlik le annak, mint ami az ország nyugati részén. Itt a baloldal volt nagyon erős a rendszerváltás idején, majd a 2000-es években a jobboldal tört előre. Ez részben annak is köszönhető, hogy Basescu Konstanca megyéből származott.

A megosztottság okai

Toader Nicoara, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem történésze szerint a szavazói viselkedések eltérésben komoly szerepet játszik az is, hogy Erdélyben az 1848 utáni Habsburg mezőgazdasági reform eredményeként kis gazdaságok jöttek létre, a parasztokból kis farmerek lettek. Ezzel szemben a déli és keleti megyékben a 19. századi agrárreform nem hozott ilyen változásokat. A szakember szerint ezért dél és kelet általában a szocialistákra és a szociáldemokratákra szavaz, a Bánság, Nyugat-Erdély és Erdély pedig inkább jobbközép, mint balközép irányultságú.

Klaus Johannis, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség elnökjelöltje Erdélyben szerepelhet jól.Forrás: AFP/Str

Mit hozhat 2014?

Ennek alapján nagy biztonsággal megjósolható, hogy Klaus Johannis, a balközép oldal államfőjelöltje az erdélyi megyék többségében győzni fog, míg Olténiában és Moldvában Ponta sikere tűnik bizonyosnak. A végeredményben azonban nagy szerepet játszhat az aktivitás, így ha Erdélyben nagyon magas lesz a részvétel, míg a Kárpátokon túl szélsőségesen alacsony, akkor Johannis is befuthat. Az utóbbi lehetőségre azonban roppant kicsi az esély.

Volt már szakadás

Több ország esetében a választói preferenciák olyan eltérése, mint amit Romániában láthatunk, az utóbbi évtizedekben akár a szakadásig vitték az adott államot. Az egyik legjobb példa erre Ukrajna, ahol a keleti és a nyugati országrész preferenciái között akkora szakadék alakult ki, hogy a feszültségek egészen a mostani polgárháborús helyzetig fajultak.

Nyugat-Európában a mély megosztottságra a legjobb példa Belgium, ebben a politikai preferenciák éles megosztottsága mellett a flamand–vallon nyelvi különbözőség is közrejátszik. Belgiumban eddig erőszakos események nem történtek, de arra már volt példa, hogy több mint 500 napig nem alakult meg az új kormány.

Skóciában népszavazáshoz vezetett a regionális ellentét.Fotó: Franck Fife - AFP

Szintén nyugat-európai példa a skót eset, ahol a Skót Nemzeti Párt regionális megerősödése egy függetlenségi népszavazás kiírásához vezetett. A referendumon a skótok többsége a Nagy-Britanniában való maradás mellett foglalt állást, de ez nem jelenti azt, hogy a törésvonalak el is tűntek volna.  

Bukarest nem kér ebből

Románia esetében persze egyáltalán nem biztos, hogy a politikai preferenciák különbsége miatt regionális elszakadási törekvések jelennének meg. Az utóbbi évtizedekben azonban többen felvetették, hogy az erdélyi megyék gazdasági teljesítménye lényegesen nagyobb, mint a Kárpátontúli részeké, mégis kevesebbet kapnak vissza a közös kasszából.

Éppen ezért azt is szorgalmazták, hogy az országnak a régiósítás felé kéne elmozdulnia úgy, hogy az egyes közigazgatási egységek lényegesen nagyobb önállósággal bírjanak, mint a mostani megyék. Ezeket a törekvéseket Bukarest azonnal lesöpörte az asztalról, de ez nem jelenti azt, hogy a közeljövőben ne kerülnének felszínre hasonló elképzelések.